BUDAPEST REJTETT ARCAI: RÁKÓCZI TÉR 10. (Hidden faces of Budapest: Rákóczi tér 10.)

2020. május 17. 20:59 - drkuktart

drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_01.jpgBudapest sorsát látszólag egy-két tollvonással avagy éppen küzdelemmel formáló 'nagyemberek' léte és tetteik mennyire lesznek száz év múltán is jelen a köztudatban? Egyáltalán, több mint száz évvel az ország gazdasági aranykora után életünkben valósulnak-e meg tucatjával olyan közberuházások, épülnek-e olyan magán- vagy középületek, melyek miatt érdemes lesz elővenni a fényképezőgépet, a kor íróeszközét és egy évszázaddal később írni. Vagy ellenkezőleg, koncepció nélkül, a fogyasztás és a bevételtől elvakultan harácsoljuk el, romboljuk le mit elődeink, a városlakók, -építők maguk mögött hagytak? Az egészet alkotó részletek margójára, készülnek-e időtálló, míves padlók, faragott bejárók, megörökítésre méltó, nemesebb anyagú kilincsek, kedves vonalú korlátok manapság? Vagy marad minden anyaga a soha el nem pusztuló, de annál gyorsabban hanyatló minőségű műanyag és a forma, ami nem más mint a tömegtermelés flegma és arctalan köpete? Köztünk járnak-e, kiknek az ízlés és a megvalósítás mikéntje kisujjában van vagy végleg kiirtotta, feleslegessé tette őket azt az egyéniséget hazudó uniformizálás, a más vagyonával ideológiától kódoltan sajátjaként bánó rendszer, megfejelve a mindegy mit, mennyi időre, csak gyorsan és olcsón fogyasztói kortünet?

A jelennél maradva: egyes szubkultúrákon túlmutatóan mennyire ismert száz év elteltével azok személye, kik politikai vagy üzleti döntéseik útján egy évszázaddal ezelőtt Budapestet alakították? Mi a köztudat ebben az esetben? Az biztos, hogy földrajzi és személyi szempontból is lehatárolt. Ha és amennyiben az elmúlt száz évet szabdaló beavatkozások és szellemi elfajzások nem darabolták volna fel a város szerves fejlődését, torz módon nem alakították volna lakosságát, köztudatban forognának-e a királyság alatt a város mai arcát cselekedeteikkel még most is meghatározó vállalkozók, üzletemberek nevei kiket az akkori sajtóorgánumok tanúsága szerint kortársaik, leszármazottaik már életükben is sokszor és még sokáig méltattak? Például verőczei Balázs Mór (szül. Kohn Mózes, 1849-1897) és botfai Hűvös József (szül. Hirschel Salamon 1848-1914) magánzók, üzlettársak, egymást követő cégvezetők és megannyi más titulus birtokosainak személye, kikhez a manapság csak kisföldalattiként említett kéregvasút építtetése és ezen keresztül a Budapesti Villamos Városi Vasút alapítása is fűződik? Bevallom, neveik eddig a pontig velem sem jöttek szembe vagy legalábbis nem rögzültek elmémnben, bár tény és talán mentség, hogy se az egykor Ferencz József Földalatti Villamosnak nevezett eszköz történetével, se a BVVV-vel nem foglalkoztam még ezidáig behatóan. A mai bejegyzés témája, a budapesti VIII. kerület Rákóczi tér 10. szám alatt található bérház azonban kimosta az említett urak és számos más kortárs nevét.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_02.JPGHa ma elsétálunk a józsefvárosi Rákóczi tér 10. szám előtt, mi tagadás, szükség van egy adag fantáziára, hogy képzeletünkkel felidézzük a Monarchia idején volt jobb napjait. Kicsit könnyebb a helyzetünk, ha vizitünkor a fák lombkoronájukat hullajtva állnak előtte, ekkor ugyanis előtűnik az egyébként félig levélbe vesző homlokzat. Igaz ugyan, hogy ez utóbbit az utcaszinten az egyedi kovácsoltvas kapu mellett csúfítja a Budapesti Sütőpor Gyárnak (államosítás előtt Dr. Ötker/Oetker A. Kft.) nevezett egység korábbi részlege helyén terpeszkedő Gyermekrák Alapítvány portája: üvegezett, legfeljebb ipari környezetbe illő fémajtók, villogó szalagreklám, hatalmas, az épület stílusával köszönőviszonyban sem álló ablakmatrica. Amint feljebb kúszik a tekintet egyre díszesebb, ámbár torzó elemek kerülnek a szemeink elé: a kapu felett eredetileg az építtető nemesi címere foglalhatott helyet, az első emeleten pedig díszes, festett, belső üvegablakok rajzolódnak ki. A fehérre vakolt homlokzaton a ház bejáratát és az ablakokat körülölelő domborművek akár lemázolt Zsolnay díszítőkerámiák is lehetnének, de ez részemről csak megalapozatlan találgatás, szóval jöhetnek a biztos információk.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_03.jpgA képzeletnek hasznos táptalajául szolgál az ismeret, megtámogatandó szárba szökkenését. Vegyük tehát szépen sorban az épület szempontjából jelentősebb neveket, évszámokat. A földterületet, melyen - a telekkönyvet és kapcsolódó iratok alapján - ezidőtájt akár korábbi épület is magasodhatott 1891-ben vásárolta meg Hűvös József és neje, Heller Mária. A tér a korabeli helyesírás szerint akkor a Rákóczy nevet viselte, a házszám pedig a 17. volt. A számtalan tisztséget betöltő, egyébként 1887-ig ügyvédként tevékenykedő Hűvös igen aktív szereplője volt a fővárosi és a józsefvárosi politikai, szintúgy az üzleti életnek is. Hűvösnek a főváros fejlődésében elért eredményeire tekintettel 1897-ben Ferenc József király magyar nemességet adományozott, emiatt nevében ekkortól a botfai előtag is szerepel. A nemességhez címer is járt, igaz, ennek képére ezidáig nem akadtam, de miután botfai Hűvös ugyanebben az évben kérelmezte az eredetileg háromemeletes bérház engedélyeztetését a Fővárosi Közmunkák Tanácsától, a tervek ismerete ellenére sem nem tartom elképzelhetetlennek, hogy valóban ez szerepelt a kapu feletti címerszerű kiképzésben. Botfai Hűvös továbbra is tevékeny alakja maradt a városnak, további aktivitását a király 1904-ben magyar királyi udvari tanácsosi rang adományozásával ismerte el.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_04.JPGValószínűsíthető az is, hogy az 1897-ben vagy utána megépült bérházban eredetileg nem volt lift, ugyanis kifejezetten 'gépek és felvonók' létesítésére 1914 novemberében kapott botfai engedélyt. A ház az átszámozás folytán ekkor immár a (korabeli helyesírás szerint) Rákóczi-tér 16. szám alatt volt megtalálható. A felvonót Deutsch Bernát műépítész tervezte és a bécsi székhelyű, de ezidőtájt a Nyugati pályaudvar mögött már gyárral rendelkező, villamosüzemű felvonókat gyártó Wertheim F. és Társa pénzszekrény és felvonógyár Rt. kivitelezte. Ennek megépítését Hűvös József minden bizonnyal nem érte meg, ugyanis az engedélyezést követően másfél hónappal később elhalálozott. Elhunytát számos sajtóterméken keresztül meggyászolták, az érdekeltségébe tartozó médiumok és körök pedig még évtizedek múltán még a két világháború közti időszakban is megemlékeztek személyéről.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_05.jpgdrkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_06.jpg
drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_07.jpgAz épületet a hol építőmesterként, hol építészként aposztrofált Sivirsky (avagy Sivirszky) Antal (1842-1898) építette. A korabeli engedélyezési ügyek számossága alapján úgy tűnik, hogy Sivirsky igen aktív fővárosi építő volt és pályázó volt. 1888-tól szinte minden évben van legalább egy, de inkább több engedélyes ügye. Jótékonykodására sem lehetett panasz, ugyanis 1893-ban az Ybl-szobor javára ajánlott fel és fizetett be hozzájárulást, majd 1895-ben az ezredéves kiállításra a főváros építőiparosai által és javára felállítandó külön csarnok építéséhez ajánlott fel adományt. Sivirsky a korszak számos jelentősebb épületének kivitelezésében is részt vett, így például ugyanebben az évben vállalkozása végezte a Hold utcai vásárcsarnok kőműves munkáit, melyek - a többi vásárcsarnokhoz képesti - serény előrehaladtát a korabeli sajtó is méltatta. Két évvel később, botfai Hűvös József bérháza engedélyeztetésének évében adták át a vendéglátásban akkoriban igencsak nagy névvel bíró Rémi Róbert (szül. Auspitz 1834-1907) tulajdonolta Rémi-szállót (ma az Accor lánc részeként működő Hotel Nemzeti nevet viseli a józsefvárosi Blaha Lujza téren), melyben a föld és kőműves munkák szintúgy Sivirsky neve alatt futottak. Minden mindennel összefügg és mindenki ismer mindenkit. Az engedélyezéseket áttekintve megállapítható, hogy Sivirsky Rémi több ingatlanához kapcsolódóan végzett kivitelezési munkákat. Rémi és Hűvös viszonylatában pedig elmondható volt, hogy mindketten Józsefváros befolyásos figurái, valamint a Józsefvárosi Kör tagjai voltak. Az utóbbit a Kör alapítói közt is üdvözölhettük. Arról nem leltem fel adatot, hogy az építtető születési neve után Hirschel (vagy Hirschl) bérpalotának is nevezett Rákóczi téri ház kivitelezése mikor fejeződött be, és arról sem, hogy az engedélyezését követő évben elhunyt építőmester azt megérte-e. Az viszont elég valószínűnek tűnik, hogy Sivirsky vállalkozásának egyik utolsó jelentősebb megbízása a VIII. kerületi elöljárósági épület (ma is a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzatnak ad helyt) lehetett, melyet halála után, 1899-ben adtak át.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_08.jpg
drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_09.jpgSzemélyes látogatásom során nem jutottam be sajnos az építtető lakásába, amely pedig nem más, mint az a sok helyiségből álló ingatlan, amelynek színpompás ablakai a térre néznek. Nem úgy évekkel korábban az 'elismondom' blog írója, akinek képes-szöveges beszámolójából nem csupán az esőerdők, mesebeli halak, faunok világát idéző festett üvegablakokat ismerhetjük meg, de arra is fény derül, hogy ezeket a szépségeket Róth Miksának (1865-1944) tulajdonítják. A számos címmel kitűntetett és díjat nyert üvegfestőnek ebben az évtizedben a kerületben, először a Német utcában (ma Bacsó Béla utca), majd a bérház építkezésének évétől a Kender 'utczában' (ma Auróra utca) volt a műhelye, pár sarokra a Rákóczy tér 17. számtól, így talán nem véletlen az sem, hogy a Józsefvárosban is hatalommal bíró botfai Hűvös József Róth Miksától rendelte meg mesebeli ablakait.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_10.jpg

drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_11.jpgAz építtető elhunytát követően a bérház további négy évig maradt még a Hűvös család tulajdonában, majd 1918-ban ismét adásvétel tárgya lett, így került Fischer Ede és neje, Brünauer Rózsa (1871-1936) ligetpusztai (másnéven Puszta liget vagy a község után Zsidóligetpuszta) földbirtokosok tulajdonába. A korabeli offline fórumok róluk is több ízben megemlékeztek, így az is tudott, hogy a(z első) világháború kitörésekor kastélyukat hadikórháznak rendezték be, amelynek fenntartásához nagyrészben hozzá is járultak, továbbá, hogy a háború évei alatt volt predecens arra, hogy a menekültek szarvasmarháinak legelőt és ellátmányt ajánlottak fel. Ezekre is tekintettel Fischer kitüntetés gyanánt a Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényben részesült. A köz javára történt jótékonykodásaik a háborút követően sem szűntek meg, 1933-ban Zsidó községben (amely 1943-tól Vácegres nevet viseli) például saját költségen hősi szobrot állíttattak. Fischer egyebekben egyrészről az állattenyésztéssel, mákeladással kapcsolatos hirdetésekben és hírekben tűnt ki a vármegyei lapokban, másrészről pedig mindig megtalálták a bűnügyek, így áldozata volt a Károly körúton közlekedő villamoson történő azon zsebtolvajlásnak, mely során meglovasították kilenc darab gyémánttal kirakott patkós nyakkendőtűjét, de elszenvedte kastélya kifosztását és felgyújtását is, arról nem is beszélve, hogy azért, hogy azon alkalmazottjának személyét, akit a proletárdiktatúra alatt izgató beszédek tartása miatt ítéltek el, a könnyebb azonosíthatóság végett a földbirtokos nevével kapcsolták össze. Kevéssé hízelgő módja ez a személyek azonosításának.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_12.jpg

drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_13.jpg1936-ban újabb átszámozás folytán a ház immár nem a 16. hanem a 10. házszámot viselte. A fentieknél több konkrétumot az épület állagát érintő építkezésekről a tervek ismerete nélkül sajnos nem találtam az elérhető levéltári forrásaimban, így a Budapest100 kutatásához folyamodtam. Ebből kiderült, hogy a bérház évtizedekkel később ismét építkezés színhelyévé vált: "1943-ban Morbitzer Nándor és cége végezte az átalakítási munkálatokat Fischer részére." Morbitzer Nándor  (1874-1950) budapesti műépítész volt, kinek nevéhez többek között a Kiskunfélegyházén több épület így a városháza és az ottani közvágóhíd, valamint a budapesti Gubacsi úton (korábban Alsó-bikaréten) felépült sertésvágóhíd bél- és zsírfeldolgozó épületei köthetők.drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_14.jpg

drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_15.jpg

drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_16.jpgVégigtekintve a magyar történelmen, különösen annak 1940-es évein, az ingatlan-nyilvántartás további tanulmányozása nélkül is sejthető, hogy a Rákóczi téri épület a Morbitzer-féle átalakítás után nem sokáig viselte a Fischer bérpalota nevet és a korszak több ingatlanához, magánvállalkozásához hasonlóan az is az erőszakos államosítás sorsát osztotta. Erre utal az előbb idézett kutatás azon része, amely szerint a"tervanyagban nyomon követhetőek az 1966-tól kezdődő lakásfelosztási munkálatok, a nagy, tágas helyiségeket sokkal kisebbekre osztották és bérlőknek utalták ki."

A személyes - és kétségtelenül laikus - véleményem pedig az írás elején fejtegetett kérdésáradat kapcsán az, hogy a fővárosban tapasztalt, az értéket, az értékállandóságot, a műemlékvédelmet semmibe vevő bontásokra, a többségében lyukszerű 'otthonok', külső hűtés és fűtés nélkül fenntarthatatlan, betonra ráhúzott üveg- vagy pléhhodályok tömeges felhúzására korlátozódó, anyaghasználatában és esztétikájában is megkérdőjelezhető beruházásokat elnézve száz év elteltével nem lesz mit csodálniuk a XXI. század első évtizedésben építészet címszó alatt az utókornak. Ha szerencséjük lesz, fennmarad pár épület a XIX. század végéről és XX. századból, amit budapesti jelzővel illethetnek. Ha pedig nem, akkor egy évszázad múltán az is előfordulhat, hogy a most felhúzott jellegtelen épületekre pillantva képtelenek lesznek nemhogy a várost, de az országot is beazonosítani. Tisztelet a ritka kivételnek. drkuktart_budapestrakocziter10fischerberhaz_17.jpgA képek 2018. és 2020. években készültek.

Felhasznált (1) nyilvántartások, (2) folyóiratok, (3) könyv, (4) blog mindenféle ABC sorrend és egyéb logikus rendezőelv nélkül ömlesztve: (1) telekkönyv, maps.hungaricana.hu, (2) Magyarország, Építő Ipar, Magyar Szalon, Országos Tudósító, Építési Ipar, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, Fővárosi Lapok, Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap, Újság, Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára, Honismeret, Köztelek, Előre, Budapest, Műemlékvédelem, Friss Ujság, Magyar Vaskereskedő, (3) Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, Budapes100 (Kún Emese kutatása), elismondom.wordpress.com. A források korrekt felsorolásához hozzátartozik, hogy önmagam ellenőrzése végett további más munkákat is elővettem a bejegyzés elkészítéséhez. Ennek kapcsán jegyzem meg halkan és továbbra is tiszteletteljesen - a Rákóczi tér 11. szám alatt található házat feldolgozó írásomhoz hasonlóan - azt, hogy sajnálatos módon az ott körbeírt topográfia megnevezésű munka, sajnos mind az épület korábbi számozását, mind építésének az évét, mind pedig az építtető és építő személyét (annak hiányát) illetően sajnálatos módon téves, illetve hiányos, így az a tárgybeli ingatlan kapcsán forrásként sajnos teljes körűen nem használható. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!

Szép napot kívánok!

If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!

Have a nice day!

DRKUKTA

Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger! 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
JOGI NYILATKOZAT KAPCSOLAT Copyright © 2005-2020 Drkukta - Drkuktart. Minden jog fenntartva. Bármilyen célra történő felhasználása csak a szerző előzetes írásbeli hozzájárulása esetén engedélyezett.⎪All rights reserved. Do not use or reproduce without permission.