Ha a nagyszülők kifordított fürdőszobájához tesszük hasonlatossá a portugál azulejókkal borított házakat, nem sokat, cirka kilencszáz évet tévedünk azzal, hogy akkor abban az időben még ez a fürdőhelyiség nem létezett.
Azulejonak nevezzük a többek között Portugáliában, de Spanyolország egyes részein, sőt Dél-Amerikában is - portugál közvetítéssel - elterjedt mázas csempéket. Európába Kínából arab közvetítéssel jutott el a XII. században, elnevezése a spanyol 'azul' (kék) szóból származik (1). Portugáliában templomok díszítésére használták először. Ha napjainkban körbenézünk ma is ámulatba ezek a hatalmas kék-fehér mázas csempefelületek, amelyek általában épületeket, természetet és embereket ábrázoló szituációkat jelenítenek meg. Az azulejókészítés XVII. századra a csempefestészet elismert művészeti ággá vált. Ezt a színkombinációt a XVIII. századra felváltották a színpompás változatok. Megjelent a tömegtermelés, a csempéket immár gyárakban is előállították, hogy kielégítsék a mennyiségi igényeket, ennek következtében mily' meglepő, hogy sok helyen a darabszám a minőség, a művészi kivitelezés rovására ment (2). Napjainkban a szín- és formavilág, valamint az azulejók mindenkori állapota rendkívül széles skálán mozog: megtalálhatóak a sok színt használó geometrikus mór darabok - ezek főleg várakban, korabeli templomokban -, az emberek és állatok szerepeltetésével bibliai és egyéb jeleneteket ábrázoló, általában kék és fehér színű csempék - templomokban, templomokon. A templomok mellett a jelentősebb publikus helyeken, így pályaudvarokon és kávéházakban, cukrászdákban is domináns a kék-fehér azulejo. Sok helyen - immár a kék és fehér kombinációtól jó messzire elszakadva - színpompás jeleneteket, csendéleteket, szakmákra utaló eszközöket jelenítenek meg a magánházakat, régi üzletportálokat borító azulejók. Ennek előfordulásánál valószínűleg jóval gyakoribb a nonfiguratív mintázatú, kézműves mázas termék, ám a prímet mennyiségben minden bizonnyal az egyszerű, szemmel láthatóan nagyüzemi darabok viszik.
Jómagam Algarve-ben álltam először szemtől szembe ezekkel a Portugáliában kívül is és belül is előszeretettel alkalmazott mázas csempékkel kevesebb mint három éve. Abban az időben érthetetlen módon kiegyeztem a szimpla szemlélődéssel. S bár itthon ezeket a falakat lebontottam, az idei 'viszontlátás' ismét félénkké tett, így megérkezésünkkor csupán arra futotta, hogy szemmel felmérjem a terepet.
Az első vacsora előtt már egy bizonytalan érintéssel is megpróbálkoztam - itt jegyzem meg, hogy láthatóan nem okoz nagy dilemmát a szomszédos házak azulejói közti harmóniára törekvés, szerencsére -...
...ám a köztünk magasodó láthatatlan falakat a dialógusra utaló nevet viselő és a vacsorához elfogyasztott bor bontotta le. A fenti, az azulejokat időben és térben, általában és személyre szabottan is elhelyező rövidke bevezetés után célom nem is lehet más, minthogy illusztráció gyanánt a teljesség igénye nélkül felvonultassak pár képkockát is.
Az Igreja do Carmo (Karmeliták temploma) azulejói.
A portói Azulima üzlete, ahol lehetőség van arra is, hogy ne csupán házfalnyi, fürdőszobányi és ehhez hasonló mennyiségben, hanem akár egy darab azulejót vagy cementcsempét is vegyünk. Az árazás baráti - különösen, ha a múzeumi boltokban, turistahelyeken elérhető, azulejónak csúfolt darabok árait nézzük -, szépsége pedig, hogy olyan azulejókat árulnak, amelyen ma is városszerte megtalálhatók az épületek homlokzatain.
A Mercado da Ribeira (ma Time Out Market) lépcsőháza Lisszabonban.
A São Bento pályaudvar előtere Portóban.
Ház a Torre dos Clérigos előtt Portóban.
Lisszaboni szépség.
Portói antikvitás.
Castelos e Muralhas do Mondego templomában egyértelmű a mór hatás.
Napi idézet. Portó tele van ilyen plakátokkal, amelyeket a sérült azulejókra ragasztanak úgy, hogy a papír csak a sérülést fedje és bár színeiben nem, de mintájában az adott csempét idézze.
A lisszaboni Pasteis de Belém cukrászda belső díszítése.
A lisszaboni várba vezető utcák egyikén megbúvó Pastelaria Santo António homlokzata.
Utoljára, de nem utolsó sorban pedig az élvezetek nem csupán belülről - lásd két képpel fentebb -, de kívülről történő halmozását mivel is tudnám szebben érzékeltetni, mint a lisszaboni Pasteis de Belém cukrászda homlokzatával, ahol biztosra mentek, és az épületet valamennyi utcafronton megtámogatták azulejóval.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
(1) Forrás: Wikipédia, 2018. 05. 09.
(2) Forrás: Kossuth Kiadó, Nyitott szemmel - Portugália, 2016. 160. oldal
(3) A képek között nyomokban fellelhetőek a kedves K. és kedves Kuktart Fan közreműködésével elkattintott fotók.
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!