Van egy kis kávézó Budapesten, ahol már a kezdetektől fogva vallják: egy csésze kávé mind felett.

Első pillantásra szívembe zártam a Takler Borbirtokot. Az 56-os útra néző Kúriát, a lábánál megbújó verandás tanyát és a szépen gondozott rózsabokor sort. Pedig ekkor még nem is jártam a kapukon túl, távoli elképzelésem sem volt a föld alatt megbúvó szerteágazó pincékről.

Havas csokis kekszhegyek, fűszeres mézeskalács halmok, diszkréten csillanó habpuszik, lágy narancslekvár, pattogatott kukoricával bélelt sós karamella, túlzások nélkül is tökéletes forralt bor és sok más finomság, franciás hangulat az, ami a Café Flore Matin et Soir-ban vár vagy, ahogy a törzsvendégek és Flóra, a tulajdonosnő becézgetik, a kicsi Flore-ban.

Legutóbbi prágai látogatásunk során Prága turisztikai szempontból talán kevésbé frekventált részén szálltunk meg egy elég jó kis apartmanban. Ennek köszönhetően pedig olyan kávézók is a látókörünkbe estek, amelyeket nem biztos, hogy a látogató felkeres, ha a központban száll meg.

Előljáróban két szóval tudnám jellemezni az Élesztőházban vasárnaponként megrendezésre kerülő piacot: kedves és hiteles.