A lisszaboni Time Out Market névvel illetett négy fal között állandósult itatási-étkeztetési központot piacnak nevezik. Amennyiben azt nézzük, hogy fizikailag a Mercado da Ribeira épületében kapott helyet, abban az esetben részben helyes a kifejezés.
Ha pedig piac, akkor nálam megér(demel) egy külön írást. Elfogult vagyok, mert piacon vásárolok, elemózsia beszerzésre az ilyen helyeket preferálom számos okból kifolyólag. Tekintettel arra tehát, ha piac, még akkor is megér egy külön posztot, ha valójában csupán a külcsín és az elnevezés sugallja. Érdemes ugyanis levonni saját magam számára is a tanulságot: az elnevezés alapján az elmémben megjelent képzelgés és a 3D-s valóság között igenis, lehet különbség.
Lisszabont imádtam. Kis kivételtől eltekintve mélyebb előzetes ismeretek nélkül érkeztem, hagytam, hogy útitársaim a Lonely Planet applikációban kiválasztott helyekre kalauzoljanak. Kényelmes, vezetett, ütemes, kevéssé bóklászós, ugyanakkor kétségtelenül első benyomásokban és felfedezésekben gazdag kiruccanásban volt részünk. Az alkalmazásban kijelölt helyek közül egy volt a Time Out Market is. Kicsi szívem előre örült, hogy a test piacozni megy. Friss élelmiszertől, helyi alapanyagoktól roskadó, egymás mellett és mögött sorakozó standokat, a turizmust nem tagadva, annak képviselői mellett a napi bevásárlást intéző portugál arcokat vizionáltam. Azaz egy élő, falatnyi Lisszabont.
A piac elődje (Mercado da Ribeira Velha) a mai városházának otthont adó téren, a Praça do Pelourinho-n kapott helyet 1100-tól kezdődően egészen az 1755-ös nagy földrengésig. 1771-ben átszervezték a városi piacokat, aminek köszönhetően a Mercado da Ribeira Nova a mai helyszín közelében került megszervezésre. A mai vásárcsarnok Frederico Ressano Garcia által tervezett részét 1882-ben avatták fel, de az épület egy része 1893-ban leégett. Itt jegyzem meg, hogy ez az az időszak, mikor egész Európában vásárcsarnoképítési láz tombolt, ekkortájt épült a hatból öt budapesti csarnokunk (Fővám, Rákóczi, Hold, Klauzál, Hunyadi) is. Visszatérve Portugáliába: a csarnok épületét 1902-1930. között átalakították, megnagyobbították, ekkor épült meg a kupola is. Történetét olvasva látható, hogy a kereskedelemben bekövetkezett változások folyamatosan alakították a csarnok életét is: 1930-ban új boltokat alakítottak ki, 1980-ban bezárták az addig itt működő szárnyas vágóhidat, mellyel egyidejűleg megintcsak új egységek kerültek be a falak közé, majd 1999-ben amellett, hogy új óra került a homlokzatra az épület sorsa gyakorlatilag megpecsételődött, hiszen bezárt az itt működő nagybani. Két évre rá az első szinten átalakítások kezdődtek éttermek és rendezvénytermek létesítése céljából, majd 2010-ben a Time Out csoport megnyerte a városi önkormányzat által a csarnok hasznosításra kiírt pályázatot, amelynek köszönhetően négy évre rá megnyitotta kapuit a Time Out Market.
Persze, gyanút kellett volna fognom. Már az elnevezés hallatán. Nálam, eleve szembe széllel indul minden, angolszász területen és ugyanilyen tulajdonosi érdekeltségen kívül eső olyan egység, ami angol nevet visel. Ezeken kívül is lehetnek persze kivételek, történelmi háttér, szójátékok, a tulajdonos múltjában rejlő okok és nyitott is vagyok az emócionális észérvekre. Ezek hiányban azonban az, hogy valaki(k) 'csak-mert' alapon angol névvel futtatják üzletüket, számomra a helyi értékek és nyelv semmibe vételét, a tömegek általi könnyebb megjegyezhetőség és egyszerűbb gondolkodás jegyében pusztán a turizmus és a fogyaszói társadalom kiszolgálását jelenti. Többek között. Itt persze szembeszélről kevésbé beszélhetünk, ha a fentiek alapján az elnevezést nézzük, de abból nem engedek, hogy a név így is kevéssé illik Lisszabonba. Beleillik viszont az uniformizálásra, profithajszolásba törekvő globális plázavilágba.
Nem más, mint egy élelmiszercsarnok falai közt felhúzott önkiszolgáló vagy éppen bisztró jellegű közmenza. Belülről még annyi piacjelleg sem érvényesül az egységben, mint kívülről, így nyugodtan felállíthatták volna akár egy hangárban is, a kapun belépve hihetjük azt is, hogy valamelyik bevásárlóközpont akárhanyadik szintjén helyet foglaló, különböző étkeztető láncok közös kantinjába érkezünk. Pontosan akkora tömeggel, annyi szabad hellyel és meghittséggel számolhatunk. Az arculat is pont ennyire jellegzetes. Semennyire. Mint ahogyan az esetek nagy részében egy plázában - tisztelet a majd évszázados kivételeknek - sem mondjuk meg, hogy éppen a világ melyik részén vagyunk, ugyanígy, kiszakadva a lisszaboni valóságból a falak közt egy, a glóbusz bármely részén felállítható fedett ételudvarba cseppenünk.
Félreértés ne essék, nem azzal van a probléma, hogy egy valódi piacon sokan, egy helyen melegételt esznek. Ez bevett modell itthon is és külföldön is. Hanem azzal, hogy ez a piacnak csúfolt városidegen egység, ahol ilyen-olyan portugál ételeket szolgálnak fel különböző 'éttermek' Lisszabonban látványosságnak számít. A múltat és hagyományt látszólag értékelve, de inkább mellőzve.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az épületnek - ami egyébként rendezvényközpontként és főzőiskolaként is működik - van egy a valódi értelemben vett piac része is, ahol állítólag a város legismertebb és legrégebbi hús-, hal-, gyümölcs- és virágárusai kínálják portékáikat. Ehhez nem volt szerencsénk, csupán virtuálisan. Ha élőben lett volna, előfordulhat, hogy a teljes képet éppen árnyalja, de a fenti, menzaegységről kialakított véleményt meg nem változtatná. Természetesen egynek jó volt, ettünk is, de nem csurogtam le a széken a gyönyörtől elaléltan. Az élmény ugyanis nem vegytisztán a testbe vitt kortyokról és falatokról szól. Kiemelkedő szerep jut a milliőnek is: így szól többek között a táplálékhoz jutás időtartamáról, annak (kevésbé) kulturált módjáról, a(z ön)kiszolgálásról, az étel tálalásáról (vagy annak hiányáról: pusztán a tányérra szedésről), az étkezés közbeni nyugalomról és a környezetről is. Time Out Market-beli látogatásunkkal tehát nem lettem tájékozottabb a portugál gasztronómiát illetően, ezért kár.
A tapasztalatért persze soha.
A képek 2018-ban készültek (napjainkban 'meglepő', de kissé szelősebb a tér).
A Time Out Market Lisboa honlapját itt éred el olyan hasznos információkkal, mint cím, nyitvatartás, megtalálható egységek, nem utolsó sorban kínált szolgáltatások.
A cikkhez a saját tapasztalatokon túl a piac honlapján felsorolt adatokból csemegéztem.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
