Talán nem túlzás azt állítani, hogy eleget töltöttem a felszín kapargatásával, már ami a minőségi borfogyasztást illeti. Ideje a lelkesen fogyasztó érdeklődőből egy kicsit tudatosabb irányba lépni.

A zord mínuszokkal fegyelmező tél utolsó hónapja volt olyan kegyes hozzánk, hogy megelőlegezte a beköszönő tavaszt. S bár bőven tartogat meglepetéseket maga az időjárás is, márciusban szerencsére a földön járva is jobbnál-jobb programlehetőségek várnak.

Ősrégen érintettem a muffinformát, de ideje volt valami gyorsan elkészíthetőt összeütni. A polcon feszítő, enyhén csilis-kardamomos házi szilvalekvár nem hagyta nyugton a fantáziám, viszont túl sok macerára sem vágytam.

(For English scroll down.)

A Nyugati tér felé rohantam, hogy el ne mulasszam a családi randimat, mikor galád módon beszippantott a Szent István körút 22. tágasra tárt kapuja. 

Az elmúlt évek külföldi turnéi után végre a magyar terepet is van alkalmam jól górcső alá venni. A csillagtúra állomásait elsősorban az itthoni újhullámos kávézók lelőhelyei alapján határoztam meg, s mint ilyen, eléggé vágytam már a veszprémi Tizen1-be is.