Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy az egyébként oly' felemelő, elmét tisztító, popsit magasan tartó kertben gazolást tematizálja ahelyett, hogy metszőollójával a túlzottan spontán nyiszatolás csapdájába esne.
Előre bocsátom, hogy a lenti történet természetesen nem természetvédelmi területen zajlott, hangem egy magánkertben - ez jelen esetben még akkor is igaz, ha adott esetben a kettő nem zárja ki egymást - és főszereplője egy, a szó klasszikus értelmében védettséget nem élvező borostyán volt. Védett területen - így például nemzeti parkban - eszünkbe se jusson borostyánt gyűjteni, a védettséget élvező borostyán-vajvirág (Orobanche hederae) szedésétől pedig minden körülmények között tartózkodjuk. 
Esetünkben esztelen kaszabolás helyett inkább a spontán rendezőtött 'angol kertecskénk' csinosítása volt a cél, s mint ilyen tudatos kreatív tevékenység bizony további termékeny gondolat szárba szökkenését eredményezte.
Ha ugyanígy járnánk, íme pár jótanács.
Az idea megfoganását követően óvatosan közelítsük meg a téglahalmon terjeszkedő, éppen mit sem sejtő borostyánt. A terepet felmérve észleljük, hogy a fűkaszával történt nyári fazonírozás ellenére ismét szemtelenül terjeszkedőre fogta. Hagyjuk felszínre törni a bennünk szunnyadó tanítót. Metszőollónkat készenlétben tartva csapjunk le a földön diszkréten, ám közel sem láthatatlanul a kert közepe felé kúszó indákra akként, hogy azoknak a kert arculatához passzoló formát adjunk, véletlenül sem tévesztve szem elől azt, hogy a levágott részekkel mit kezdünk majd ezután.
Jelen esetben a cél kettős volt, egyrész, hogy a bejárati ajtóra/ablakra/asztalra/falra - tetszőlegesen kiválasztandó a kívánt hely - kb. 25 cm átmérőjű koszorú kerüljön, másrészt, hogy a komódon árválkodó egyik vázát is megtöltsük 'élettel' (még akkor is, ha ezt abszurd módon éppenséggel vágott borostyánnal kívántuk elérni).
A laza koszorúhoz 6-7 egyenként egy méteres, földön kúszó, rugalmas szárú darabot vágtunk, abból 4 darabot összefogtunk akként, hogy kört formáljanak, a fennmaradó 2-3 darabot pedig átbújtattuk a kört formáló darabokon, majd az egészet egy helyen spárgával rögzítettük annak érdekében, hogy a körféleségünk ne nyíljon szét. Akasztóként fehér cérnát használtunk lévén, hogy a koszorú fehér felület elé került, ugyanakkor, ha sötét felület előtt lógatnánk alá, a cérna is sötét legyen.
A már említett üres vázába pedig 5, az ég felé törő borostyán ágat választottunk, itt az elrendezés még annyi kézügyességet sem kívánt, mint az előbbi egyszerű koszorú.
Remek, mi több egyszerű módja annak, hogy a kertünkben olykor túl sokra vágyó borostyánról levágott indákat újrahasznosítsuk mialatt otthonunkba egy kis zöldet csempészünk. Ha pedig kertünkön éppenséggel pont túladtunk, ne legyünk rest a kerttel rendelkező ismerőseinktől, druszáinktól egy kis borostyánért folyamodni. Nagyszerűen feldobja a költözés után teljesen még be nem lakott tereket is. 
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot kívánok!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
