A legegyszerűbb megoldásra törekszem, ami azt jelenti, hogy lehetőleg olyan sütiket készítek, amihez éppen minden hozzávaló fellelhető otthon. Aszalt mangót nem tartok rendszerint otthon, de ma reggel pont vettem egy csomaggal, így azon túl, hogy pőre önmagában egy ültő helyemben megeszem az egészet, valami hasznosabbat is kezdeni kellett vele.

Utolsó pillanatos húsvéti kalandozásaim során olyan receptet kerestem, amibe egész tojások kellenek, lehetőleg több mint egy. Feltétlenül szükségem volt ugyanis a tojásfestéshez a tojások ép héjára. 

Ősrégen érintettem a muffinformát, de ideje volt valami gyorsan elkészíthetőt összeütni. A polcon feszítő, enyhén csilis-kardamomos házi szilvalekvár nem hagyta nyugton a fantáziám, viszont túl sok macerára sem vágytam.

(For English scroll down.)

Gondolom nem hat a meglepetés erejével, hogy bizony ebben a receptben is szerepet kapott a zabpehelyliszt. Bizony, úgy tűnik kiapadhatatlan készletet sikerült felhalmoznom ebből az alapanyagból. A most következő túrótorta egy masszív, az imádott túrógombócokra hajazó fajta azzal, hogy az utolsó pillanatban beugrott, hogy miért is ne lágyítanám egy gyorsan elkészíthető kompóttal. Így került tálaláskor az asztalra egy citromos alma-kaktuszgyümölcs kompót először, majd egy citromos alma-körte kompót másodszor.

Az elnevezés is több mint fura, de mindenképpen és a jelek szerint minden áron szerettem volna mindent belesűríteni, ami az édességbe is belekerült. És a kókusz a mandulával egyetemben még így is kimaradt a sütemény nevéből.