Óbudára gondolva a Fő és Szentlélek terek barokk romantikája kúszik szemem elé. Az az emberléptékű tér, ami csupán egy részlete az egésznek. Méghozzá akkora csupán, hogy területben is csak kisebb részt harsint ki a kerületből. Dominanciája meglepő a környéken fellelhető római kori romok számösságára és az átutazó emlékeit meghatározó, kerületi karaktert adó panelrengeteg tömegére tekintettel is.

Átutazó vagyok, s mint ilyen, felületes szemlélő, kit legkorábbi piacozós emlékei mégis a Fő tér forgatagához kötik. Méghozzá élethossziglan megalapozva ezzel azt a ma valóságához képest enyhén elrugaszkodott körülményt, hogy a nyilvánvaló látvány ellenére nekem Óbuda egy, legfeljebb háromszintes épületekkel körbeölelt, kandeláberekkel pontozott macskaköves tér. Volt eddig.Óbuda kövein lépkedve elveszni eddig kevés alkalmam adatott, négykeréken átsuhanni rajta annál több. Mégis a gyermekkorban egy-két alkalommal bevésődött barokk emlékfátylon keresztül látom a kerületet. Pedig a családban rendelkezésre álló ujjakon is képtelenség megszámolni, hányszor vezetett át utunk a 10-esnek és 11-esnek csúfolt Vörösvári és Szentendrei utak mentén magasodó panelrengetegen. A rengetegen, amit összességében persze megalapozatlan panel szóval illetni, hiszen áthaladás közben pont úgy megpillanthatók a barokk és neobarokk, a családi és a kísérleti lakótelep téglaházainak tömbjei, a néhai római kori épületek vagy más, felépítmények után maradt kőtorzók mint a sok száz lakást magukba foglaló házgyári remekek szögletes formái.Pont ezek miatt a közlekedéssel terhes évtizedes előzmények után voltam hálás a múlt hétnek, ami a Flórián tér neonja alá hajtott, méghozzá gyalogszerrel. Lévén napvilág, a neon csak formáját mutatta, s hagyta érvényesülni balfelől a nappal kacérkodó aranysárgára kent hatalmas paneltestet. Így eredeti célomat tudatosan feledve átadtam magam a spontaneitásnak, engedve, hogy beszippantson a felületek, formák, színek panelhez képest meglepő áradata.

Figyeltem az egykorú testek korral változó, eltérően nem vagy éppen karbantartott tömbjeit, az idők során felhordott árnyalatokat, feltett szigeteléseket és színeket, a panel geometriáit ugyanúgy mint bármely más épület felületét bántó, hanyagul felpakolt légkondik, antennák dzsungelét. Az évtizedek rozsdás harapásait viselő, de a fizika törvényei és a nyugalomra vágyó emberi természet folytán mindig érvényes tilalmakat.A gazdasági változásokat nyomonkövető, de nem mindig lekövető kint feledett vagy a 'célnak megfelel' jeligére szándékosan ott hagyott táblák feliratait. Az ép, a pattogzó, a lefestett vagy éppenséggel pont mázas kerámialapokra lecserélt mozaikfalakat. 

A napszítta, -töredezte kifakult vagy hosszú évek során kunkorba pöndörödött reklámfeliratokat. A nyüzsgő vagy éppen rég nem ott, rég máshol, esetleg sehol üzemelő boltok nyomait. A panelprogram keretében szigetelt és festett iker tündöklését a komoran a szürke sötétebb rétegeibe húzódott ikerhez képest. A panelbölcsi zsivaját és hátam mögött összenevető panelsuli kamasz félszegségéhez képest.Végre tényleg figyeltem és szemlélődtem. És tetszett, amit láttam. A fa nyílászárók lepattogzott festéke, a frissnek ható vörös falra pingált mosolygó 'arc' ellenére, hiszen mesélt. 

Kapcsolatokról, a lépcsőházak előtt összetalálkozó ismerősökről, a pékség előtt csevegő öreghölgyről és öregúrról, a rég nem használt szőnyegporolóra lógatott madáretetőkről, az ismeretlen idegen tétova lépteire szétrebbenő cinkékről, az éhesebb, bátrabb, ki tudja, talán a csipegetésbe jobban belefeledkezett gerlepárról. 

Foszlányok a viszontlátásról, az elhagyottságról, a gondoskodásról, a törekvésről, a változásokról, a beletörődésről, a szeretetről, a nosztalgiáról és még annyi mindenről. 

Megannyi életről ugyanolyan vehemenciával mint amilyen átadással a belváros bérházai és bérpalotái mesélnek a sajátjaikról.

Messziről jött embernek nagyon halkan, olykor nehezen érthetően, de budapestinek mégis 'budapestiül' mesélt. Visszatérek.Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!

Jó napot kívánok!

If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!

Have a nice day!

DRKUKTA

Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!