A földszint egyik ablakában látszólag sztoikus nyugalomban pihenő aprócska eb vigyázza a házat, míg az épületben szétszóródó látogatók egyre feljebb merészkednek az ólomüveg ablakokkal kísért, szőlőkacsokra emlékeztető kovácsoltvas korlátok közt magasba vezető lépcsőfokokon.
Nem áll távol tőlem, hogy akár önállóan, akár szervezett keretek közt feltárjam magam előtt Budapest ismeretlen titkait. Bár hónapokkal korábban volt, az idei Budapest100 még hónapokkal, sőt évekkel később is témát szolgáltat. Az eseményen önmagunkhoz képest visszafogott számú épületet látogattunk meg, de az eredmény több mint kielégítő, különösen, ha az egy-egy bejegyzést megelőző - még így is felületes - kutatásra fordított órák számát is hozzávesszük. Addig ugyanis nem nyugszom, amíg utána nem nézek, mi bányászható ki az érintett épületek kapcsán a net bugyraiból.
Így volt ez a mai Bacsó Béla (korábban Német) utcára merőleges, ma nem meglepő módon a Vásár nevet viselő utca 2. szám alatt magasodó épület esetében is.
Az épület helyén az 1864-1867-es levéltári anyagok szerint korábban földszintes lakóház állt (egykorú cím: Józsefváros, Német utca 15/1129.), amihez - skandalum - egy 1867-es észlelés értelmében Weiszer Ferenc engedély nélkül sütőkemencét építtetett. Az ezt követő évtizedekről a fellelt dokumentumok szemérmesen hallgatnak.
Ami viszont biztos, hogy a mai bérház építési évét (1898) megelőzően 1894-ben, annak építtetője, Grünwald Sámuel a Rákóczy (igen, akkor ekként - is - írták) teret határoló egyik-másik telek adásvételén ügyködött. A területért folytatott nemes küzdelemben volt a jogászok tekintetét méltán elpárásító fellebbezés az ölben kifejezett terület becsértékének megállapítása iránt, illetve ennek folyományaként "a VIII. ker. Grünwald-féle 6103. hr. számú telekhez eső terjedek ügyében" Budapest főváros törvényhatósági bizottsága kimondta, "hogy a VIII. ker. Német-utczában 6103. hr. szám alatt fekvő és Grünwald Sámuel tulajdonában levő ingatlansághoz a Déry-utcza további megnyitása czéljából a székes főváros által kisajátított szomszédos 6087. hr. számú ingatlanságból hozzácsatolandó 4980 ölnyi terjedek nevezett Grünwald Sámuelnek négyzetölenként 140 frtért, szóval egyszáznegyven forintért eladassék." A jogvitával érintett telek az akkor még nem létező Rákóczi téri kettes számú vásárcsarnok (egy 1886-os térképen is az akkori piacokat kiváltó vásárcsarnok tervezett helye egyébként már megjelent) Vásár utcával párhuzamos másik oldalán helyezkedett el. 
A telek kapcsán a fentiekhez hasonló jogi csűrcsavart nem találtam a mai Vásár utca 2. szám alatti telekről, így méltán feltételezhetjük, hogy annak megszerzését valószínűleg nem tarkította a fentihez hasonló hajcihő. Az iratok közt fellelhető 1895. évi térképen az épülettömbök már a mai állapothoz hasonló elrendezésben kerültek feltüntetésre és szerepel rajta a Vásár utca is.
S bár a levéltári anyagok átböngészésével a házat illetően nem jártam sikerrel, szerencsére fellelhető az alábbi doktori disszertáció, amely igen részletesen érinti a szóban forgó épületet is, megemlékezvén az annak helyet biztosító telek megszerzéséről is:
"A Rákóczi tér sarkán, a Vásár utca elején álló bérházat Schwarz Jenő műépítész tervezte 1898-ban, akinek nevéhez még egy neobarokk épületet köthetünk, a Paulay Ede utca 13. számú bérházat, melyet 1899-ben tervezett az építész." A Vásár utca 2. szám alatt található (korabeli helyrajzi szám: 6108.) 262 40/100 négyszögöl nagyságú területről megtudjuk, hogy "1897. december 28-án és 1898. január 8-án kelt kisajátítási egyezségek alapján vétel jogcímén Grünwald Sámuel és neje, szül. Heller Berta tulajdonába került az ingatlan." Az épület "Grünwald Sámuel és neje négyemeletes bérháza" nevet viselte, amit tehát Schwarz Jenő (Budapest, VII. kerület, Csömöri út 6.) műépítész tervezett. Az építőmester Makovszky Mátyás volt. (Forrás: Rozsnyai József - Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák-magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára című doktori disszertációja, 2011.)
Maga a tervező műépítész személye nem kevés fejtörést okozott. A Budapest100 füzete kérdőjelesen "Scwarcz Jenő (?)"-t említ, az esemény honlapja viszont semmit, a házban az esemény alatt a tervekről kiállított fotófelvételem pedig elmosódott - a név ismeretében immár olvasható - "Schvarcz Jenő műépítész VII. Csömöri-ut 6."-ot tartalmazott. A korabeli lakásjegyzék ugyanakkor ugyanezen a címen az építészek, műépítészek rész alatt "Schwartz Jenő" nevet említ, majd háztulajdonosként "Schwarcz Jenő"-t és az építész fejezet alatt pedig "Svarc Jenő"-t. Mindenesetre Jenő Schwartz-ként írva olyan megbízható figura volt, hogy "az ugyancsak az 1902-1904. évekre a székesfőváros területén alakitandó adókivető-bizottságokba a fent hivatkozott törvényczikk 20. §-a értelmében bizalmi" férfiként küldte ki többedmagával a VII. kerületi adókivető-bizottságba. (Forrás: Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1902. április 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve)
Eredeti cementlapok a kapualjban és a lépcsőfordulókban, míves kovácsoltvas korlát a lépcsőházban (fent).
Eredeti keramit az udvaron (lent).
Színes ólomüveg ablakokon keresztül éri a fény a lépcsőházat (fent).
Szűken kanyarodó cselédlépcső (lent).
A bejegyzés kezdő gondolataiban említett éber, az ablakban figyelő eb (fent balra).
Az épület Vásár utcai frontja alapján visszafogottságot feltételeztünk a belsőről is, ezzel szemben a ház olyan meglepetésekkel várt, mint a részletekben fennmaradt díszes ólomüvegablakok, a jó állapotban fennmaradt cementlapokkal fedett lépcsőfordulók és a kacskaringós indákat imitáló korlátokkal megtámogatott főlépcsőház. 
A Rákóczi tér házairól itt és itt olvashatsz még.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot kívánok!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
