Vitathatatlan előnnyel bír, ha az ismeretlenből felkészülten vágunk neki egy utazásnak, de ugyanígy megvan a bája annak is, ha 'szimplán' a társaságért utazunk barátokkal, akik aztán olyan csodákat fednek fel előttünk egy, a szemerkélő eső által bánatossá színezett napon, mint a titokzatos Erdőtelki Arborétum.
A Heves megyei Erdőtelket Tenk felől - meglepő módon - azon az Erdőtelki úton közelíthetjük meg, ami a község határát átlépve stílusosan Fő útba csap át. Az erdőtelki házak közül nem egynek a falába épített, legendás fülkékből gyakran Mária vagy Jézus szobrok tekintenek le az alattuk elhaladóra, a községben pedig még dívik a tiszta udvar, rendes ház, így a porták - bármennyire is igyekezett áradozásunkat követően drága vendéglátónk lerántani a földre bennünket - rendezettek. Erdőtelek közepén áll elhagyatottan, egyszerű kerítéssel körbevéve, díszeitől megfosztva a műemléki védettségű, eredetileg copf stílusban épült Butler (avagy Buttler)-Kovács Kastély és a hozzá tartozó vadregényes arborétum. Nem tudom itt van-e klasszikus értelemben vett szezon, és ha igen, múlt hét pénteken már a szezonban jártunk-e arra, de tény, hogy az arborétumba bejutás - szezonlét ide vagy oda - csengetést követő 5-6 perces várakozáshoz kötött. Erre már a kovácsoltvas kaput eltakaró, látók figyelmét aligha elkerülő tábla is figyelmeztet, de egy önmagukat túlpörgetni képes, fővárosi vagy odaszakadt nőcsapatnak nem biztos, hogy egy ilyen, meglehetősen méretes betűkkel díszített fehér lemez - nemhogy annak tartalma - elsőre feltűnik. Mindenesetre jól esik a várakozás, van idő körbenézni, és kihasználni olvasásra való képességünket. A kapu - kis túlzással - bicajjal nyílik.
Az arborétum ma az egri Eszterházy Károly Egyetemhez tartozik, így történetéről vélhetően a legpontosabb információkat az egyetem honlapján olvashatjuk: Erdőtelek az "1500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. 1691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbefogadja unokaöccsét. 1792-ben az unoka, Butler János, Párdány grófja veszi át a birtokot. Ő is utód nélkül marad, így az örökösök elkótyavetyélik a kastélyt és az 526 kat. hold földet. Így vásárolta meg 1890-ben dr. Kovács József (Tengelic, 1832. II. 11. – Erdőtelek, 1897. VIII. 6.) egyetemi tanár. Az ő nevelt fia, dr. Kovács József (Budapest, 1871. – Erdőtelek, 1945.) alakította át 1895-től a kastély kertet, és létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt. Az általa létrehozott 3 ha területű gyűjtemény világhírű lett. A doktor fő érdeme, hogy az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. A csapadékhiány káros hatását a kert mellett lévő őslápos-égeres és a szomszédos Hanyi-ér ellensúlyozta. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a XIX. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal. A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert. 1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján. A kert kezelője 1951-től a Mátrai Erdőgazdaság, valamint kiváló képességű, lelkes irányítója Dénes Kamilló kertmémök 1976-ig, melytől Novák Károly lett a kert vezetője. 1971-től 1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat a kert kezelője. 1984-től a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került és fokozott védelemben részesült. 1985-ben Novák Károly a kert avatott vezetője megkezdte a bővítést újabb 3 ha bevonásával és egy mesterséges tóval. 1989-ben sikerült továbbfejlesztenie újabb 19 ha fűzes, égerlápos területtel. 2007. január 1-jétől az Erdőtelki Arborétum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, napjainkban az Eszterházy Károly Egyetem szervezetében, folytatja tovább munkáját, amely szervesen kiegészíti a szakokhoz kapcsolódó oktató-nevelő munkát. Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növényféleség tárja elénk különböző flóraterületek varázslatos világát. A jelenlegi terület 25,5 ha, fokozottan védett, ebből 6 ha területen csodálhatják a látogatók a régi és új gyűjteményes kertet az év minden napján."
A fenti történetnek itt-ott lerövidített, illetve bővített változata olvasható az arborétum bejáratánál is. A háttérben húzódó, az érát jellemző tragédiák ismeretében is igencsak érdekes a táblán azt az államosításról szemlesütve nyilatkozó mondatot olvasni, hogy "A tulajdonjog 1946-47-ben szűnt meg", és nem csak azért, mert az ingatlan tulajdonjoga 'ilyet nem csinál'.
Miután arbotérum, illik tán olyan, a honlapon is említett érdemeit is kiemelni mint például, hogy bizony "Itt található az országban a legnagyobb, három és fél méteres cukorsüveg fenyő (Picea glauca), továbbá teltvirágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum 'Baumanii'), nagymagvú tiszafa (Torreya californica), ezüsttörzsű fenyő (Pinus bungeana) legnagyobb hazai példánya, sárgatermésű tiszafa (Taxus baccata 'Lutea'), téli zöld tölgy (Quercus turneri), szillevelű gumifa (Eucommia ulmoides), Saághy lucfenyője (Picea saághi). Kovács doktor jó baráti viszonyban volt a kámoni arborétum vezetőjével, az ő révén került e példány Erdőtelekre. Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes."
Gazdag gyűjtemény ide vagy oda, elsősorban a helyből áradó nyugalom az, ami ide- és lebilincselt. A kezdetben még csupán szemerkélve aláhulló esőcseppek, az, hogy rajtunk kívül egy, a bejáratnál látott - a kapunyi táblát elsőre elolvasni szintén képtelen - párocska bolyongott a kerítéssel körbevett pár hektáron, a mohával bársonyba kárpitozott fatörzsön felfelé iparkodó csiga látványa és a szomszédos 'parcellán' pihegő boszorkánylepke mind akként hatott, mintha évszázados álmába felejtkező elvarázsolt erdőben bolyonganánk. A mesebeli hangulathoz nem csak a felhőtakaróval párnázott szürke ég, az egymástól diszkrét távolságban elhelyezett padokkal kísért ösvény felett egymásba boruló lombkoronák, de a borostyánnal gazdagon borított, magát nem láttató föld misztikuma is hozzájárult. Ha pedig mindez nem lett volna elég, a városfalnak ható belső kerítés kapuin áthaladva, a tavon átívelő, a kis szigetre vezető hídra érve barátnőnk adott még az életérzésnek. Szavai nyomán feltárult a múlt egy darabja az egykor tavi rózsával gazdagon borított tóról, valamint a közelében egykor volt tűzrakó helyek körül megélt vidám percekről. A Csipkerózsika álomból csak a szigeten egyre sűrűsödő szúnyog offenzia rántott vissza a valóságba.
A szigetet elhagyva mielőtt ismét magával ragadhatott volna a hely szelleme, az eddig csak éppenhogy könnyező égbolt esővel adta tudtunkra, hogy ideje távoznunk. Az arborétumnak hátat fordító, itt-ott üveg nélküli ablakkeretekkel a világ rohanását évtizedek óta csak szemlélő kastélyt már igencsak szapora léptekkel értük el. Hiába esett, az épület mellett elhaladva tudatunkat Mikszáth Kálmán 'Különös házasság' című regényének romantikája homályosította el. Bár a regény valóságalapját már megjelenésekor is kritikával illették, sőt, később dr. Döry Ferenc Gróf Buttler János házassága című 1931-es munkájában kutatásainak eredményeként azt nyíltan megkérdőjelezte, mi mégis megengedtük magunknak azt a luxust, hogy a falakat érintve engedjük, hogy a Különös házasság szerelmeseinek története meglódítsa fantáziánkat. A kastélyt a nagyközönség jelenleg sajnos nem látogathatja - helyesebben szólva a község honlapja szerint csak a polgármesterrel egyeztetve, illetve olykor falu- avagy kastélynapokon - így a romos belsőtől távol a képzelet szabadon szárnyalhatott a bent egykor volt világ milyenségéről.
Az Erdőtelki Arborétum nyitvatartásáról, a jegyárakról és egyéb praktikus tudnivalókról ide kattintva tájékozódhatsz.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
