Ölelnivaló cukiságok, de mégiscsak vadállatok.
Hétvégi inspirációnak szántam, de a hétvége elején magával ragadott maga a hét vége, így képtelen voltam pontot tenni a mondanivalóm végére. Úgy tűnik sorsszerűen járok mostanság olyan helyeken, ahova jó pár éve nem jutottam el, holott semmi időbe sem telik felkeresni őket. Ilyen a Budakeszi Vadaspark is, ahol nem számolom ki, hány éve jártam utoljára, de még mindig jobban álltam ezzel, mint drága Tamikám. A különböző médiumokban a közelmúltban szárnyra kelt Budakeszi Vadaspark mobilapplikáción túl történt más is a házuk táján. Így többek között az elmúlt évek során kitábláztak egy gyalogutat, ezért már nem feltétlenül a betonúton történik a park gyalogszerrel történő megközelítése a Szanatórium utcát elhagyva, hanem egy részint a Szanatórium mellett vezető - így nyilván meghitt - földúton részben az erdőben.
Az 1979-ben megnyitott park előtti, felhagyott dolomit- és murvabányát immár teljes egészében parkoló autók foglalják el, ez utóbbi nem szép látvány, emlékeimben még a sorompóval elzárt üres bánya képe élt. A harmadik szembeszökő változás a park mérete. Vagy mi nőttünk meg, vagy másra fókuszátunk korábban, de semelyikünknek sem rémlett, hogy a Vadaspark ilyen pirinyó volt, s hogy a kerítéseknek köszönhetően korábban is ennyire szabályozottan futott a szűkre szabott gyalogút. Tamikám a park területőről a most már csak a kerítés mögött látható távoli tisztást anno kerítés felesleges akadékoskodása nélkül is megjárta, jómagam pedig nagyobb terekre emlékeztem.
Az első tavaszi hétvége örömére rajtunk kívül is volt pár érdeklődő, akik szintén bebocsátást kívántak nyerni. A főbejárat előtt első pillantásra kisebb sokkhatást kiváltó többször tíz méteres sor kanyargott, de így legalább a parkon kívüli cukorkásnak és a természet lágy örére lepottyantott groteszk viccnek tűnő toi-toinak is volt forgalma. Annak ellenére, hogy két pénztár is üzemelt (bal oldalon készpénzes, jobb oldalon a mindenféle kártyán élő) a sor masszívan tartotta magát, ám vesztére legyőztük. Nem mintha a sorban álldogálás alatt lett volna jobb dolgunk, de mégis csak a kapuk mögé érve töltöttük le a Budakeszi Vadaspark szuper kis applikációját, ami a Vadasparkon kívül is szórakoztatja az embert. Többek között egy jó kis térkép, több képkirakó játékok, szöveges és hangos állatismertető, idei programnaptár, és olyan hasznos információk, mint a nyitvatartás és jegyárak is helyet kaptak benne. Aki nálam jobban felkészül inkább otthon adjon a kilobájtoknak.
Vérmérséklettől függ, ki merre kezdni a park felfedezését, tömeg itt is, tömeg ott is. Mi Pele Palival történő megismerkedésünk örömére a nagyobb körúttal kezdtük, jól tettük. Ha gyerkőcöt is vittünk volna magunkkal, a honlapról innen letölthető, a Pele Palival történő közös nyomozáshoz szükséges jópofa feladatfüzetnek is nagy hasznát vettük volna. Ebben elsősorban olyan feladatokat helyeztek el, amelyeket helyszínen tudunk teljesíteni (staírozás, megfigyelés, teszt stb.), így ceruzát mindenképpen javasolt magunkkal vinni. Alkalomadtán természetesen előfordulhat, hogy egyes feladatok teljesítése lehetetlenül. Esetünkben például mackókomával akadtak szellemes problémák. A hiúz, az aranysakálok, a vörös rókák, a szürke farkasok, a gímszarvasok, a dámszarvasok, a vaddisznók a malacokkal és az európai őz is mind a helyükön voltak, de a barna medvét nehezen tudtuk volna megfigyelni. Higgyük azt, hogy éppen a téli álmát aludta vagy a honlapon is hirdetett Medvexit szabadulójátékot játszotta.
Szóval a tömeg hömpölygött, a park relatíve összement, de az elvitathatatlan, hogy megszépült. Amellett, hogy szarvasbogárról, cincérről és egyéb ízeltlábúakról mintázott hintákat, óriásgombákat, stilizált makk mászókát, vastag fonálon riogató pókfigurát és egyéb, az erdő világát megjelenítő szép kivitelű játékokat, mászókákat, gyerekeket és felnőtteket egyaránt éberen tartó interaktív tanösvényt helyeztek el, azért valljuk be, van még mit fejleszteni. Persze, hol nincs. Az állathangok bemutatására hivatott hangostábla éppen nem működött, a madarak, kisebb rágcsálók egy része pedig továbbra is a valószínűleg 1979-ből származó lyukakban, ketrecekben éldegél. Volt madár, ami laikus szemmel azt gondolhatnánk, hogy az enyhe ideggyengeség jeleit mutatta a ketrec szélességében való fel-le repkedése közben, nem volt vidám látvány. Azt hiszem itt is lenne hova tenni a befizetett adónk egy százalékát.
Tudjuk be az eltelt időnek, hogy az újdonság erejével hatott rám a tény, hogy itt is dívik az állatok jelképes örökbefogadása, amiről az adott állat ketrecén táblára vésett büszke szülők nevei tesznek tanúbizonyságot. Persze vannak kevésbé favorizált állatok is, ki tudja miért, de tény, hogy például a tőkésrécéknél egy örökbefogadó neve sem volt a táblára kanyarintva, de talán majd most.
A cukiság dobogó legfelső fokán egyértelműen a napon félkómában szuszogó csíkos kis vaddisznó malacok végeztek, akik csukott szemhéjaik mögött bóbiskolva egy pillantás ne sok, annyira sem méltatták az egy méteren belül a kerítés túloldalán értük olvadozó kétlábúakat.
Ha a Budakeszi Vadasparkban való séta és az interaktív tanösvény is pipa, de képtelenek vagyunk ellenállni a regulázott természet vonzásának, érdemes böngészni a honlapjukon található időszaki programajánlatokat.
Az egyik legizgalmasabb és -különlegesebb tavaszi programnak az Éjszakai kalandtúrák tűnnek, ahol sötétedés után a "látogatók ismerkedhetnek az éjjeli életmódot folytató állatok ritkán látott viselkedésével és az éjszakai erdő neszeivel". Aki imádja az esti erdőt, annak ott a helye. A márciusra és az áprilisra meghirdetett időpontok a honlap szerint rohamos tempóban telnek be, szóval ki ne hagyja, akit érdekel.
További aktuális információkért keresd a Budakeszi Vadaspark közösségi oldalát itt, honlapját pedig itt.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
