Akkora diómennyiség halmozódott fel az elmúlt években a házunk táján, és annyira a dió(levél órákon át történő összegereblyézése és a termés begyűjtése, korábbi termés megpucolása) körül forogtak az elmúlt hétvégéink, hogy szinte már dióval keltem, feküdtem. Kézenfekvő volt, ezzel a mennyiséggel kell kezdeni valamit. Lelki szemeim rögtön egy jó kis karamellizált diótortát vizionáltak megoldásként, és nem kellett sokat várni a megvalósításra sem. Szerénytelenül mondhatom, hogy életem egyik legfinomabb diótortáját kotyvasztottam!

Csodálatos ünnepnapra virradtunk a hétvégén, így nem volt kérdés, hogy torta készül ebből a jeles alkalomból. Mindenképpen szezonális gyümölcsből szerettem volna a konyhában valami finomat varázsolni, így esett a választásom az almára és a most következő francia almatorta receptre. Ez utóbbi évek óta fekszik a fiókom mélyén, így kész szerencse, hogy végre-valahára eljött az ő ideje is, és nem más formában, mint születésnapi tortaként debütált.

Emlékek Cukrászdája. Ki, mire asszociál ebből az elnevezésből? Én mondjuk arra, hogy édesség vár. De, hogy jönnek a képbe az emlékek?

Sokunkban él a tévhit, hogyha valami központi helyen van, akkor biztosan méregdrága áron kínálja meglehetősen silány minőségű portékáit. Szerencsére ez az unszimpatikus tévképzet abszolúte nem igaz a Café Pasticceria I Miracoli-ra, ami nem kevésbé frekventált helyen található, mint a Pisa-i Ferde Torony tőszomszédságában. 

Many of us think if a café or restaurant is located direct at a must-see attraction, it must be so expensive and must sell goods or foods with poor quality. Luckily it's not true if we are talking about the Café Pasticceria I Miracoli which is located close to the Leaning Tower of Pisa. 

Gyors és lényegre törő leszek: parányi és gyermekkorú, mi több, ifjonc cukrászdába tértünk be hétvégi Design Hét túránk során. Nem bántuk meg.