Minden évben kiemelt eseményként virít a naptáramban a Budapest100 számára dedikált hétvége. Amikor nem, akkor persze rászervezek valami más izgalmat, az időpontra való rácsodálkozással egyidejűleg pedig igencsak együttérzek magammal hosszú évek munkájával csiszolgatott szervezőképességem okozta kellemetlenségek miatt.
Idén 2019. május 4-5-i hétvégére esik a Budapest100, középpontban a Bauhaussal, elegánsan bevonva a sétába Budapest 1920-as évektől 1940-es évek végéig terjedő korai modern építészetét. "Száz éve nyílt meg a 20. század legnagyobb hatású művészeti iskolája, a németországi Bauhaus. (...) a modern magyar építészet és formatervezés történetében a Bauhaus az a meghatározó külföldi intézmény, amely átformálta az addig használt fogalmakat és a magyarban is stílusnévvé vált. A tiszta felületek, az áramvonalasrészletek együttes megjelenése az elismerő “Bauhaus” jelzőt vonja maga után a mai napig."
A szervezők több száz modern épületet azonosítottak, ami a fenti időszakban épült. Ebből a csokorból május első hétvégéjén több mint ötven épület, így lakóházak, közintézmények, színház, strand, sőt a Bauhausnak dedikált, kevésbé központi, igencsak karakteres utcákat is látogathat a nagyérdemű.
Az alábbi, a látogatható épületek köréből készült válogatás kizárólag kedvcsináló az előttünk álló hétvége programjából. A teljes palettát még én sem ismerem, de ha esik, ha fúj, ott leszek valahol biztosan. Nem kérdés, megéri megismerni a várost, ahol élünk.
Margit körút 55. - Átrium
"Az első világháborút követően a Margit körutat a Rózsadomb felől jobbára még egy-két szintes barokk házak kísérték. Az ilyen módon „elmaradott” bel-budai területek fejlesztése érdekében született az 1934. évi adórendelet, mely előnyben részesítette a rossz minőségű földszintes házak bontása utáni építést. A maximális kedvezményt akkor kapta meg az építtető, ha a bérház a hatóság által előírt beépítés móddal (keretes, összeépített udvaros) épült meg, és a rendelet kötelezővé tette a kétszobásnál nagyobb (konyha, kamra, WC-vel felszerelt) lakás esetén a fürdőszoba létesítését – mindezt abban az időben, mikor a pesti bérházak nagyobb részében még a gangról nyílt a közös vizes helyiség. (...)
A Margit körút 55. szám alatti ingatlant 1934 decemberében egy bizonyos Kohousek József adta el a Margit körút 55. számú Házépítő Szövetkezetnek 43000 pengőért, s 1935 első hetében a Szövetkezet már meg is kapta az engedélyt a Városépítési és Magánépítési bizottságtól egy hatemeletes, manzardos bérház építésére. A Margit körút 55. számú Házépítő Szövetkezet (később: Átrium Házépítő Szövetkezet), a kivitelezést végző Dénes Vilmoshoz és Erős Imréhez kapcsolódik. (...) Az épület terveit Kozma Lajos készítette el. (...) Építészként Lajta Béla irodájában kezdett dolgozni – már itt számos épületen megmutatkozott dekoratív hajlama. Stílusában a szecesszió, az art deco, és neobarokk elemek is megtalálhatók voltak, egészen 1928-as németországi tanulmányútjáig – ezt követően, 1930 és 1940 között modern stílusú lakóépületeket épített. Ezek közül az egyik legjelentősebb és legismertebb a Margit körúti Átrium-ház."
"Az Átrium-ház hétemeletes, acélvázas, lapostetős épület. Az alsó két szinten filmszínház épült. Ezt az az 1928-as mozgókép forgalmazásáról szóló rendelet tette lehetővé, amely a filmgyártást és -forgalmazást kívánta serkenteni azzal is, hogy az addigi átalakított helyiségek helyett kimondottan filmvetítésre szánt mozik épüljenek. (...) A második emelettől fölfelé kezdődnek a lakószintek, amelyek bejárata és lépcsőháza a mozi portáljától balra eső kapualjból nyílik. A homlokzat erőteljes vízszintes tagolását a fehér opálüveggel burkolt mellvédek és acélszerkezetű tolóablakok váltakozása adja. (...) A padlókon a fekete és a fehér, a falakon a fehér és a narancs, a mennyezeten a vörös szín jelenik meg a márvány- és üvegmozaikkal, műkővel, kerámiával és nemesvakolattal borított felületeken. A különböző helyeken megjelenő datolyapálma-furnér melegíti kissé a csillogó tükrök, króm és nikkelbronz hidegségét. A II. világháborút döcögősen átvészelő épületet az 1970-es években nyilvánították védetté."
"A mozi 1935. november 6-án nyitott meg. A háború során a házat több bombatalálat is érte; a mozi előterében mészárszék is működött ebben az időben. Az újjáépítést 1946-ban kezdték, s számos módon próbálták támogatásra ösztönözni a mozikedvelő közönséget (pl. félárú jegyek értékesítésével). A felújított filmszínházat 1947. március 15-én adták át. Ugyanebben az évben kapta több mint negyven évig ismert nevét: Május 1. mozi. A filmszínház ekkoriban a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság (MAFIRT) kezelésébe került. Rövid ideig Teherán mulatóként üzemelt az előcsarnok. A műemlékjegyzékbe vételt követően a nyolcvanas években végeztek benne felújítást, majd 1990 után nevezték át újra Átrium Mozira, mely 2001 februárjában 65 év után zárt be. Tíz év elteltével az új tulajdonosok felújítást követően, kis profilváltással színházként nyitották újra az intézményt."
"Az Átrium-házban szintenként két 2 szoba-hallos és egy garzonlakás nyílt a körút felé, további két garzonlakás pedig az udvarra nézett. Ám az, hogy nagyobbrészt kislakások voltak túlsúlyban a bérházban, nem azt jelentette, hogy Kozma igényessége ne bontakozott volna ki. A lakásokat a kilincstől a névtábláig megtervezte, s a lépcsőház fényét Gádor István szobra, „Az építészeti kor” (amely egyes pletykák szerint magát Kozmát ábrázolja) emelte. A ház 17 garzonlakásában 1941-ben 5 háztartásban egyedülálló nő, 4 háztartásban egyedülálló férfi lakott, s volt 8 kétszemélyes háztartás, ők 700-900 pengős lakbért fizettek." (A házhoz kapcsolódó idézetek forrása: Budapest100)
Margit körút 29.
Az 1936-ban épült, tisztán lakóház funkciójú épület a Trust Nyugdíjegyesület bérházaként épült meg hatalmas kertet rejt. 
A házban jelenleg felújítás zajlik, ami a farostlemezekkel gondosan kidekorált lépcsőház lendületes vonalvezetését igyekszik ugyan eltakarni, de az épületrész elegáns volta így is átviláglik az állványzat és az egyszerű anyag hagyta réseken.
Ennek köszönhető az a kevéssé kellemes körülmény is, hogy a szintről-szintre történő feljutás kalandosabb és ablakok hiányában jóval szellősebb a kelleténél. 
Ha a kalandvágy nem is űz fel bennünket egészen a tetőre - halkan megjegyzem azért, hogy az itt elénk táruló panorámát kár lenne kihagyni -, az első szintig mindenképpen tornázzuk fel magunkat, ugyanis az éjsötétbe burkolt, a látogatót aranyréz kiegészítőkkel fogadó földszint méltóságteljes hangulata után egy egészen más, borús idő esetén is napsütéssel csalogató emeletek várnak odafent.
Balzac utca 48/a.
"A Balzac (volt Légrády Károly) utca 48/a szám alatt található ötemeletes bérház egy két homlokzattal rendelkező saroképület. Egyik homlokzata a Hollán Ernő utcára, míg másik, a Balzac utcára néz, bejárata utóbbiból nyílik. Az épület össztömege jól illeszkedik a Szent István-park környéki utcák házai közé, amely elsősorban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiadott, 1928-as városrendezési rendelet egységesítő törekvésének köszönhető. (...) A ház Balzac utcai homlokzatát négy tengelyesként értelmezhetjük: a második tengelyt egy rizalit alkotja (rajta négy nyílással), amelyhez közvetlenül kapcsolódnak mindkét oldalról minden emeleten az erkélyek, amelyekre egy ajtó és egy ablak nyílik. A jobb oldali legszélső tengelyt különálló erkélyek sora jelenti, ugyanilyen nyíláskiosztással. A Hollán Ernő utcai fronton balról jobbra haladva megismétlődnek a Balzac utcai erkélyek, majd egy páros ablak, végül a három nyílással tagolt rizalit és egy körülbelül ezzel azonos szélességű üres falszakasz következik. A rizaliton a nyílásokat mindkét oldalon fehér falsáv keretezi. A pinceszintre eredetileg raktárt, mángorlót, kazánházat és szénraktárt terveztek, amelyek a második világháború ideje alatt óvóhelyként is szolgáltak a lakók számára. Ma részben lakók által használt tárolóként, részben szuterén üzlethelyiségként funkcionálnak ezek a terek. A főbejárattól jobbra és balra eredetileg 1 nagyobb és 4 kisebb üzlethelyiséget alakítottak ki, ezek közül ma 3 egybenyitva adja azt a nagy sarok-üzlethelyiséget, amelyben jelenleg bicikliüzlet működik. A bejáraton belépve egy tágas, elegáns kialakítású, márvány-borította előcsarnokba érkezünk, ahonnan egy házmesteri lakás, majd néhány lépcsőn fellépve 2, az épület többi emeletére is jellemző elrendezésű, szoba-hallos lakás nyílik. Az épületben jelenleg is az eredeti, kulcsos rendszerű, látszóaknás lift működik, amely a környék szinte összes későmodern lakóházában megtalálható volt. Emeletenként 4-4, szoba-hallos lakást terveztek a házba, a padlásszinten pedig szárítóhelyiséget, mosókonyhát, mángorlót, illetve egy sarkon átforduló, nagyméretű tetőteraszt alakítottak ki."
"Az épület használatbavételi engedélyét 1937 októberében kapta meg Kovács Béla építtető háztulajdonos, azzal a feltétellel, hogy a Légrády Károly (ma: Balzac) utcai járdát és úttestet helyreállítja, a Hollán utcai járdát pedig 30 napon belül leaszfaltozza."
"A Balzac utca 48/a tervezője, Krausz Gábor (1875. november 25. – 1958?) építészmérnök, építőmester, bérházak, színházak, szanatóriumok, szállodák tervezője.(...) A Balzac utca 48/a szám alatt található bérház tervein Krausz pecsétje és aláírása mellett Ginczler Herman (1899–1961) építőmester és építészmérnök neve is szerepel – ő feltételezhetően építőmesterként vett részt a munkálatokban."
"A környék sok más épületéhez hasonlóan a Légrády Károly utca 48/a is zsidók részére kényszerlakhelyként kijelölt ún. csillagos ház volt 1944-ben, lakásai között néhány vatikáni, diplomáciai védettséget is élvezett – az itt lakók zömének volt valamiféle védőlevele, védőútlevele. Ez azonban csak névlegesen szolgált védelemként, 1944 nyarától teléig sokakat hurcoltak el és végeztek ki a nyilasok a ház lakói közül – közülük csupán egynek, Kovács Ilonkának emléktáblát is állítottak a ház előterében. (...) Szintén itt, a Légrády Károly utca 48/a harmadik emeletének egyik zsúfolt lakásában élt családjával együtt 1944 telén Timár György író, költő, újságíró (1929–2003) is. Gyermek és kora című, önéletrajzi ihletésű írásait tartalmazó kötetében ő is írt az 1944. november-decemberében történt eseményekről. A ház első lakóiról biztos információ nem áll rendelkezésre, egy 1939-es telefonkönyv tanúsága szerint azonban többek között cégvezetők, gyári képviselők, Schwartz Árminné, a Park lllatszertár tulajdonosa, Stwertka Ignác, a Magyar Királyi Posta nyugalmazott főfelügyelője, dr. Hoffmann Ida gyermekorvos, Szilárd Ferenc töltőtollkereskedő, valamint Wágner S. Sándor gyümölcs- és déligyümölcskereskedő is a ház lakói között voltak, míg a 40-es évek közepén itt volt telephelye Barta Sándor bor- és terménykereskedőnek is." (A házhoz kapcsolódó idézetek forrása: Budapest100)
Barát utca
"A Barát utca 1936–1938 között épült Bauhaus stílusú házsora érdekes modernista zárványt képez Erzsébetváros középső részének 19. századi, historizáló városszövetében. Elnevezése körül az idő folyamán számos izgalmas városi legenda alakult ki."
Azt mondják, hogy az utca története szorosan összefonódik a színházi és cirkuszi élettel, ami koncentráltan elsősorban a múltba mutat, ugyanakkor a mai napig működnek itt színházi cipőt és egyéb színpadi kellékeket készítő, illetve kínáló üzletek. Az utca végén a Szövetség utcával közös sarkok egyikén állt egykor a Bognár Cukrászda, helyén a februárban nyílt Freyja üzemel.
(Az utcához kapcsolódó rendkívül hosszú idézet forrása: Budapest100)
Pozsonyi út 38.
"1854-ben még a Duna medre volt a másik oldalon, 1872 ben már újabb területek lettek kiszabályozva, mind nagyobb területeket követelve a Dunától. 1912-ben a jelenlegi épülettömbök alatt Wahrmann utca húzódott – Pozsonyi út, Csanády tér Thurzó utca Kárpát utcza kereszteződésében. Száz évvel ezelőtt Budapest külvárosa volt, kertekkel, gyárakkal és malmokkal tarkított, fejlődő munkásnegyed. Az eredeti ipartelep és be nem épített terület rendezése az 1920-as években került napirendre, majd a környék rendezési tervét 1933-ban fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. (...) A nagyok által csak „egyforma külsejű” -nek titulált bérházak egy nagyon komolyan átgondolt várostervezési koncepció részét képezték. Az épületekkel kapcsolatban sok mindent előírtak: “a telkek keretesen, illetve csatlakozó udvarokkal építendők be, az épületek magasságának 25 méternek kell lennie, az épületek homlokzatát egy-egy tömbön egységesen és összhangzatosan kell kiképezni és legalább nemesvakolattal ellátni, a homlokzatok részletes rajzát pedig az építési engedély kérése előtt külön kell engedélyeztetni”. A házak bejáratát ezzel szemben a Duna part felől írták elő, mégis a Pozsonyira kerültek, ami nyilván praktikusabb, viszont ide írták elő a franciaudvarok kialakítását is, mely kevésbé praktikus, mind tájolás, mind panoráma és városkép szempontjából."
"A Dunapark ház néven ismert luxusbérház együttese, főváros legkiválóbb, legelegánsabb modern bérpalotájának számított korában. (...) Az épület (...) a sarkon elhelyezkedő Dunapark kávéház miatt vonult be a történelembe: az 1937-ben megnyitott cukrászda töretlenül megmaradt ebbéli funkciójában, átmeneti funkció- és tulajdonosváltásokkal. A kávéház a kor legmodernebbjei közé számított, és építészeti értékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy nagyobb átalakítások nélkül, az eredeti tervek tiszteletben tartása szerinti felújítással mai napig betölti szerepét."
"Az épületnek a Pozsonyi útról két bejárata és lépcsőháza van, mindkét lépcső felvezet a ház tetején kialakított tetőkertre. Az egyik lépcső íves, stadiongörbe alakú orsótér köré szerkesztette a tervező, a másik középen elhelyezkedő lépcső nyitott orsóterű csigalépcső (a belső orsótér 2 m átmérőjű), amely csupán az alsó és felső emeletfödémen van megtámasztva. A vasbeton lépcsőfokok itt márványburkolatúak, középen gumiszőnyeggel. A bejáratoknál márványpadok és fűtőtestek találhatók, az előcsarnokok márványburkolatába süllyesztve alakították ki a névtáblákat és a hangosbeszélő és házitelefon berendezéseket. A valóban lélegzetelállító lépcsőházat szándékosan úgy tervezték, hogy már belépéskor egyértelmű legyen mindenki számára, a házat nagyon jómódú családok lakják. A lakók kényelmét két lift, gyermekkocsi tároló, házfelügyelő szolgálta, társadalmi és anyagi helyzetüket pedig olyan luxust sugalló részletek nyomatékosították, mint a beltéri szökőkút, egy összefüggő tetőkert és egy speciális szellőzőrendszer, amely a lakásokba friss dunai levegőt szívott."
"A földszint egy részét a kávéház foglalja el, a Pozsonyi út felé pedig egyéb üzletek lettek tervezve, melyek közül az egyik bank a mai napig is. A két lépcsőház mellett, a belső kert felé nézően egy-egy portáslakás volt kialakítva, mely egyszobás, önálló konyha, kamra és fürdő kialakításával. A Duna felé további két lakás lett tervezve eredetileg, melyek már jobbmódú polgárok számára tervezett, többszobás, hallos, cselédszobás, külön vécés, gardróbbal és tálalóval felszerelt elrendezésűek voltak. (...) A földszint átalakítására több terv is készült, még a megvalósítás közben is: ezek egyike szerint mozi került volna ide, még egy pinceszinttel és a teljes földszinti terület beépítésével, a lépcsőházak kisebb áttervezésével. Ez azonban nem valósult meg, a környék mozija végül a Hollán Ernő utcai Odeon Llyoyd lett. A kávéházra is több terv született, ezek egyike szerint a galérián kártyaszobák lettek volna."
"Az épület további 6 szinten lakásokat tartalmaz, a 7. emeletre pedig kizárólag a lépcsők mennek fel a szellőzőgépház megközelítéséhez. Az 1-5. emelet azonos alaprajzi elrendezésű, szintenként 10 lakást tartalmazott, különböző méretekben. Három garzont (az akkori elvárások szerint ez konyha nélküli, csak előtér-szoba-fürdő kialakítású), a közepes méretűek hallal, kamrával, cselédszobával és gardróbbal kialakított 2-3 szobás lakások, illetve a nagyobb méretűek még további tálalóval rendelkeztek. (...) A 6. emelet eltérő alaprajzú, itt csak 4 lakás kapott helyet a cselédek számára fenntartott lakrészek és a mosókonyha mellett. Később, még 1937-ben a cselédlakások átépültek garzonokká, majd 1948-tól kezdődően a sarki lakásokat ketté választották. (...) Az épület 1937-ben kapta meg a teljes használatbavételt,1938-tól a pinceszint óvóhelyként működött."
Ha pedig átverekedted magad a fenti képözönön, a végére íme egy kis gyakorlati információhalmaz.
A részletes programért keresd fel a Budapest100 honlapját és közösségi oldalát. A programfüzetet innen töltheted le, a nyomtatott programfüzet elérhető az alábbi helyeken:
- a KÉK közösségi irodájában (1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12.)
- az OSA épületében (1051 Budapest, Arany János u. 32.)
- a központi Tourinform irodában (1052 Budapest, Sütő u. 2.)
- a FUGA, Budapesti Építészeti Központban (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)
- a megnyíló házakban a Budapest100 hétvégéjén 50-50 példány erejéig
A programfüzetből kimaradt programokról pedig itt tájékozódhatsz.
A csatlakozó épületek és programjaik a rendezvény idején szabadon és ingyenesen látogathatók. A részvételhez nem szükséges előzetes jelentkezés, a regisztrációhoz kötött programokat és a regisztráció befejeződését külön jelölik az egyes programoknál.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot kívánok!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
