Kekszhez tésztát gyúrni, könyökig maszatosnak lenni, süteményt szaggatni gyermekként jó móka. Nem csupán karácsonykor. Sőt, ha felnőttként nem olyan elvárással kezdünk neki a témának, hogy a kiskorú elejétől a végéig nyomja az ipart, mi is élvezni fogjuk a gyermeki energiák ekkénti hasznosítását.

Ahonnan családunk egyik fele származik, ott bizony Tótfalusi sütemény a neve ennek a finomságnak, és nem múlthat el karácsony anélkül, hogy az asztalra ne kerüljön.

Remélem lehetek annyira szerénytelen, hogy ezt kijelentem. Igen, ez a legfinomabb, legideálisabb állagú mézeskalács, amit valaha kóstoltam. Nekem legalábbis.

Régóta érlelgettem magamban ezt a receptet. A hétvégén végre elhatároztam, hogy kerül, amibe kerül, bizony elkészítem végre ezt a roppanós és dekoratív mandulás kétszersültet. 

A hétvégén elvetődtem végre a piacra és mindent, ami elképzelésem szerint az eheti konyhabűvészkedéshez kell, beszereztem. Így került a pakkba mandulaforgács is és minden más, ami a mandulaforgácsos keksz elkészítéséhez szükséges. (For English read more.)