Minden évben kiemelt eseményként virít a naptáramban a Budapest100 számára dedikált hétvége. Amikor nem, akkor persze rászervezek valami más izgalmat, az időpontra való rácsodálkozással egyidejűleg pedig igencsak együttérzek magammal hosszú évek munkájával csiszolgatott szervezőképességem okozta kellemetlenségek miatt.

Mindig is elborzadtam a csúcsra telepített ipari létesítményektől, légvédelmi állások maradványaitól, ennek ellenére tucatnyi szállal kötődünk a Hármashatár-hegyhez.

Egy visszafogottan hangos, de annál remekebb szilvesztert követően nem volt kérdés, hogy január első napját a szabadban töltjük, legalább részben.

(For English read more.)

Havas csokis kekszhegyek, fűszeres mézeskalács halmok, diszkréten csillanó habpuszik, lágy narancslekvár, pattogatott kukoricával bélelt sós karamella, túlzások nélkül is tökéletes forralt bor és sok más finomság, franciás hangulat az, ami a Café Flore Matin et Soir-ban vár vagy, ahogy a törzsvendégek és Flóra, a tulajdonosnő becézgetik, a kicsi Flore-ban.