Mindig is elborzadtam a csúcsra telepített ipari létesítményektől, légvédelmi állások maradványaitól, ennek ellenére tucatnyi szállal kötődünk a Hármashatár-hegyhez.
Családunk már az 1950-es évektől kezdve előszeretettel látogatja a Budai-hegység ezen 495 méter magas részét. Nem egy fekete-fehér fotó örökíti meg a környező turistautakon sétáló, a tisztásokon a fűben ülő, játszó dédszülőket, nagyszüleinket, szüleinket, nagynéniket, nagybácsikat. Megannyi apró emlék, amelyek egy részét mi csak képekről, más részét elbeszélésekből ismerjük, megint másokat átéltünk. Gyerekként nemcsak a környező lejtőkre kapaszkodtunk fel, de volt, hogy nyári délutánokon a Szépvölgyi út végén található - akkor kihalt - parkolókba felkocsiztunk és ott tollaslabdáztunk vagy az erdei fenyőkkel pöttyözött mezőkön bóklásztunk. Az elmúlt vasárnapot leszámítva utoljára 2010-ben sétáltunk fel a Hármashatár-hegynek nevezett csúcsra. Hét év. Hosszú idő, visszanézve nem is értem, hogy kerültük el egymást ennyi ideig.
"A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. Hármashatárhegy egy szóba írva Budapest egyik városrésze a III. kerületben.(...) A hegycsoport többi tagjától nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg választja el a Csúcs-hegytől, délen a Felső-Szépvölgy, valamint a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, a Felső-Kecske-hegytől és az Újlaki-hegytől. Kopár csúcsáról széles kilátás nyílik a budai hegyek teljes vonulatára, de látszik a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsönyis. A hegy lábánál található a Hármashatárhegyi repülőtér." 
"Egy 1212. évi határjárás Belitzky János által magyarázott oklevele Magas-hegynek (Mons Excelsus) nevezi, az ott található nagy követ pedig Szamár-kőnek. A Hármashatár-hegy alatti területet Monyorósnak (Mogyorósnak) nevezték. Mások szerint a hegyet nevezték Monyorósnak. Az 1847. évi dűlőkeresztelőkor Árpád orma lett a neve, de ez nem ment át a köztudatba. (A hegy tövében sejtették Árpád magyar fejedelem sírját.) A Hármashatár-hegy jelenlegi nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda ésPesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik." (Az idézetek forrása itt található.)
Az élet ajándéka és egy a világháborúk után a patchwork úttest mellett letett védőkerítés, amit rajtunk kívül azóta is csak az enyészet érint.
A családi fotók egy része ehhez, a Hármashatárhegyi út mentén felfutó turistaút melletti, a kéktúra (Hűvösvölgy-Rozália téglagyár) szakaszon nőtt nyírfához kapcsolódik. Egyik nagymamánk "fedezte fel" és tette a családi emlékkönyv részévé azáltal, hogy a gyerekeket a fa akkor még karcsúbb, alacsonyabb ágait ölelve fotózta. A fotók ezt követően nem egyszer kerültek elő az össznépi családi vacsikon, ebédeken, ennek ellenére a fával először 2009-ben találkoztam élőben (legalábbis erre emlékszem), s bár jócskán felnőtt körülötte az erdő, s ő maga is megvastagodott, magasodott az évek folyamán, különleges, csúzli-formájának köszönhetően rögtön tudtuk, megtaláltuk. Természetesen nem maradhatott el a családi fotózás, bár megmászni és teljesen átölelni nem ment olyan egyszerűen mint anno szüleinknek a pár évtizeddel ezelőtti fotókon.
2010-ben már torzóként láttuk utoljára, mígnem most vasárnap ismét arra tévedtünk. A nyírfákra oly' jellemző fehér kéreg alig látszik már rajta, ehelyett az út felőli része inkább feketéllik, más részeit selymes zöld moha borítja. A csúzli-forma immár nehezen felismerhető, de még mindig ő a legvastagabb fácska a környéken. Szívbemarkoló.
Bár a híradások emlékeim szerint nem nagyon szóltak róla, nemcsak a Normafát, de a Hármashatár-hegyet is jócskán megkínálta a fagykár. Ez a lombkorona nélkül csupaszon az égbe nyúló, majd hirtelen leskalpolt fákon igencsak szemetszúr.
Az ipari létesítményekkel elcsúfított csúcs átalakulása láthatóan nem megy egyről a kettőre, mit szépítsük, évtizedeket fog át egy-egy látványosabb lépés megtétele. A Guckler Károly emlékének szentelt, gömbbe illő, nyolc méter magas kilátó a Hármashatár-hegy legmagasabb pontján épült fel és 2016 júliusában adták át a nagyközönség részére.
Guckler Károly József Krisztián (1858. szeptember 4., Debrecen - 1923. augusztus 31., Budapest) "A XVII. században Galíciába majd Magyarországra menekült belga család sarja. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végzett 1875-80 között. 1882-től állt a főváros szolgálatában, majd 1895-től erdőmester, az Erdészeti Hivatal vezetője, főerdőtanácsos. Nagy érdemei vannak a Budai-hegyek, különösen a Hármashatárhegy csoportja kopárjainak fásításában. A főváros III. kerületében a Hármashatárhegy oldalában található a róla elnevezett, végig mintegy 350-360 m magasan haladó sétaút, melyet ő alakíttatott ki, s egy szikla alakulat, mely az ő nevét viseli. Az 1923. évi fővárosi közgyűlési jkv-ek 223. határozata Guckler Károly erdősítési díjáról szól. 1914-ben versenyerdősítés során 5342 kat. holdon telepítettek erdőket a fővárosban. E munkák vezetője volt, s ezért kitüntetésben részesült a m. kir. földművelésügyi minisztertől." (Forrás itt, BME.)
A látvány pazar, még akkor is, ha szemben pont panelrengetegre pillantunk, ugyanakkor a kilátó egyes gerendái - valljuk be - néhol azért megtréfálják a szemet a beharangozott körpanoráma zavartalan élvezetében.
A csúcsot elhagyva a Hármashatárhegyi repteret céloztuk be. Érdekes, hogy az illatok mennyire megmaradnak az emberben, a Szépvölgyi dűlő irányába haladva rögtön megcsapott bennünket a mezei virágok, füvek jellegzetesen édeskés, a hidegebb évszakokban is erőteljes illata. Rögtön megrohantak a parkoló környékén való játszadozás, uzsonnázás emlékfoszlányai, valamint azok a 2010-es emlékek, mikor látogatóba érkezett nagyapámmal együtt a család pont ezen a helyen gyönyörködött a János-hegy kilátóval ékített vonalában. Most mindketten "hármashatár-hegyi" illatként azonosítottuk az orrunkba tóduló aromákat.
Nos. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében (2008-2010) a 460.156.950,- Ft EU-s-állami támogatásról szóló, az elöregedett, jelentős részben beteg fenyőállomány őshonos tölgy csemetékkel történő cseréjéről és kapcsolódó erdészeti munkákról szóló tábla. Erről azóta lerohadt a szöveg, de ígylegalább nem tűnik fel az avatatlan szemnek, hogy ami mögötte van, az egy a mai napig be nem telepített erdőrészlet.
A táj lenyűgöző. Lepje bár hó a tisztásokat, fagyjon jég a pödörödött tölgyfa levelekre, duzzadjanak a rügyek, szökjön szárba a harsogó tavasz vagy éppen leljünk hűs oltalomra a perzselő nyári hőségben az erdők mélyén. A zavaró tényezők pillanatnyi elengedésével, a folyton táncba hívó szellő szépen felfrissíti a testet és a lelket egyaránt.
Kedvenc kilátópontom a Hármashatárhegyi reptérre néz. Már gyerekként is imádtuk a légáramlatok szárnyaira fekvő vitorlásrepülők légi táncát nézni és nem volt ez így később sem. Ugyanakkor a hírek szerint 2014 nyara óta tilos itt repülni, a neten nem egy cikk kering a témában.
S bár a bejegyzés egy üdítő vasárnapi séta margójára született, amellyel szerettem volna világgá kiáltani, hogy a duzzadó rügyeket, barkákat látva a tavasz kétségkívül az ablakon kopogtat, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a Budai-hegységek ezen része szánalmas, szívbemarkoló állapotban van. Egyre több a beépített terület, a zöld területek aránya ezzel párhuzamosan egyre csökken, az évtizedes ipari romok ott éktelenkednek a táj különböző pontjain, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel érintett erdőrészlet állapota egy rossz vicc, a háborúk után letett, azóta érintettlen útmenti művek léte, és nem utolsósorban az emberek viselkedése (hogy csak a szemetet vagy azt említsem, hogy a versenykerékpárosokban annyi sincs, hogy a turistaútról nem látható helyen végezzék a dolgukat) elkeserítő.
Így bár a természet ébred, és a következő héten már biztosan kifakadnak a rügyek, jó lenne, ha mi is ébrednénk, visszavennénk a rombolásból, hiszen nem elég ismételni, a természetet unokáinktól kapjuk kölcsön.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
