A Badacsony zúzmarába burkolózó erdői alatt állva előttünk a hegy ködbe vesző, csipkézett tömege, mögöttünk a pihenő, jeges Balaton. A múlt hét nem egyszer a természetben ért, hiszen képtelen voltam ellenállni a fehérre fagyott Budai-hegység hívásának. Nagy volt a csábítás, hogy egy ilyen jövős-menős hetet megkoronázó hétvégén elvesszek a Balaton-felvidék legmagasabb tanúhegye rengetegében is, de még nagyobb, hogy végre belekóstoljak abba, amit a Gasztrohegy tartogat számomra.

Amióta eszemet tudom - datáljuk ezt mondjuk kis-nagyiskolás életem egyik napjára - a napjaim a konyhában itt-ott felbukkanó, gőzölgő teával indulnak.

Mit tehet az, kinek ajtaja előtt több mint egy tucat sütőtök landol? Megfőzi, megsüti, elteszi, megeszi. De előbb inspiráció gyanánt felkutatja a világ összes olyan receptjét, melyhez legalább pár gramm sütőtök szükségeltetik annak érdekében, hogy ezen hatalmas szellemi kincs birtokában megalkossa saját sütőtökös pitéje prototípusát.

Amennyiben lenne helye bármiféle szigornak, annyit írnék, szigorúan csak tokaji aszúval fogyasztható a most következő desszert. Ehelyett azonban csupán annyit jegyzek meg, a legteljesebb élmény érdekében erősen javasolt ennek az igencsak édes finomságnak egy pohár, az alkotóelemek között is visszaköszönő tokaji aszúval kísérése.

A júliusi nap tikkasztó sugarai a szabad ég alatt birkóznak az utcával, míg illedelmesen kéretőznek befelé az ablakoknál zöldellő növények levelein keresztül. Előttünk a töltés után ácsingózó tokaji bor jeges fürdőben várakozik, talpunk játékos formájú hideg kőburkolaton, míg poharunk melegszínű asztalokon nyugszik. Körülöttünk a Budára átkacsintó pesti belváros méltóságteljes panorámája kanyarog. Minden együtt van, amit egy emlékezetes délutánhoz kívánhatunk. A tállyai Szóló Pincészet borkóstolóján jártam.