A földszinten az egyik ablakban látszólag sztoikus nyugalomban pihenő aprócska eb vigyázza a ház nyugalmát, míg az épületben szétszóródó látogatók egyre feljebb merészkednek az ólomüveg ablakokkal kísért, szőlőkacsokra emlékeztető kovácsoltvas korlátok közt magasba vezető lépcsőházban.
Fogalmazzunk úgy, kedvelem a fővárost, és nem annyira áll távol tőlem, hogy akár önállóan, akár szervezett keretek közt feltárjam magam előtt is ismeretlen titkait. Pár hónapokkal korábban volt, az idei Budapest100 még hónapokkal, sőt évekkel később is témát szolgáltat. Az eseményen önmagunkhoz képest visszafogott számú épületet látogattunk meg, de az eredmény több mint kielégítő, különösen, ha az egy-egy bejegyzést megelőző - még így is felületes - kutatásra fordított órák számát is hozzávesszük. Addig ugyanis nem nyugszom, amíg utána nem nézek, mi bányászható ki az érintett épületek kapcsán a net sokszor kiismerhetetlen bugyraiból.
Így volt ez a mai Bacsó Béla (akkor Német) utcára merőleges, ma meglepő módon a Vásár nevet viselő utca 2. szám alatt magasodó épület esetében is.
Az épület helyén az 1864-1867-es levéltári anyagok szerint korábban földszintes lakóház volt (egykorú cím: Józsefváros, Német utca 15/1129.), amihez - skandallum - egy 1867-es észlelés értelmében Weiszer Ferenc engedély nélkül sütőkemencét építettett.
Az ezt követő évtizedekben valaki biztosan tudja mi történt, ám az általam fellelt dokumentumok erről szemérmesen hallgatnak.
Ami viszont biztos, hogy a mai bérház építésének évét (1898) megelőzően már 1894-ben, annak építtetője Grünwald Sámuel már a Rákóczy (igen-igen, akkor ekként - is - írták) teret határoló egyik-másik telek adásvételén tüsténkedett. Legalábbis, ha elfogadjuk, hogy a megannyi Grünwald Sámuel közül ő volt az a Grünwald Sámuel. A területért folytatott nemes küzdelemben volt a jogászok tekintetét méltán elpárásító fellebbezés az ölben kifejezett terület becsértékének megállapítása iránt, illetve ennek folyományaként "a VIII. ker. Grünwald-féle 6103. hr. számú telekhez eső terjedek ügyében" Budapest főváros törvényhatósági bizottsága kimondta, "hogy a VIII. ker. Német-utczában 6103. hr. szám alatt fekvő és Grünwald Sámuel tulajdonában levő ingatlansághoz a Déry-utcza további megnyitása czéljából a székes főváros által kisajátított szomszédos 6087. hr. számú ingatlanságból hozzácsatolandó 4980 ölnyi terjedek nevezett Grünwald Sámuelnek négyzetölenként 140 frtért, szóval egyszáznegyven forintért eladassék."
A jogvitával érintett telek az akkor még nem létező Rákóczi téri, kettes számú vásárcsarnok Vásár utcával párhuzamos másik oldalán helyezkedett el.
Visszakanyarodva a bejegyzés tárgyát képező telekhez, úgy fair, ha nem mismásolok, hanem bevallom, hogy a fentiekhez hasonló csemegét nem találtam. Ennek fényében egyrészről méltán lehetünk csalódottak, mert látszólag ok nélkül gyarapítom a karakterek számát, másrészről viszont nem árt a hála sem, hiszen a papírra vetett, a környék sorsát érintő határozatoknak köszönhetően időutazásként is tekinthetünk a bejegyzés előbbi részére, amely során megelevenedik előttünk az a folyamat, aminek eredményeként a környék mai arculata kialakult (mínusz négyes metró).
Ha tehát azt vesszük, hogy a betűk hallgatnak a ma Vásár utca 2. szám alatti telekről, méltán feltételezhetjük, hogy megszerzését valószínűleg kevésbé kísérte a fentihez hasonló hajcihő. Tény viszont, hogy egy, az iratok közt fellelhető 1895. évi térképen már szerepel a tömbök maihoz hasonló elrendezése és a Vásár utca, valamint a még meg nem épült, de már egy 1886-os térképen is az akkori piacokat kiváltó vásárcsarnok tervezett helye is.
S bár a levéltári anyagok átböngészésével nem jártam a házat illetően sikerrel, szerencsére vannak olyan embertársunk, ki doktori disszertációjában igen részletesen érinti többek között a szóban forgó épületet is, megemlékezvén a telek megszerzéséről is:
"A Rákóczi tér sarkán, a Vásár utca elején álló bérházat Schwarz Jenő műépítész tervezte 1898-ban, akinek nevéhez még egy neobarokk épületet köthetünk, a Paulay Ede utca 13. számú bérházat, melyet 1899-ben tervezett az építész." A Vásár utca 2. szám alatt található (korabeli helyrajziszám: 6108.) 262 40/100 négyszögöl nagyságú területről megtudjuk, hogy "1897. december 28-án és 1898. január 8-án kelt kisajátítási egyezségek alapján vétel jogcímén Grünwald Sámuel és neje, szül. Heller Berta tulajdonába került az ingatlan." A "Grünwald Sámuel és neje négyemeletes bérháza" nevet viselte, az épületet pedig Schwarz Jenő (Budapest, VII. kerület, Csömöri út 6.) műépítész tervezte. Az építőmester Makovszky Mátyás volt. (Forrás: Rozsnyai József - Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák-magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára című doktori disszertációja, 2011.)
Maga a tervező műépítész személye azért is érdekes, mert nem kevés fejtörést okozott, hogy ki lehet ő. A Budapest100 füzete kérdőjelesen "Scwarcz Jenő (?)"-t említ, a honlapjuk semmit, a házban az esemény alatt a tervekről kiállított fotófelvétel elmosódott - a név ismeretében immár olvasható - "Schvarcz Jenő műépítész VII. Csömöri-ut 6."-ot, a korabeli lakásjegyzék pedig ismert ugyanezen a címen az építészek, műépítészek rész alatt "Schwartz Jenő"-t, háztulajdonosként "Schwarcz Jenő"-t és az építész fejezet alatt "Svarc Jenő"-t is.
Mindenesetre tuti, ami fix, Jenőnk Schwartz-ként olyan megbízható figura volt, hogy "az ugyancsak az 1902-1904. évekre a székesfőváros területén alakitandó adókivető-bizottságokba a fent hivatkozott törvényczikk 20. §-a értelmében bizalmi" férfiként küldte ki többek között őt is a VII. kerületi adókivetö-bizottságba. (Forrás: Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1902. április 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve)
S, habár a kutatásban sajnos és csupán csak eddig jutottam, az biztos, hogy a műépítész úr által tervezett, a Vásár utcai frontról inkább visszafogottságot színlelő épület olyan meglepetésekkel várt, mint az olykor már sajnos megfáradt részletekkel rendelkező, díszes ólomüvegablakokkal ékesített, a kimerült lépcsőmászót indás korlátokkal támogató főlépcsőház. Nem is szólva az olyan meglepő társításokról, mint a színes ólomüveg elé csempészett, burjánzó művirághad.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot kívánok!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
