Első Algarve-beli állomásunk felé autópálya, majd azt felváltó helyi, kavicsos utak vezettek. Ez utóbbit citrom-, és narancsligetek szegélyezték, néhol leanderrel és elképesztően lila virágú zsakaranda fákkal tarkítva. Az autóútról Silves előtt kanyarodtunk le. Silves már első pillantásra csodaszép, vakítóan fehér színben pompázó városnak tűnt a közepén magasodó sötét rozsda vörös színű, vörös homokkőből épült várral.
Az egyre szűkülő vörös murvás úton, gyakorlatilag az erdőben találuk magunkat, ahogyan az aszfalttal borított útról letérve szállásunk felé közelítettünk. Utunkat fügefák és csodaszép mezei virágok szegélyezték. Nemcsak a murvás út, de a talaj is vörös színben úszott mindenhol, amerre a szem ellátott. A szállás, a korábban már bemutatott Tapada do Gramacho volt (amiről külön bejegyzésben itt olvashatsz). A helyiek tanácsára gyalog indultunk a városba. Kellemes negyvenöt perces délutáni séta, a nap sem perzselt, az ég kicsit felhős volt. Az Arade folyó mentén húzódó vörös murvával borított keskeny útról letérve a domb oldalában teniszhálóval, illetve magas kőfallal védett hol kisebb, hol kifejezetten hatalmas telkek alatt közelítettük meg Silves városát a keskeny erdei ösvényen. Míg Silves-be értünk, láttunk nyulat, kecskéket, sőt, megannyi gólyát is, hol a fejünk fölött elszállni, hol a folyó mentén vadászni. Nem volt hiány csigákból és hüllőkből sem. Lenyűgöző változatosság és burjánzó természet. Az évnek pont a legideálisabb szakaszában (májusban), pont még a szárazság előtt érkeztünk Portugáliába.
Silves város honlapja csupán portugálul érhető el, annak ellenére, hogy van kifejezetten a turizmussal foglalkozó alpontja is. Úgy tűnik, a város csak a portugált bíró turistákat célozza csupán be. Portugál nyelvtudás híján elsősorban saját tapasztalatokra és máshol fellelhető töredék információkra hagyatkoztam. Nézzük csak, hogy szerintünk mit is érdemes megnézni Silves-ben (a lista nyilván közel sem teljes, aki tudja, ne habozzon kiegészíteni)! Figyelem, a lenti szösszenet kétszer fél napot ölel fel, ahol a nyitvatartás miatt fontos a nap, ott jelzem, hogy mikor jártunk ott, egyébként a sorrend a képzelet szüleménye.
1. A távolról egységesen fehérnek tűnő épületekről kiderült, hogy igencsak sokszínűek. Színpompás azulejo-k, merész rózsaszínnel, kék és zöld csempékkel borított házak tarkítják a képet. Hol az egész épület csempézett, hol csupán egy terméskő keretbe foglalt mázas kép díszíti a fehér homlokzatot.
2. Ha már csempe, muszáj megemlítenem a város szerintem legszebb kávézóját, a Pastelaria da Rosa-t. Kék-fehér mázas csempével borított enteriőr, csodás édességek, kávé, tea, minden, ami egy megfáradt utazóba ismét életet lehel. Kedves, és gyors kiszolgálás. Bár a belső kialakítás nekem jobban tetszett, a jó időre tekintettel az árkádok előtt ültünk le. A kávézóról készült képeket, terjedelmi korlátok miatt külön bejegyzésben helyeztem el, ha érdekel ez az azulejo-kban bővelkedő szépség, kattints ide, nem fogod megbánni.
3. Miután feltöltődtünk, elég erőt éreztünk magunkban, hogy megközelítsük a várat. Utunk során a áthaladtunk a vörös homokkőből épített egykori városkapun a Torreão das Portas da Cidade-n. A város más részén is fellelhetőek még a korábbi városfal maradványai, de immár egybefüggő építményről nem beszélhetünk, maximum eljátszhatunk a gondolattal, milyen lehetett korábban a várost körbeölelő fal. Az idők folyamán Silves természetesen túlterjeszkedett a falon, így a kapun is, ami ezért ma a város közepén magasodik az önkormányzat épülete mellett.
4. Silves fölé boruló rozsda színű vár, a Castelo dos Mouros még a XII. századi mór uralom idejéből maradt itt, jólehet a várost akkor még Chelb-nek hívták. Építőanyagát a környékre oly' jellemző vörös homokkő adja. Portugália legjobb állapotban fennmaradt mór váraként tartják számon. A várba kétféle belépő váltható: az egyik (az olcsóbbik, másfél euro) csak a vár megtekintésére jogosít fel, míg a másik (a drágábbik - tudom, nem túl informatív, de nem lelem az árat) birtokában a régészeti kiállítás is megtekinthető. Időszűke miatt mi megelégedtünk azzal, ha a gyönyörű kerttel büszkélkedő építményt bejárhattuk és megcsodálhattuk a lábainál elterülő várost, az Arade folyó kanyargós sávját és a vár alatt elrepülő gólyákat. Mikor ott jártunk, éppen szobrász telep működött a várfalak által körbeölelt vörös udvaron, illetve az udvar egyik részén napernyőik alatt régészek szorgoskodtak. A kilátás a várból pazar, ha Silves-ben jársz ki ne hagyd. A várban a régi víztározóban egy hiénákkal foglalkozó apró kiállítás bújik meg, a vár történetéről nem sokat tudunk meg helyben sajnos.
5. Ha már a gólyáknál tartunk. Tudjuk be további látnivalónak a fiókáikat nevelő gólyákat is. Szinte minden kéményen és a városkapu ormán ott fészkelnek, sőt, Silves-t elhagyva, de a város környékén mozogva is ez a jellemző, azzal, hogy ott immár a kiszáradt pálmafák csonkjain és egyéb magas építményeken is láttunk fészkelő madarakat. Akármennyire is megszokottá vált az itt töltött pár nap alatt ez a gólya-népsűrűség, örömünk nem lankadt, így minden egyes példányra lelkesen hívtuk fel egymás figyelmét még a környéken töltött utolsó napon is.
6. Ennyi látnivaló után ismét meg kellett pihennünk. Szerencsénkre a városkapu és a vár között hatalmas terasz mögött fák árnyékában bújuk meg a Café Inglês. A helyiek ajánlották is, de ha nem így lett volna, valószínű akkor is ott kötünk ki, ugyanis vasárnap délután jazz, rock koncerttől volt hangos a kávézó terasza és a templon mögött elterülő tér. A honlapon megtalálható a folyamatos programkínálat, eszerint péntek-szombaton este fél kilenctől, míg vasárnap délután fél háromtól várják koncertekkel a látogatókat. Táncoló vendégek, táncraperdülő felszolgálók, angol beugró énekes, mikrofonhajú helyi slágergyáros. Kihagyni kár lett volna. Az sem mellékes, hogy jól esett a pohár sör mellé a földi jóval megrakott nachos tál és a lazacos pizza is.
7. A Café Inglês mellett található Silves öreg temploma. Fejenként egy eurót leperkálva meglátogattuk a gótikus stílusban épült, de számtalanszor átalakított, így rokokó jegyeket is magán viselő Sé Velha székesegyházat, amit a várost a mór uralom alól felszabadító keresztesek építettek. A templomról készült képeket, és további információ morzsákat terjedelmi korlátok miatt külön bejegyzésben helyeztem el, ha érdekel, milyen belülről a székesegyház, kattints ide. 
8. A templom mellett található a bejáratával többünk kíváncsiságát felkeltő, a XVI. századból származó Igreja da Misericórdia. Snassz lenne, ha csak egy bejárata lenne, így a főbejáraton túl a túlbúrjánzó kőfaragásról ismert ún. Mánuel (avagy mánuelita) stílusban készült oldalbejárata is van, ami csak úgy lebeg a falban. Ottjártunkor nem tudtuk mi célt szolgál ez a falban lebegő ajtó, mindenesetre bájosnak találtuk. Bemenni végül nem mentünk, ugyanis a képtárlat megtekintésére éppen nem éreztünk késztetést. 
9. Hétfőn késő délelőtt viszont annál nagyobb késztetést éreztünk, hogy meglátogassuk a piacot. Mint minden valamirevaló portugál település, Silves is rendelkezik vásárcsarnokkal. A csarnok pici, késő délelőtt már csak félgőzzel üzemel, nem ez a tipikus vásárnap. Természetesen ekkor a halárusok már sehol sincsenek, de a fügéből készült portékákat, a zöldséget és gyümölcsöt, fűszereket, kenyeret, mézet és egyéb csemegéket kínáló vásározók még keresték a vevők kegyeit. Mennyei cseresznyét és hihetetlenül lédús, grapefruit méretű narancsot vettünk itt. A vásárcsarnokról készült képeket, terjedelmi korlátok miatt külön bejegyzésben helyeztem el, ha érdekel milyen ez a háromhajós, ám igencsak apró csarnok belülről, kattints ide. 
10. Praktikus információ, hogy nagyobbacska bolt (igazából egy nagy szupermarket) a Silves-tátszellő N124-es út mentén a benzinkút után, azzal átellenes oldalon található. Gyalog is elérhető, de nem annyira felemelő a forgalmas N124 mellett kutyagolni a tűző napon.
11. Ha még nincs elegetek az evés-ivásból, éjszakai eszmecserére, iszogatásra ajánlom figyelmetekbe Silves (valószínűleg) egyetlen rock kocsmáját az O Cais Bistrot (Rua Jose Estevao 2 8300-165 Silves). Persze ne kifejezetten itthoni kocsmára gondoljunk. Lényeg, hogy a falakon elhelyezett tévéken folyamatosan klippek mennek és megállás nélkül zene szól, a koktélok és limonádék a meglehetősen szerény a választék mellett nagyon is finomak, a sör hideg, a tapaszok ízletesek. Mindennnek tetejében egy irtó jópofa, fülig érő szájú portugál manus a pincér. 
12. Silvesben megszállni és innen csillagtúrázni márcsak azért is praktikus, mert innen autóval könnyűszerrel az alábbi helyeket is elérhetjük:
Caldas de Monchique
A termálvizeiről híres Caldas de Monchique-be szerpentines hegyi úton juthatunk fel. Maga a település leginkább hotelekből, egy vízgyárból és egy, a patak mentén végigvezető sétányból áll. A település központjában álló étteremszerűség bár kívülről hívogatott, hogy üljünk le a hatalmas platánfák vetette árnyékba, bent éppen odaégettek valamit, így a sötét, barlangszerű hely, mégha van is benne potenciál, nem éppen a legbájosabb arcát mutatta. Akármennyire is éhesek voltunk, továbbálltunk. Persze, hogy itt is elsült a gépem, de ezeket a képeket is külön bejegyzésben helyeztem el, ha érdekel ez a hatalmas fák alatt megbúvó, idillinek tűnő település, kattints ide.
Fóia
Fóia Algarve legmagasabb pontja a maga 902 méterével. Az emberi tevékenység nem a legsikerültebb produktumaival kényeztette Fóiát, inkább a világvégét juttatja eszembe: a tájat itt-ott randa villanykábelek szabdalják fel, a centrumban pedig mállott vakolatú étteremkomplexum árválkodik, amit körös-körül parkolónak álcázott aszfalt tenger vesz körbe. Szerencse ez utóbbi a hátunk mögé kerül, amikor a panorámát pásztázzuk. A felhők, a növényzet, az elszórtan vagy éppen kúpalakban heverő kőhalmok és sziklák gyönyörűek, jó idő esetén egészen ellátni Európa legdélnyugatibb pontjáig és az óceánig is. Bizony, ezeket a képeket is külön bejegyzésben helyeztem el, ha érdekel milyen a kilátás Fóiá-ról, kattints ide. 
Lagos
Azt mondják, Lagos jelenleg Algarve egyik, hanem a legforgalmasabb üdülőhelye. Megannyi étterem, az óceánból a város szívébe hosszan benyúló csatorna, a sétálóutca végében sziklákkal tagolt homokos strand, virágzó utcaművészet. Csupa apró részlet, mennyei étkek, de ezeket a képeket is külön bejegyzésben helyezem majd el, ha megnéznéd őket, még egy picit várnod kell. Édes hír, hogy a Lagos-i beszámoló egy teljes külön bejegyzést is megért, nem feledve, hogy ez az Algarve régió manapság egyik leglátogatottabb városkája. Ide kattintva nézheted meg a képeket és olvashatod el személyes élményeinket.
Cabo de São Vicente
Szent Vince-fok avagy portugálul Cabo de São Vicente Európa legdélnyugatibb pontja. További ismertetőjele az 1904-ben épült világítótorony, ami az egyik leghatalmasabb és legerősebb fényű Európában. Naplementét követően értünk oda, de még volt idő pár képet lőni. Ezeket a fotókat ide kattintva érheted el.
Dióhéjban most ennyit Silvesről és környékéről, de beszámoló formájában garantáltan érkezik még a fenti ígérteken túl iromány Tavira-ról, Loulé-ról és környékükről.
A bejegyzés végén egy kis kedvcsináló a korábbi írásokhoz: Algarve-be csábító 14 pontomról itt írtam, míg az általunk kipróbált szállásokról itt és itt és itt olvashatsz.
Ha tetszett a bejegyzés, és érdekel még Portugália Algarve régiója, ne hezitálj, kövesd a blogot, és fedezd fel velem együtt Algarve-t az elkövetkező írásokon keresztül. Kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről!
Szép napot!
DRKUKTA
A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
