Kevés üdítőbb dolog jut eszembe annál, minthogy a hetet a Balaton partján zárjam. Különösen, mert elképesztő két munkahetet magam mögött hagyva indultam meg a csillagokkal telepettyezett magyar tenger partjára.
Azóta eltelt még kettő vagy három, ki számolja már, amiket nemes egyszerűséggel csak őrült jelzővel illetnék. Ezek azok a hetek, amikor nem vágyom másra, csak csendre, arra, hogy kilépjek a megszokott környezetemből, kicsit világgá fussak. Mit nekem csúcsforgalom, rég elfelejtettem, hogy a taxisok leráztak, a villamos pedig az orrom előtt ment el, hiába loholtam utána egy megfáradt gazella kecsességével. A munka hevétől hajtva elvergődtem a BAH csomópontig, ahol kocsiba pattantunk. Bámultam ki az ablakon, éppen lámpa gyújtás után voltunk. Sárgás fényük a forgalom fehér-vörös zajával életteli kontrasztot alkotott a szürke minden árnyalatában pompázó felhőkbe burkolt égbolttal. Éreztem, hogy a lehetőségekhez képest szinte azonnal elsimulnak a ráncaim, idegeim a nyugalmi állapothoz közel kerülnek. Irány a Balaton. A Balaton, aminek partján régen már az is melanólikussá tett, ha nyaralás után feloszlott a banda, most pedig már az is feltölt, ha a jeges, szeles, csupasz fákkal szegélyezett balatoni sétányon csak én vagyok. A Balaton, ami évszaktól függetlenül a gyermekkor nyugalmával vár, legyen az balzsamos naplementébe burkolt nyári part vagy a hegyek között beköszönő hideg őszi csillagos éjszaka, amiben éppen csak egy fényes pont világít. Egy, a kanyargós út végén egyre melegebb fényekkel hívogató fényes csík, a Márga Csopak Bisztró. Az étterem, amiről már nem egyszer hallottam, de ahol ezelőtt még soha nem jártam.
Teraszáról a kilátás szinte legendásan szép, de a napnyugta után érkező fáradt utazó a koromsötétség miatt legfeljebb a déli part és a hegy lábánál elterülő város fényeit látja csak. Néha fedi a valóságot, így akár most is mondhatnám, hogy rég megbékéltem a várakozás szépségével. Legyen így, nem kell kapkodni, csak remélni merem, hogy a kilátás megvár. Nem az elmulasztott nyári képek siratására érkeztünk, ennek örömére még mélyebbre kerültünk a hegyben, a vadszőlővel álcázott Szent Donát Birtok pincéjében. Annak a birtoknak a téglával kirakott boltívei alatt, ami nevét pannóniai Szent Donát, a csopaki szőlők védőszentje után kapta. Máskor, ígérem máskor jól belebonyolódom a szent történetébe, azonban most álszentség lenne állítani, hogy nem a gasztronómia oltárán jöttünk áldozatot elfogyasztani. Stílszerűen ott, a pince mélyén a talajhoz lehető legközelebbi ponton talajsztorikba kezdtünk tehát, és egy parádésan kimért bakugrással a Marsra, majd egy trópusi lagúnába kerültünk. De nem csupán a birtok névadója, hanem másként bár, de az est tematikája is szent, így mielőtt jól felrúgtuk volna azt, jobbnak láttuk, ha végre nem késleltetjük a borvacsora nyitányát.
A Szent Donát Birtok kezdeményezésében és vendéglátásában megvalósuló Birtokkonyha estek során a birtok olyan éttermeket invitál meg a csopaki Márga Bisztróba, amelyek saját borbirtokkal rendelkeznek. Ezúttal a balatonfüredi Bistro Sparhelttel és a hozzá tartozó Thetis Birtokkal várták a nagyérdeműt meghitt borvacsorára. Az ételeket a birtokkonyhákkal alkotó tartozó három séf készítette és prezentálta, míg a borsor a két birtok boraiból a birtokok képviselőinek szavai kíséretében állt a vendégek előtt is össze.
Igyekezetem figyelmemet a lehető legteljesebb mértékben megosztani beszélgetőpartnereim és a tányérra, pohárba kerülő finomságok közt, s bár igyekezetem nem teljesen maradt hiábavaló, valljuk be egy a pillanatot élvező ember egy kellemes borvacsora során nem éppen a jegyzetkészítésről ismerszik meg.
Bár az elhangzottak papírra vetésének a toll hiánya is útjában állt, minő véletlen, egy aprócska apparát azért volt a kezem ügyében, így balomon és jobbomon két profi között jómagam is elszórakoztam a valóság egy szegmensének megörökítésével.
Ahogy telt az est, koccantak, majd ürültek a poharak, debütált a Szent Donát generációkat összekötő, 2016-os Csopak hegybora, kedves duóban érkezett az azonos évjáratú Thetis olaszrizlinggel ezzel kényeztetve a birsalma hangulatokkal megkísértett a kacsamájat. Nem kellett sokat noszogatni, szép ritmussal belelendültünk a falatozásba, Thetis Zenittel karöltve uborkával bolondozva beúszott az életünkbe a pisztráng, Márga furminttal kacérkodott a mangalica szűzzel erősítő töltött káposzta.
Az élvezeteknek pedig korántsem volt vége, hiszen Magma Kékrankos vezette be a borjú gerinc, préselt ökörpofa, sütőtök, mangalica sonka, nudli, gomba és áfonya együttállásával boldogító utolsó főételt.
Levezetés gyanánt Thetis borok kíséretében indultunk meg az elcsendesülés irányában: Merlot-val szelidítettük az igencsak fiatal, de annál dominánsabb Kalla sajtválogatást, míg a Nektár az ananászos sajttortával tette kerekké az immár éjbe nyúló estet.
Bevallom, maradtam volna még, hiszen a lakoma utáni első gondolatfoszlányaim nem Budapestre vezettek. Ugyanakkor békével vettem tudomásul, hogy egy ilyen remek balatoni este után is van élet meg hétvége a fővárosban, így a játékos fényeket, üvegbe zárt melegséget és az elfogyasztott borvacsora emlékét búcsúzkodásba tömörítve immár a pár órávval korábbi mutatványokhoz képest kevésbé fürgén, de ismét autóba pattantunk.
Bár távoztunk a tett helyszínéről és mostanság érezhetően nem vágyunk már lenge ruházatban a szabadba, a csopaki Márga Bisztróban az élet továbbra sem áll meg. Folyamatosan pörögnek és a Balaton ezen csendesebb, meghittebb időszakában is izgalmas gasztroprogramokkal invitálják felüdülésre az ízlelőbimbókat. Amennyiben ennél több információra vágysz, kattints a honlapjukra itt és kövesd a közösségi oldalukat itt. 
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot kívánok!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
