A hétvégén elvetődtem végre a piacra és mindent, ami elképzelésem szerint az eheti konyhabűvészkedéshez kell, beszereztem. Így került a pakkba mandulaforgács is és minden más, ami a mandulaforgácsos keksz elkészítéséhez szükséges. (For English read more.)

Kihasználván minél többet a természet őszi ajándékaiból, nem maradhatott el a dió és körte házasságából született pikáns diótorta sem. Igazi őszi csemege!

Akkora diómennyiség halmozódott fel az elmúlt években a házunk táján, és annyira a dió(levél órákon át történő összegereblyézése és a termés begyűjtése, korábbi termés megpucolása) körül forogtak az elmúlt hétvégéink, hogy szinte már dióval keltem, feküdtem. Kézenfekvő volt, ezzel a mennyiséggel kell kezdeni valamit. Lelki szemeim rögtön egy jó kis karamellizált diótortát vizionáltak megoldásként, és nem kellett sokat várni a megvalósításra sem. Szerénytelenül mondhatom, hogy életem egyik legfinomabb diótortáját kotyvasztottam!

Csodálatos ünnepnapra virradtunk a hétvégén, így nem volt kérdés, hogy torta készül ebből a jeles alkalomból. Mindenképpen szezonális gyümölcsből szerettem volna a konyhában valami finomat varázsolni, így esett a választásom az almára és a most következő francia almatorta receptre. Ez utóbbi évek óta fekszik a fiókom mélyén, így kész szerencse, hogy végre-valahára eljött az ő ideje is, és nem más formában, mint születésnapi tortaként debütált.

Itt az ősz és bizony a bódék a piacon megint roskadoznak a sütőtöktől. A következő pofonegyszerű, de finom keksz recepttel már legalább tíz éve szórakoztatom a környezetemet, bár legutóbb öt éve volt, hogy elkészítettem. Kicsit rohan az idő. Na, de most ismét itt van, és ezúttal megosztom a nagyérdeművel is.