Vitathatatlan előnnyel bír, ha az ismeretlenből felkészülten vágunk neki egy utazásnak, de ugyanígy megvan a bája annak is, ha 'szimplán' a társaságért utazunk barátokkal, akik aztán olyan csodákat fednek fel előttünk egy, a szemerkélő eső által bánatossá színezett napon, mint a titokzatos Erdőtelki Arborétum.

Ha a nagyszülők kifordított fürdőszobájához tesszük hasonlatossá a portugál azulejókkal borított házakat, nem sokat, cirka kilencszáz évet tévedünk azzal, hogy akkor abban az időben még ez a fürdőhelyiség nem létezett. 

…egyelőre egy felfedezésre váró város. Épphogy belekóstoltam egy villámlátogatás keretében. Ez utóbbi műfajához méltó módon gyors lefolyású, de nem átutazás. Lehetőleg alig másfél napos. Nem csupán az ott tartózkodás időtartamára, de az elő(nem)készítésére is jellemző ez az iram. A gyors döntést spontaneitásban gazdag lebonyolítás követ. Néminemű tervezettség jellemző, de praktikusabb azt is felrúgni.

Félreértés ne essék, nem azért említem megint az időjárást, mert nincs más témám. Témám rengeteg van, időm, összeszedni a gondolataimat, kiválasztani a képeket egy leheletnyivel kevesebb. Ugyanakkor nyakunkon az a két nap, ami sokunknak a munkahelytől való távolmaradással egyenlő. Ebből az alkalomból, na meg azért, mert van még a tarsolyomban havas képköteg, körbenéztem időjárás fronton. Hétvégi töltekező következik. 

Őszintén szólva fogalmam sincs, milyen idő lesz a hétvégén....