Az idei Kulturális Örökség Napjai is hihetetlenül gazdag programkínálattal büszkélkedhetett. Az egyetlen "problémát" a telhetetlen látogatónak annak kigondolása okozta, hogy miként is látogasson meg a rendelkezésre álló idő alatt minél több helyet a város különböző pontjain. Választani kellett, így leredukálva az érdekességek számát választásom a Kőbányai Pincerendszer egyik megtekinthető szakaszára esett. 

During European Heritage Days, I had the chance to visit the cellar system of Kőbánya in Budapest. 

A látogatáshoz a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. honlapján előzetes regisztráció szükségeltetett. A rendszer kissé szokatlanul működött, hiszen nem küldött visszaigazolást a regisztrációról a megadott e-mail címre, így több napig bizonytalanságban tartott a részvételt illetően. Mindenesetre vasárnap reggel még megeresztettem egy telefont a megadott számra, ahol megerősítettek, hogy mehetek bátran. A gyülekező a X. kerületben Kőbányán a Bánya utca 37. szám alatt volt. Ha valaki tömegközlekedéssel érkezne a belvárosból, akkor a Szent László téri megállókat (akár busz, akár villamos) ajánlom, innen kellemes sétával maximum tíz perc alatt elérhető a kiszemelt célpont. Megközelítése mindenképpen kalandos, én a "Szent László tér-Halom utca-Ászok utca-Bánya utca, majd be a gyártelepre" útvonalat követtem, voltak, akik a "Szent László tér-Halom utca, majd be a gyártelepre" útvonal hívei voltak. A gyártelepen szerényen megbújó A/4-es papírlapok hirdették a pincelátogatást. Kicsit bolyongtam, de aki  akart, az idetalált, nem mellesleg azért, mert folyamatosan jöttek az emberek, így volt kit követni. Érdemes tudni, hogy ez a terület csupán az év bizonyos napjain látogatható, nem keverendő össze a napjainkban is működő sörgyárhoz tartozó pinceszakasszal. A most bemutatásra kerülő szakaszon manapság évente kizárólag két alkalommal, Szent László napokon és a Kulturális Örökség Napjain szerveznek sétákat. Ezentúl a vezetők elmondása szerint esetenként, külön kérésre harminc fő körüli csoportok számára is megnyitják. A pincerendszer ezen része jelenleg önkormányzati tulajdonban van.

For the visit I was required to preregister myself on the website of Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. I did not receive any feedback from the system however I had to provide my e-mail address as well. It was quite strange, but I called them to get information about the registration on the announced phone number on the day of the visit. The walk started under no. 37 in Bánya street (Bánya utca) in Kőbánya in Budapest. It was tricky to get there, but easy to follow others. This part of the cellar system is owned by the Municipality of Kőbánya and closed to the public generally. It's only open during Szent László Days (Szent László napok) and European Heritage Days (Kulturális Örökség Napjai).  

A pincébe lépcsőn mintegy 35 méter mélyre ereszkedtünk alá. A vasárnapi több, mint harminc Celsius fokos vénasszonyok nyara és a pincében tapasztalt nedves tíz Celsius fok között lehelhető volt a különbség, így ajánlott volt a meleg ruha és  a zárt cipő viselete. Egy béleletlen bőrdzseki nem elegendő, ezt tapasztalatból tudom. A pince egy részét sajnos a másfél héttel ezelőtti, majdnem egy héten át tartó özönvízszerű esőzésre tekintettel nem tudtuk meglátogatni, de így is elég időt töltöttünk lent, hogy áthűljünk, emellet viszont rendkívül sokat megtudtunk nemcsak a pincerendszer, de Kőbánya kialakulásáról, múltjáról.

In the cellar system the temperature is around ten Celsius degree which is quite cold, compared to the thirty Celsius degree outside. Wearing warm clothes and shoes was recommended. I was wearing a leather jacket which was not  warm enough.  

A Kőbányán található mészkő a földtörténeti középkorban akkor keletkezett, amikor a Kárpát-medence nagy részét a Pannon-tenger borította. Ezen a vidéken az első bányákat IV. Béla korából ismerjük. Kőbányán XVII. századtól kezdve intenzív kőbányászat folyt. Az itt található kő pozitív tulajdonságainak, valamint a kezdetleges téglagyártási technológiának és volumennek köszönhető, hogy a mészkövet a rohamosan terjeszkedő Pest egyik legfontosabb építőanyaga lett. Számos pesti, illetve magyarországi építménynek képezi a kőbányai mészkő a teljes vagy csak részbeni alapanyagát, így felhasználták a Margit hídhoz, a Budavári Mátyás templomhoz és a Halászbástyához, Pesten számos Andrássy úti palotához, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház épületeihez, valamint az Országház "első" épületéhez is (azóta folymatosan cserélik is keményebb mészkőre). Vezetőnk elmondta, hogy még a kecskeméti református templomhoz is innen szállították az alapanyagot. Kezdetben a bányászat felszínen, majd a föld felszín alatt folyt. A múlt század végére veszélyessé vált a bányászat, amelyre tekintettel 1890-ben betiltották a további munkát. Az akár 33 km hosszan is elnyúló pincerendszer azonban megmaradt, kiszolgálva létével a későbbi kor igényeit.

'The name of the district refers to quarrying which dates back to the Middle Ages. This area was first mentioned as Kőér in the donation letter of King Béla IV issued in 1244, in which he domated this area to the city of Pest for the purpose of cultivation. The memory of this naming is preserved by the name of Kőér Street. Thanks to the geological conditions of the location, quarrying and brick and tile production have become more and more significant, together with grape production thanks to its hills. Due to its geological conditions, quarrying, brick and tile production has evolved in this area, on the slopes of which it was possible to produce excellent grape - previously it had been a vineyard, now it is the home of beer production. In the territory of Kőbánya intensive mining activities had been performed from the beginning of the seventeenth century, and from 1661 the heath had been the property of the Wattay Family from Felsővatta. The production has been increased over time by the growing demand of Pest for building materials. When the heath was released from Ottoman rule, János Wattay directed the life of Kőbánya as the police constable of Vác District, and during Rákóczi’s war of independence, he had been the first Kurucz subprefect of the county. Raw materials from Kőbánya have been used during the con- struction of the building of the Hungarian Academy of Sciences, furthermore, the Uni- versity Library and a part of the pillars of the Chain Bridge. In 1890, due to dangerous mining, this activity was ceased in Kőbánya. Besides quarrying, brick production and viticulture flourished in the mid-nineteenth century, too.' (Reference is available here.) 

A kialakított járatok fésűs elrendezésűek.

The map of the cellar system.

A kőfejtés Kőbánya csak egyik arcát mutatja meg. Akármilyen meglepő is, de érdemes tudni, hogy Kőbánya nagymúltú és eredetileg mezőgazdasági vidék volt. Elsősorban szőlők foglalták el a felszín jelentős részét. Kézenfekvő volt, hogy a bányászat betiltását követően hátramaradt pincerendszereket a szőlősgazdák hasznosítsák, tekintettel arra, hogy a pincék minden évszakban tíz-tizenkettő Celsius fok körüli átlaghőmérséklettel bírnak, amely ideális volt a bor tárolásához. (A környék szőlőit a század végére datált filoxéria járvány irtotta ki végérvényesen, amely részben megpecsételte Kőbánya sorsát is.) Velük csaknem egyidejűleg a város ezen részére települt sörgyártók is kezdték felfedezni a pincerendszert, és a sörgyártás során nemcsak az itt könynen elérhető vizet, de a pincék biztosította helyet is fel-, és kihasználták. Köszönhetően a sörgyártás rendeleti szabályozásának, egyre több kisebb sörgyár alakult. Közülük a legismertebb Schmidt (Schmiedt) Péter sörgyára volt. A manapságis itt található Dreher sörgyár elődje 1862-ben települt ide. A sörgyár történetéről részletesebben is mesélt nekünk a vezetőnk, de az egy másik történet, így próbálok mondanivalómnak határokat szabni.

'The residents of Pest regarded the contemporary Kőbánya as a pleasant destination of trips, with a beautiful wine region. 80 percent of the vineyards of Pest were located in the territory of today’s Kőbánya. The two vineyards of Kőbánya were the Old and New Hill. The Keeper tower was built in romantic style at the highest point of Ó-hegy (148 m), in order to prevent hooliganism occurred in the vineyards. In 1859, József Havas, the owner of vineyards in Óhegy sold them to Jakab Perlmutter, from whom Antal Dréher purchased the vineyards in 1862. The extensive vineyard was purchased from Jakab Perlmutter by Antal Dréher - the name of whom was written in large letters in the beer manufacturers’ manual already at that time - in 1862, who then used the extensive cellar system, remain- ing from mining activities, for the establishment of his brewery. And the wine region has become a “beer region”… The extensive cellar system, remaining from mining activities, had been used for the establishment of the brewery. This way it has become one of the most determining factories with the district with the longest history. The extensive cellar systems, which were preserved from mining, contributed to the development of the local beer manufacturing. The total length of these is about 33 km.'

Az üregek nyolc-tíz méter belmagasságúak, a terhelésől és a kor technikájától függően hol tégla-hol beton födémmel készültek. A sörgyártáshoz fontos volt a tisztaság, így minden csíráztatást (körülbelül két hét elteltét) követően a pincét felmosták, a falakat pedig évente kimeszelték forró mésszel. 

The rooms are around eight-ten meters high. The rooms were kept clean as it was necessary for beer making. The rooms were washed up every two week and the walls were painted every year.

Ezeket a termeket a sörgyár az árpa csíráztatására használta: a magot több napos vízben áztatást követően lehozták ide, és a pince egész területét beterítették vele. Ezt követően a szétterített, felpuhult magot mintegy két hétig a pincében csíráztatták. Annak érdekében, hogy az árpa ne rohandjon meg, a csíráztatás közben fából készült lapátokkal naponta forgatták őket. Ezalatt az idő alatt, ami kívülről látható változás volt, hogy a magok kicsíráztak, illetve gyökérkezdeményeket növeztettek. Ami pedig a mag összetételét illeti: a magban levő keményítő átalakult cukorrá. A magokat csupán ezen periódus alatt csíráztatták itt, majd a malátát felszállították a felszínre,  ahol az  magok aszalásának követően letörtek róluk a csíra-, illetve gyökérkezdemények. Köszönhetően annak, hogy az árpa csírázásakor az ún. diasztáz nevű enzim keletkezett, amely az árpában levő keményítőt maltózzá és dextrinné bontotta le, az ezt kővető erjesztés során ezeket az anyagokat az erjesztőgombák alkohollá alakították.

The rooms were used for soaking the grains. 'Malt is germinated cereal grains that have been dried in a process known as "malting". The grains are made to germinate by soaking in water, and are then halted from germinating further by drying with hot air. Malting grains develops the enzymes required to modify the grain's starches into sugars, including the monosaccharide glucose, the disaccharide maltose, the trisaccharide maltotriose, and higher sugars called maltodextrines. It also develops other enzymes, such as proteases, which break down the proteins in the grain into forms that can be used by yeast. Malt also contains small amounts of other sugars, such as sucrose and fructose, which are not products of starch modification but were already in the grain.' (Reference is available here.)

A bejárat. 

The entrance.

A födémen szellőzőnyílásokat nyitottak annak érdekében, hogy a nedvesség elvezetése hatékonyabbá váljon. A több tíz kilométer hosszan elnyúló pincerendszer levegőztető járatai nagy részének a karbantartására sajnos manapság nem fordítanak bizonyos okból figyelmet. A járatokon keresztül az agyagos talaj, illetve a külvilág szemetét gyakran lekerül ide. Túránk során több szellőző alatt láttuk ilyen "hordalékot" (például kakaós papírdobozokat).

You can see big holes in the ceiling. These holes were made to provide fresh air for the cellar. 

A pincerendszer a beazonosítás érdekében számozva van.

All parts of this cellar system in number to be identifiable. 

Egy lezárt szakasz. A szellőző alatt a fenti képen megfigyelhető a már említett omladék.

A closed part of the system. 

A pincerendszert Budapest ostroma alatt óvóhelyként is használták, illetve a bombatámadások elől menekülve repülőgépgyártást is telepítettek ide. 

The cellar system was used for protection purposes during the bomb attack of Budapest. Nevertheless it was used as airplane industry as well.

Lépcsők, amelyek tetején betekinthettünk az egyik víztározó medencébe. A téli időszakban, amikor a sörgyártásnak nem volt szezonja, a fel nem vett vizet ezekben a medencékben tárolták. Köszönhetően annak, hogy maga a gyártási folyamat meglehetősen sok vizet igényel az egyébként magas talajvíz szintje egyre mélyebbre süllyedt. Ami egykor előny volt, az ma hátrány. Miután a gyártás ezeken a területeken megszűnt, más területeken pedig átalakult, a talajvíz folyamatosan emelkedik, s ma már a pincerendszer nem egy aknája van víz alatt, amelyek jelenleg búvárként "látogathatók". Az interneten több videó is elérhető, amely bemutatja ezt a különleges víz alatti világot, nekem ez a videó tetszett legjobban. Lenyűgöző.

You can take a look at one of the water pools, mainly used in winter time. The water level of the ground is quite high which was perfect for making beer. Nowadays the high water level causes problems because the technology of beer making has been changed and doesn't require that much water anymore. It causes that many rooms of cellar system are under water now which can be visited by guided diving tours. More stunning videos about diving in this cellar system are available on internet for example here. 

A már említett víztározó.

The water storage room, mentioned above.

A látvány és az elmesélt történetek által nyújtott élmény páratlan volt, köszönöm a szervezőknek. Felkeltette az érdeklődéseteket a hely, javaslom, hogy kísérjétek figyelemmel a Szent László napok, illetve a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a jövőben meghirdetésre kerülő programokat, mert jó eséllyel ismét megnyitják ezen pincerészt a látogatók előtt. Miután búvárként merülni nem volt alkalmam, így pontos információval nem tudok szolgálni e tekintetben, ám, ahogy látom folyamatosan szerveznek merüléseket (például itt), így érdemes az interneten ilyen irányban is kutakodni.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT.

Szép napot kívánok!

It was an impressive visit, so let me say thanks for the organizer. If you are interested in visiting this cellar system as well, keep on watching the announced programs of Szent László Days and European Heritage Days. Nevertheless if you are interested in diving, you can find more guided tours (i.e. here) on internet beyond the mentioned Days as well.

If you like this post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE.

Have a nice day!

DRKUKTA