A novemberi szürke időjárást ellensúlyozandó üde színfoltként barátságos francia bisztró nyílt Budapesten Patrisa Provence személyében. Semmi erőltetett glamúr vagy túlontúl steril környezet, csupán egy apró meleg zug, ahol jó lenni. Nem hezitáltunk (sokat), leteszteltük!
Alig két hónapja kezdtem szemezni egy olyan üzlethelyiséggel, amibe éppen és szépen lassan élet költözött. Nem tudtam még, hogy mi készül, de a letakart ablakokon át a csomagoló anyag közötti réseken azért éppenhogy be lehetett látni, amint elhaladt a bolt előtt az ember (ne úgy tessék elképzelni, hogy ott álltam és kukkoltam…). Ahogy szépen lassan lekerült a takarás és felfedte magát a pult és a pult mögötti szekrény, érzetem, itt valami biztató készül. Idővel kikerültek a virágkaspók, felkerült a felirat és élettel, apró tárgyakkal, családi és egyéb fotókkal telt meg a helyiség.
Majd bő egy hónapja megnyitott a pékség-kávézó-bisztró, én pedig másodmagammal tervezgettem heteken át, hogy megnézem magamnak a helyet. Jelentem, egy hete el is jutottam, és nem csalódtam. Annyira nem, hogy immár két alkalommal is meglátogattam őket, és műkedvekő laikusként bizton állítom, hogy a kapucsínó tökéletes, a sült tea mennyei, a péksüteményeket fogyasztva pedig rögtön Franciaországban éreztem magamat.
Közel sem próbáltam ki mindent, de terveim között szerepel a szendvicsek és a saláták, valamint a krémek letesztelése is, hogy a macaronokról szót se ejtsek. Köztudott vagy sem, kattanásom, hogy ahol macaront látok, azt általában kipróbálom. Kutatom a tökéletes darabot (vannak is már jelöltjeim erre a megtisztelő címre), de nem állok ellen, ha a lista bővítéséról van szó, így tuti, hogy a Patrisa Provence-beli kétféle macaron is megmérettetik majd. A péksütemények és desszertek mindegyike Franciaországból érkező alapanyagokból készül. Ha valaki haza szeretne vinni egy formát öltött emléket a bisztróból, arra is van lehetőség, ugyanis nemcsak a kulináris finomságok, illetve a prémium delikát termékek eladók, de a kiállított bögrék, használati tárgyak némelyike is.
Fent a Csehországból érkező sült teák láthatóak, és bármennyire is meglepőnek hangzik a sült és a tea szó kombinációja - nekem legalább is teljesen újszerű volt ez a kifejezés -, rendkívül jól működik!
A falon azon képek egyike, amely nem a családi albumból került ki vagy legalább is nem kötötték az orromra azt, hogy Alain milyen ágon és hányad fokon rokon.
A kétféle macaron közül fent látható az első verzió, és kettővel lejjebb a másik verzió. Mondanom sem kell, hogy már megint megéheztem...
A bisztró sok kedves sarka közül az egyik leghangulatosabb szeglet: a kanapés zug.
Ha már hangulatról és eltalált berendezésről beszélünk, van egy hely, aminek külleme és nívója még a legcsillivillibb fogadótérnél is beszédesebb: de fellélegezhetünk, mert a bisztróban ez a helyiség akár budoárnak is beillene.
S, hogy honnan az ötlet? A tulajdonosok Provence-i látogatásuk során beleszerettek Franciaország ezen szegletébe, idén pedig - mindenki szerencséjére - végre elérkezettnek látták az időt arra, hogy nekünk is megmutassák azt, milyennek is látják ezt a francia vidéket. Engem meggyőztek és ennek mi lehetne ékesebb bizonyítéka mint, hogy a Patrisa Provence kétségtelenül szerezett magának egy újabb törzsvendéget szerény személyemben. Ahogy látom honlapjuk nincsen még, de ha szeretnél még a fentieknél is többet tudni róluk, kattints a közösségi oldalukra vagy nyisd rájuk az bisztróajtót a IX. kerület Lechner Ödön fasor 3. szám alatt. Ugye mondanom sem kell, hogy nehogy elfelejts beszámolni nekem az ott szerzett tapasztalataidról?
Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével!
Jó étvágyat!
DRKUKTA
Egy fodrasz élete Ausztráliában 2014.12.12. 07:55:07
Szeretettel
Renata