Ha azt írom telefon, mi jut először eszedbe? Valószínűleg nem a vezetékes típus. Továbbmegyek. Ha megkérlek arra, hogy sorold fel a címét pár ismertebb telefontársaság székházának, mivel kezded? Valami miatt biztos vagyok benne, hogy nem az 1910-17 között épült, Budapest VIII. kerületében található telefonközpont ugrik be elsőnek.  

Két kezemen nem tudnám megszámolni hányszor haladtunk el a Horváth Mihály téren emelt, éjszaka koromsötétbe burkolózó székház előtt. Ilyenkor édesapám mindig felemlegette, hogy ez bizony A telefonközpont. Nekem ugyan sokat nem mondott a dolog, és őszintén szólva a mobiltelefonok világában nem is gondolkodtam túl sokat az épületről. Pedig micsoda jelentős ház ez, ha kiérdemelte minden további jelző nélkül A telefonközpont elnevezést. A közelmúltban adódott az alkalom, hogy belessek a régóta zárt kapuk mögé, így most szemezgessünk, mi mindent láttam. A lehetőségért pedig még egyszer köszönet!

A Budapest100 honlapja értelmében "Az első, kis távbeszélőközpontokat bérházakba telepítették és ezek egy lakásnál nagyobb területet nem foglaltak el. A Józsefnek nevezett második budapesti nagyközpont részére a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) téren vettek három földszintes bérházat. Külföldi tanulmányok és a Teréz központnál szerzett tapasztalatok alapján itt is a tűzbiztonság szempontjai kerültek előtérbe. Ezért Ray Rezső Vilmos a szoros értelemben vett távbeszélő-szolgálati helyiségeket a Német utca mentén helyezte el, a központot több teremre osztva és az ötemeletes irodahelyiségeket magában foglaló épületrésszel csak közlekedőhelyiségekkel összekapcsolva....

...Az utóbbiak közül ki kell emelni a rendkívül impozáns térhatást nyújtó lépcsőházat; ez a tűz és pánik esetére méretezve 11m széles, 50m hosszú, forduló nélküli és egyenes karú... 

...A József Távbeszélő központ volt Magyarországon az első olyan vasbeton szerkezetű épület, amely állami megrendelésre készült. Ray Rezső tervei alapján 1910-ben kezdték el építeni. Az Ő nevéhez fűződik a budafoki Törley-mauzóleum, a Törley-kastély és -gyár, valamint a margitszigeti víztorony is. A szigorú tűzrendészeti és távbeszélő-technikai előírások az épület külsejét illetően is nagyon megkötötték a tervező kezét. Ezek a szokásostól eltérő megszorítások különleges építészeti megoldásokhoz vezettek. A tér felőli homlokzaton neonnal feltűnik a két egymástól eltérő épülettömeg. Ahelyett, hogy azokat az építész egymáshoz hasonlóvá igyekezett volna tenni, a különbséget hangsúlyozta. A kis emeletmagasságú helyiségeket sejtető sűrű, jórészt függőlegesen összefogott ablakrendszerű magasabb tömeghez képest egyetlen óriás ablakával es hatalmas sík felületeivel az alacsonyabb tömb dominál. Az összetartozást néhány részlet az eltérés ellenére is érezteti. Ilyen az épület minden sarkát kiemelő felépítmény, szobor vagy oromzat. A nagy ablak kivételével azonosak az ablakosztások, a lábazat és az efölötti rusztikázott sávok. Az utóbbiakat a magasabb épületrészen velük egymagasságú, széles, de rövid félpillérek váltják fel. Az áttört attika mindenütt egyforma. Sok a szecessziós, igen erőteljes, egyéni formálású részlet. A lakatosmunkákon, éspedig a lépcsőházi lámpákon és a korlátokon ez különösen szembeötlő. Az épület 1913-ban készült el. A József Telefonközpont egyszerre volt a modernitás és a tradíció palotája. Palota abban az értelemben, hogy van kastélyszárnya (irodák), tornya és várrésze. Utóbbi oldalhomlokzata majdhogynem szimmetrikus, saroktornyos, közép-rizalitos, tizenegy tengelyű faszád. A Horváth Mihály térre néző homlokzat egyszerre modern, romantikus és barokk. A központi csarnok oromfala szinte az épület arca: ovális kis ablakok a szemei, háromosztású egyetlen nagy-ablaka a ház szája. A várkastélyforma a budapesti szecesszió sikere; a főváros középületei között ugyanis alig épült valami ebben a stílusban. Az épületet 1919-ben a vörösök, 1956-ban a Ludovika növendékei használták erődítménynek. 1947-48-ban Szendrői Jenő tervei alapján újjáépítették, de 1962-ben romos állapotáról cikkezik a Józsefváros nevű újság. 1999-ben a T-Com fejlesztéseinek köszönhetően az épületben lekapcsolták a budapesten még utolsóként működő 7A2 típusú rotary központot."

Az épület ma meglehetősen lepusztult állapotban van, és jelenleg építési területnek minősül. Állítólag tulajdonosa apartmanház-szálloda funkciójú intézményt tervez falai közé. Pont emiatt a falat számos helyen áttörték, elkezdték a feltárásokat, a padlón keresztül több helyen le lehet látni az alattunk lévő szintre. 

Az épületet majdnem, hogy teljes egészében bejártuk, olykor bizarr volt a teljesen elhagyatott helyiségekben egyedül lenni. 

Az alacsonyabb épületrész lapostetejéről a Német utcára és a Horváth Mihály térre látunk le. A téglaburkolat a IX. kerületi Lónyay utcai házhoz hasonlóan tele van vésésekkel. Órákat lehetne itt is a falak előtt állni, silabizálni a feliratokat. Sajnos olvasgatásra most nem volt időnk, pedig mennyivel teljesebb képet kapnánk az épület történetéről, az egykoron itt dolgozókról ezáltal. 

Az alacsonyabb épületrész tetejét elhagyva átsétáltunk a magasabb épületrészbe és felmásztunk egészen a legfelső emeletig. Ami elénk tárult: egykori válaszfalak nyomai által rajzolt labirintus a sátortető alatt, a tetőablakokon keresztül pedig csodálatos kilátás nyílik a városra. Munkahelynek sem lehetett utolsó, nem is beszélve az épület tervbe vett funkciójáról.

Miután kigyönyörködtük magunkat, felfedeztük a hosszú folyosók egy részét. Elvágott kábelek, feltúrt parketta, hiányzó mosdók, ablakszárnyak, válaszfalak. 

Az épület valamennyi lépcsőháza gyönyörű, még a mostani bánatos állapotukban is. Impozáns kovácsolt vas korlátok, és a kedvenc csempém a falon.

Szomorú, ugyanakkor megmosolyogtató cetlik a falakon és az ajtókon: a befalazott orvosi rendelőre mutató nyíl balra, jobbra pedig a kulcsra zárt ajtón felirat, ami felszólít, hogy rossz az ajtó, csapd be!

Nem vitatom, hogy órákat el lehetne még tölteni az egykori telefonközpontban, ugyanakkor nem kifejezetten az önfeledt boldogság és felhőtlen csodálat járja át lelkemet a nyomorult állapotú falak között. A folyosókat, emeleteket járva átsuhant agyamon a gondolat: milyen torokszorító érzés lehet vajon egykori dolgozóként látni az épületet mostani állapotában. Vajon gondolta bárki is a telefonközpont fénykorában, hogy az az éra kevesebb mint száz év alatt leáldozik majd, és a távbeszélőközpont funkcióval épített épület ilyen hamar 'feleslegessé' válik? Személy szerint kíváncsian várom a hasznosítást, érdekel, hogy mit hagynak meg, mennyire alakítják, alakíthatják át a jelenlegi épületet. Ha jövőre te is be szeretnél jutni a fentiekhez hasonló épületekbe, ajánlom figyelmedbe a Budapest100 közösségi oldalát itt, a honlapját pedig itt. 

Ne felejtkezzünk ugyanakkor meg a jóhíreket szállító DRKUKTART blogról sem. Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis praktikus infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről! 

Szép napot!

DRKUKTA

A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!