Pompás, selyemtapétával bélelt arisztokratikus szalonok, nemes faanyaggal burkolt, költeménybe illő süteményeket rejtő üvegpultok, hatalmas kristálycsillárok, lágy zene. Idén ünnepli 160. évét a Gerbeaud cukrászda.

A Sugárút egyik legrégebbi, ma is működő vendéglátóhelye pályafutását Kis-Gerbeaud néven kezdte, ma pedig nemes egyszerűséggel Művészként ismert.

Emlékek Cukrászdája. Ki, mire asszociál ebből az elnevezésből? Én mondjuk arra, hogy édesség vár. De, hogy jönnek a képbe az emlékek?

A Pastelaria da Rosa Portugáliában, Silves városban a városházának helyet adó épület árkádjai alatt bújik meg. Az árkádsor előtt elnyúló Largo do Município elnevezésű tér közepén csempékkel díszített szökőkútból feltörő, majd aláhulló víz morajlása szolgál aláfestésként a környéken történő szemlélődéshez. Ha csupán a térre kihelyezett székeken üldögélnék élvezve a napsütést, kortyolgatva kikért italunkat, a sárgára vakolt épületre pillantva talán fel sem merülne bennünk, micsoda csoda rejtőzik a falai között. 

Mindenki kedvenc Asztalkája tavasz második hónapjában vadiúj ruhába öltözött. (For English read more.)