A Palazzo Medici Riccardi egyszerre két firenzei család, a Medici és a Riccardi család nevét is viseli. Története igencsak gazdag politikai, kulturális és más jelentősebb evilági eseményekben is. Firenze egyik leghíresebb és legkifinomultabb palotáján nyomon követhetőek a város fejlődése és történetének fontosabb állomásai is.
A palota a tizenötödik század közepén épült a Medici család megrendelésére Michelozzo tervei szerint. Az épület hamar a reneszánsz polgári építészet prototípusává vált. A palota robosztus épületcsoportja eredetileg kockatestet formált és legalább egy évszázadon keresztül a Mediciek politikai és kulturális elsőbbségét szimbolizálta a városban. Miután a palota elvesztette jelentőségét a Mediciektől a Riccardi család tulajdonába került 1659-ben, akik északi irányban megkezdték az épületegyüttes bővítését, illetve részben felújították az enteriőrt (az évszázad utolsó két évtizedében végzett átalakításokon különösen erőteljes barokk hatás érződik). Mikor a család szerencsecsillaga leáldozóban volt a palota a Riccardi család tulajdonából 1814-ben az állam tulajdonába került, ahol innentől kezdve a városi prefektúra működött.
A Mugello tartományból származó Medici-család a városba településével egyidejűleg Firenze Mercato Vecchio kerületében (jelenleg a Piazza della Republica-nak felel meg) boltokat és házakat kezdett vásárolni. A tizennegyedik század közepe táján a család tagjai tehetős bankárokká és kereskedőkké váltak. Erre az időszakra tehető, hogy a városban olyan terület után néztek, ami új otthonuknak helyet biztosíthat, és, ami továbbra is közel helyezkedik el üzleti tevékenységük helyszínéhez. Ekkor számos egymással is szomszédos házat megvásároltak a Via Larga (most Via Cavour) mentén. 1433 előtt Giovanni di Bicci fiai, az idősebb Cosimo és az idősebb Lorenzo - azaz Cosimo il Vecchio és Lorenzo il Vecchio - (tudniillik, így nevezték őket annak érdekében, hogy leszármazottaiktól megkülönböztessék őket) kibővítették a "öreg házat". Ez a hosszú, keskeny palota még mindig középkori stílusjegyekkel és magas falakkal körbezárt kerttel bírt. Amikor 1434-ben Cosimo visszatért a száműzetésből és megerősítette politikai státuszát, átvette számos, a Via Larga mentén álló épület és a Medici házak pártfogását is. A Medici család pártolta a San Lorenzo és San Marco épületegyütteseinek építését és felújítását. Mialatt ezek a munkálatok zajlottak, 1443-ban Cosimo számos ingatlant vásárolt a Via Larga mentén, köztük a Via de' Gori sarkán álló ingatlant is, ahol kisvártatva megkezdődött az új, Michelozzo által tervezett palota építése. Úgy tíz év elteltével Cosimo a Medici család korábbi székhelyének számító "öreg ház" tulajdonjogát 1440-ben elhunyt öccse, Lorenzo leszármazottaira hagyta, ő maga pedig beköltözött az új palotába.
1445-ben Cosimo de' Medici (Cosimo il Vecchio) megkezdte a Via Larga mentén álló új palota építtetését. Az építkezésért Michelozzo di Bartolomeo építész felelt. Érdekesség, hogy mielőtt Michelozzo mellett döntött volna, Cosimo visszautasította Filippo Brunelleschi által elkészített palota terveket, ugyanis azok Cosimo véleménye szerint pazarlóan pompás épületet körvonalaztak, így az a polgárok soraiban inkább irigységet váltott volna ki ahelyett, hogy a város egyik legfőbb éke lett volna. A mintegy tíz év alatt felépült palota Firenze képét egy teljesen újszerű stílussal gazdagította (rusztikus, finoman megmunkált kőtömbökből álló földszinti homlokzat), amely a hagyományokat új reneszánsz koncepcióval ötvözte. A jelenlegi - a tizenhetedik században kibővített - épülethez képest az idősebb Cosimo által építtetett palota inkább kocka formájú, egyszerre szigorú és elegáns megjelenésű volt. A Via Larga felőli homlokzaton tíz oszlopköz, míg a Via de' Gori oldalon további kilenc helyezkedett el. Az addigi építészeti stílushoz képest újszerűként hatott többek között a Via Larga és a Via de' Gori sarkán a nyitott loggia, amit többek között üzleti célra is használtak, továbbá az egész épület alátámasztását szolgáló oszlopokkal övezett belső udvar, valamint az épület Via Ginori oldala felőli részén megtalálható hátsó kert. Cosimo (1389-1464) után fia, Piero, aki “il Gottoso” (1416-1469) néven ismert, majd unokája Lorenzo (il Magnifico) (1449-1492) majd ez utóbbi fia, Piero (lo Sfortunato) (1472-1503) folytatta az épület csinosítását, így kerültek fontos műalkotások, antik emlékek és elegáns berendezés az épületbe. 1459-ben Benozzo Gozzoli megkezdte a kápolnát díszítő - a Mediciek nagyságát éltető - freskóját festeni. Piero il Gottoso az épületet két szomszédos, 1468-ban vásárolt ház hozzácsatolásával kibővíttette. Ez utóbbi épületrészek a kiszolgáló helyiségeket rejtették magukban és két belső udvarra néztek. A Medici Palota és a Via Larga az idők folyamán látványos ünnepségek, előadások és fogadások helyszíneivé váltak. A palota először 1459-ben vált hivatalos fogadások helyszínévé, amikor Cosimo il Vecchio vendége Francesco, Milánó hercege fia, Galeazzo Maria Sfroza volt, aki sok más olasz herceghez és kardinálishoz hasonlóan azért jött Firenzébe, hogy II. Piusz pápa kíséretéhez csatlakozzék.
1492-ben Lorenzo il Magnifico halálát követően a firenzei politikai életben bekövetkezett gyökeres változások során maga a palota is számos drasztikus esemény szemtanújává – és ezek elszenvedőjévé - vált. 1949 novemberében a Fra' Girolamo Savonnarola, a San Marco szerzetesrendjének elöljárója által vezetett felkelés alatt a firenzeiek kiűzték a Medici családot a városból és kifosztották San Marco kertjét, valamint a szomszédos épületeket. Az új köztársaságpárti kormány elkobozta a család vagyonát, beleértve a palotát, annak valamennyi gyűjteményével és berendezésével együtt.
1659. március 28-án Gabbriello Riccardi megvásárolta a Medici palotát, beleértve az ahhoz csatolt további három épületet is mindösszesen negyvenezer scudi fejében. A Riccardi család hamarosan átköltözött a Medici palotába a Via Valfonda mentén álló korábbi palotájukból, mellyel egyidejűleg rögtön megkezdőtek az épület újabb felújítási, átalakítási munkálatai. Ezen munkáltaok két irányban zajlottak: az épület homlokzatát és külső megjelenését a Medici korabeli reneszánsz stílus jegyében újították fel, míg a belső tereket a korban divatos barokk stílus szellemében érintették. Az építkezés mintegy hatvan évig tartott és négy lényeges fázisra oszlott. A valószínűleg Ferdinando Tacca által felügyelt első ütem elsősorban az épület központi részét érintette és mintegy tíz évig tartott. A második, az épület területét jelentősen érintő ütem 1670 és 1685 közé esett immár Pier Maria Baldi építész vezetésével, akit 1673-ban Ferdinando II. Baldi főherceg vezető építészévé választottak. Ehhez az ambíciózus elképzeléshez valószínűleg az 1665-ben Riccardi-nál vendégeskedő Gian Lorenzo Bernini, a korszak egyik legkiemelkedőbb és híresebb szobrásza és építésze véleményét is kikérték. 1675-ben Gabbriello Riccardi halálával unokaöccse, Francesco folytatta a palota átépítését. Az ő megrendelésére készültek Luca Giordano, a korszak legnagyobb barokk festője keze nyomán a galéria és az olvasószoba mennyezetének freskói 1682-1685 között.
A Galéria, javarészt Luca Giordano által festett, a Medici család dicsőítése című képe Ferdinando Medici nagyherceg, III. Cosimo nagyherceg fia és baveriai Violante Beatrice mennyegzőjét örökíti meg. Baldi 1686-ban bekövetkezett halálával a firenzei arisztokrácia körében nagyra tartott építész és szobrász, Giovan Battista Foggini vette át az átalakítás harmadik ütemének vezetését. Vezetésével befejeződött a homlokzat kibővítése és megannyi belső helyiség felújítása és díszítése. A Riccardi család által támogatott harmadik fázis a tizennyolcadik század második évtizedére tehető. 1719-ben a Michelozzo udvarának is nevezett (cortile delle colonne), oszlopok által körbefogott rész egyfajta, antikvitásokat bemutató múzeummá vált késő barokk keretbe helyezve ezáltal az antik világból származó gyűjteményt azzal, hogy a riccardi család antik gyűjteményének darabjai nemcsak itt, de a palota más részein, főleg az első emeleti lapos domborműveket bemutató szalonban is megtalálhatók.
Francesco Riccardi 1719-ben bekövetkezett halálával leszármazói nem eszközöltek jelentős építészeti munkálatokba. Ugyanakkor az ezt megelőző, közel harminc éves átalakítási munkálatoksorán a Riccardi család a palota vételárának mintegy háromszorosát költötte arra, hogy a Medici palotát egy, a barokk ízlésnek megfelelő arisztokratikus rezidenciává alakítsa át. A Riccardi család évtizedeken át tartotta magát a Mediciek által megteremtett hagyományhoz és a palotában Firenze határain túl is híres, fényűző fogadásokat tartottak. A palotában egykor uralkodó pompa manapság már inkább csak a régmúlt része, az épület magán viseli a később gazdasági nehézségekkel küzdő Riccardi család hitelezőinek keze nyomát is. A Riccardi család az utolsó fogadást 1814-ben, a Napóleon olaszországi benyomulását követő időszakban tartotta a palotában. Ezt az utolsó lakomát az a körülmény árnyékolta be, hogy ekkor a palotát a Riccardi család már eladta a toszkán államnak, amit ekkor az uralkodó Lorraine család testesített meg.
A palota napjainkban is állami tulajdon, helyiségeiben ennek megfelelően átépítések történtek és irodák találhatóak.
Az olasz egység létrejöttét követően, 1865 és 1870 között Firenze töltötte be a főváros szerepét. 1874-ben az épületet a Firenzei Provinciális Tanács (Provincia di Firenze) vásárolta meg, ami a mai napig ennek a hatóságnak a tulajdonában áll (ha a hatóság honlapját megnézzük jól látjuk, hogy még a székhelye is az egykori Medici-Riccardi palotában van). Amellett, hogy az épület egy részét akként alakították át, hogy a hivatali szerekörre is alkalmas legyen, az idők folyamán a hatóság ráébredt a palota történelmi helyiségei megőrzése fontosságára. 1911 és 1929 között Arturo Linaker tanácsos Enrico Lusini építszét bízta meg azzal, hogy ahol lehetséges állíttassa helyre az épület állapotát mindenhol a hatóság által foganatosított átalakítások előtti állípotra azokban a helyiségekben is, amelyeket a tanács hivatali célokra használ. A Medici Múzeum 1929-ben a palota földszinti helyiségeiben nyitotta meg kapuit, bemutatva a Medici család életét és szokásait. Időközben az első emeleti Riccardi Galéria pazar bankett színhelyévé vált 1938-ban, amikor is Hitler Mussolini társaságában meglátogatta Firenzét. Az eseményen rész vett a firenzeu arisztokrácia színe-java is. 1942-ben újra nyitották az I. világháború óta zárva tartott Riccardiana és Moreniana könyvtárakat. Az épületegyüttes Firenzében betöltött jelentős szerepét az is mutatja, hogy ez volt a helyszíne 1944. augusztus 11-én a fasizmus végéről és a város felszabadulásáról szóló bejelentésnek Firenzében. Az 1966-os árvíz során az épület földszinti helyiségei nagymértékben károsodtak. Lorenzo il Magnifico halálának centenáriumára rendezett ünnepségek alkalmából jelentős feltáró vizsgálatokat és helyreállító munkálatokat végeztek a palotában, érintve a Magi Kápolnát, Michelozzo udvarát és az ott bemutatott antik emlékeket, a Luca Giordano által díszített Galériát és számos más, napjainkban irodaként hasznosított szobát is. A munkálatok folyamatosan zajlanak, annak érdekében, hogy mielőbb bemutathassák a nyilvánosságnak is a palota más részeit, így a Márvány Termet vagy akár VIII. Károly földszinti szalonját. Tervezik továbbá Lorenzo hatalmas földszinti irodájának bemutatását is. Izgalmas munkálatok, jó látni, hogy az épületet nem lelakják, de figyelmet fordítanak a folyamatos állagmegóvásra, a dicső múlt napjainkba történő átmentésére is.
A Palota szerda kivételével a hét minden napján nyitva áll (jelenleg délelőtt 9.00 és este 19.00 között, fél hetes utolsó bejutással). A belépő díj felnőtteknek jelenleg 7 euró, de kedvezményes jegyek is elérhetőek annak, aki jogosult rá (több információt itt, a szöveg forrását pedig itt találod).
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!
Have a nice day!
DRKUKTA
A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
