Láss is, ne csak nézz. Lehetne ez a mottója a pesti (ún. kettes számú) későközépkori városfal után való laza kutakodásomnak. Ennél frappánsabb mondatot aligha találhatnék, miután a városfal maradványai a Múzeum körút mentén és körül, mindenütt ott leledzenek, hol eltakarva, hol beépítve, hol megmutatva még fennálló részeit. Annyiszor, de annyiszor elmentem már a jelzésére állított táblák mellett egészen két héttel ezelőttig, amikor is a Királyi Pál utca 13/b. szám előtt szorongattam levesemet, és bambultam az előttem magasodó házfalra. Na ekkor láttam meg a FALAT.

Egyedülállónak minden bizonnyal nem mondható felfedezésemet tettek követték, ugyanis a kulcs letéteményese, az Imagine Budapest jóvoltából bejutottam a Városfal emlékhelyre. A ketteske a kulcsot őrző csapat irodája nyitvatartási idejében mindenképpen megtekinthető, egyébként pedig előzetes egyeztetés szükséges. Egy kis emberi interakció és már bent is vagy a 2014 szeptemberében ismét megnyitott, szépen felújított emlékhelyen. Itt a viszonylag jó állapotban lévő falon túl metszetek és egy aprónak aligha nevezhető dombormű mutatja a városfal épülését-alakulását-egykori vonalát képekben. Tizenöt percnél tovább nem nagyon marad az ember, miután nem beszélhetünk egy hűde nagy falszakaszról. Mindamellett a múlt ezen több százéves emléke láttán elgondolkodtam, hogy micsoda kincsek is lapulnak ékes fővárosunkban, és tudatosan elkezdtem - hacsak a vizualitás szintjén is -, de kutatni - kemény két hét alatt - hogy vajon közterületen és majdnem közterületen hol látható még a fal. Konklúzióként elmondható, hogy sajnos nem sok helyen: leginkább a Bástya utca 1-3. szám alatti foghíj telken (parkoló és óvodai játszótér). Ugyanakkor, ha vagyunk vagy voltunk oly' szerencsések, hogy a Duna és az Astoria között meghúzódó társasházakba bebocsátást nyertünk, akkor több helyen megszemlélhetjük avagy megszemlélhettük a falmaradványokat. Én leginkább kukkoltam, illetve előkerestem azon képi emlékeimet, amikor épületbejáráson jártam (például az Astoriához közel álló Lottó házban). Korábbi tudatlan elmeállapotomat és tájékozatlanságomat rendkívül szépen példázza, hogy mind a Bástya utcai parkoló, mind a Lottó ház kapcsán szimplán ramaty állapotú kerítésnek, tűzfalnak fogtam fel az építéstörténeti jelentőséggel bíró több száz éves falakat, annak ellenére, hogy százszor elmentem többek között az Astoriánál, a Ferenczy István utcában és a Kecskeméti utcában kiállított emléktáblák mellett, ugyanúgy mint a pár éve felújított Fővám tér díszburkolatán is anélkül lépdeltem, hogy ráeszméltem volna a Nyitott Kapu feltételezett helyét jelölő eltérő burkolat jelentőségére. Tudom, tudom….

Hogy legyen kevéske fogalmunk és vizuális elképzelésünk arról, hogy hol is húzódott és milyen terjedelmű volt a városfal, ne legyünk restek ide kattintani, amely nagyszerű oldalon megtaláljuk Pest belterületének 1785-ból származó kataszteri térképét, amely teljes egészében megjeleníti a későközépkori városfal vonalát és kapuit, azok elnevezéseivel együtt. Az előbb említett térkép annyira nagyszerű, hogy könnyen azonosíthatjuk az alatta megbúvó Google térkép segítségével a mai pesti terepviszonyokat is, ami nagyszerű viszonyítási alapként szolgál. A ketteske történetének rövid bemutatására az Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum honlapján fellelhető nagyszerű, a Pesti ásatások (BEszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről) címet viselő, Irásné Melis Katalin nevével fémjelzett tanulmány egyes részleteit hívnám segítségül: "Pest középkori topográfiájának vizsgálata során a mai Belváros alaprajza szolgál kiindulásul. Az utcahálózat, a városközpontok elhelyezkedése a középkori formájában maradt meg, néhány esetben még a kora-Árpád-kori részletek is felismerhetők. A későközépkori városalaprajz szakaszos fejlődés eredménye, amelynek egymástól jól elkülökíthető periódusai vannak. A legkorábbi, X.-XI. sz.-i településmagok ismeretlenek, a XII. sz. végétől 1241-ig terjedő időszakból vannak a legkorábbi konkrét adataink, amikorra már kialakultak a város végleges alaprajzi jellegzetességei, központjai, utcahálózata, s felépültek a város világi és egyházi épületegyüttesei. A város későközépkori terjeszkedése, területnövekedése a városalaprajz szerkezetén mit sem változtatott, mivel az új városfalat (értsd: a jelen bejegyzésben fotózott későközépkori falat - bloggerke), a II sz.-t a korábbival párhuzamosan építették fel. (…) A XV. sz. közepén, vagy a század második felében újra szükségessé vált a város határainak rendezése. Ekkor még ismerték a korábbi fal irányát, talán látható részletek is megmaradtak. Az új falak irányát a korábbival párhuzamosan jelölték ki, figyelembevéve a régi falak külső oldalán kialakult városrészek határait is. A középkori városkapuk a Hatvani és a Kecskeméti kapu külső oldalán már nem találunk középkori emlékhelyeket, egyenlőre csak a Váci kaputól jóval É-ra, a József nádor tér D-i felében sikerült középkori réteget találnunk. (…) A későközépkori város É-i felében a kisebb házak alapfalai közül kiemelkednek a Régiposta utca - Váci utca sarkán lévő torony 4,1 méteres falai. (…) A városfal és a kapuk megépítésével véglegessé vált a középkori utcahálózat. Az É-D.i, a Váci utca Ny-i harmadában húzódó főútvonatl és a Hatvani kaputól a plébániatemplom körüli főtérre vezető K-Ny-i főútvonal mellett a Kecskeméti kaputól a Kecskeméti utca D-i felében vezető útvonal a város 3. tengelyévé vált, a Károlyi utcán keresztül folytatódott a Petőfi Sándor utcában. A főutak mentén helyezkedtek el a gazdagabb pesti polgárok és földesurak kőházai, helyenként kiemelkedő kőfaragványokkal díszítve. (…) A város épületei a török uralom alatt teljesen elpusztultak, ami megmaradt az pedig fokozatosan beépítésre és elbontásra került. Ma már a középkori város épületeinek lapfal részletei is egymás után semmisülnek meg a modern város egyre fokozottabb tempójú építkezései során. Pest legrégibb épületeiből csak a belvárosi templom és a későközépkori városfal egyes szakaszai maradtak fel, szerény emlékei hazánk egyik legjelentősebb középkori városának.""Bp. V. Bástya u. 17-19-21. - Királyi Pál u. 13/b. Ezen az összevont telektömbön a városfal majdnem 30 méter hosszúságban maradt meg, legnagyobb magassága 8 m, a mai udvarszinttől 6.3 magasságban látható. A falszakasz feletti 9 pártafog a jellegzetes lőrésekkel majdnem teljes, csak a legfelső fedőkövek hiányoznak. A pártázat belső, középkori falsíkja sértetlen, a városfal lefaragását a gyilokjáró szintjénél kezdték megm csak egy keskeny, 1,4 m-es szakaszon maradt meg a városfal egész, középkori belső falsíkja."

"Bp. V. Bástya utca 1-3-5.: Az 1970-es évek elején lebontották az itt álló házakat s ezáltal a városfal belső oldalának közel 40 méteres szakasza került feltárásra. Mivel az a falszakasz 3 telek K-i határát jelentette, ezért a belső, középkori falsík egyenlőtlen minőségben maradt meg, attól függően, hogy az egyes telkeke mennyire használták fel az újkori építkezések során. (...) A Básty u. 1. sz. telken a városfalat a pártázat belső falsíkjáig lefaragták. (...) A lőrések, felső, középkori keretkövei mind a helyükön maradtak. A 3. sz. pártafogban alig rongálódott meg a lőrés belső falsíkja, a középkori vakolatból összefüggő foltok borítják. A Bástya u. 3. sz. telken megmaradt a városfal belső, középkori falsíkjának több jellegzetes részlete is. A falmagot, szabályos, kváderkövekből álló borítás fedi- A elek D-i végén, 1,20 m szélességben előkerült a gyilokjáró enyhén lejtő, sértetlen járószintje is."

"Bp. V. Kecskeméti utca 1-3. sz. előtt, úttest. Kecskeméti kapu maradványai. A Calvin téri aluljáró és METRO állomás építésének földmunkálatai során a munkagödörben előkerültek a kaputorony alapfalai. A középkori kaputorony a jelenlegi Kecskeméti utca végén, az úttest Bástya utca felé eső harmadában helyezkedett el (...) A kváderkövekkel borított falak a mai útburkolat alatt 90-110 cm mélységben jelentkeztek. (...) A kaputoronyhoz tartozó rondella szinte teljesen megsemmisült az új és legújabbkori építkezésekkel."A városfal maradványai láthatóak a Mercure Budapest Korona Hotel gazdasági bejáratánál és parkolójánál is. A tanulmény ekként szól erről a területről: "Bp. V. Magyar u. 48-50. (1970): A telkeken álló házak lebontása után a középkori városfal 28 méteres szakasza vált láthatóvá, azonban csupán egyetlen helyen, a két telek határán 70 cm szélességben maradt meg az ép, középkori belső falsík. A többi részen nagyon lefaragták. (....) A 48. sz. telken (...) a fal két oldalán (...) néhány Árpád-korinak tűnő, de eléggé jellegtelen kerámiatöredék, és egy bécsi bélyeges, XIII-XIV. sz.-i ausztriai fazékperem töredéke jött elő."

Magyar utca.Ferenczy István utca.

A tábla felirata szerint: "Ez a faldarab Pest város középkori bástyafalának részlete, mely a ház udvarán folytatódik. Pest város bástyafala a XV. században épült. A mai belvárost vette körül, és a Dunától, a mai Fővám térről a belső körutak és a Deák Ferenc utca belső oldalán a háztelkek határvonalán a Dunáig vonult. a XVIII. században két oldalról házakkal körülépítették, a főútvonalak torkolatában álló kapuit és tornyait lebontották. A városfal hosszabb és épebb darabjai a Királyi Pál utca 13. B. számú ház udvarán láthatók."Magyar utca. "Bp- V. Múzeumm körút 9-11. V. Magyar u. 10-12-14. Ferenczy István u. 28. A Múzeum körút 9-11- sz. telkek Ny-i határán húzódó középkori városfal szakasz még a XIX. sz. elején is szabadon állt. A 11. sz. telek Ny-i tűzfalában lévő falszakaszt az 1940-es évek elején feltárták és kiegésztették, a fal pártázatával együtt mindkét oldalról megközelíthetővé vált ismét. (...) A Múzeum körút 9. sz. telken sokkal rosszabb állapotban került elő a csatlakozó falrészlet, a pártázatot egészen lebontottál, a faltető magassága az udvarhoz képest csak 4 m volt."

"Bp. V. Kossuth Lajos u. 19. előtt, járda, úttest. HATVANI KAPU maradványai. Az Astoria aluljáró METRO állomás építésével kapcsoaltos földmunkák során kiásott munkagödörben előkerült a kapu előtti rondella részlete, a korábban elkszített közmű áthelyezésekkel pedig több helyen átvágták az 1808-ban lebontott kaputorony alapfalait. A középkori kaputorony a Kossuth Lajos utca végén, nem az utca középtengelyében állt, haem közvetlenül az Astoria szálló épülete mellett, illetőleg belenyúlt a szálló épülete alá."

Múzeum körút.

"A D-i dunaparti rondellából a jelenkori építkezésekkel kapcsolatos földmunkák során nem kerültek elő részletek, ismeretlen a városfal legdélibb szakaszának pontos iránya és elhelyezkedése is. A metszetek és egyéb térképek tanusága szerinta  várost a Duna felől is fal övezte. Az É-i dunaparti rondellából induló fal a Régi posta utca végén egykor állott un. Színházi rondellába futott. A XIX. század első felében elbontott rondellából jóformán semmi sem maradt (....) A várost félkörben övező faltól jóval gyengébb építésű volt az É-D-i irányú dunaparti fal, esetleg helyenként csak palánkszerű lehetett."Az itt bemutatott maradványok közelről sem szemléltetik a későközépkori városfal teljes vonalát. A bejegyzés csupán a Fővám tértől az Astoriáig terjedő szakasz azon részeit foglalja magában, amelyek közterületen találhatóak vagy onnan láthatóak, avagy olyan zárt ajtók mögött helyezkednek el, ahova korábban volt szerencsém bejutni. Remélem ezzel a rögtönzött kis túrával meghoztam kedveteket, hogy nyakatokba vegyétek a várost, kicsit jobban kinyissátok szemeteket és rácsodálkozzatok fővárosunk csodálatos és gazdag építészeti örökségére. Ugyanakkor velem karöltve is felfedezheted a világot, ha követed a DRKUKTART oldalát a Facebook, az Instagram vagy a Bloglovin segítségével!

Jó felfedezést kívánok!

Follow DRKUKTART on Facebook or Instagram. Follow my blog with Bloglovin!

Have a peaceful weekend!

DRKUKTA