Tagadhatatlanul itt a tavasz, kettőt pislantottunk, s elillant az év első három hónapja. Márciusunk utolsó pár napja felkészítvén minket az őt követő bolondos hónapra, annyira kiszámíthatatlan volt, hogy az áprilisnak is dicsőségére válnék. Az ég hol könnyezett, hol zokogott csakhamar elapasztva ezzel könnyeit, de sokáig nem pihent, hanem újult erővel rákezdett újra.
The spring is here definitely. We only winked twice and the first three months of the year are already over. Thanks for the crazy windy and rainy weather of the last days of March we could prepare properly for the fool's day (1st April) and the all time changing April weather.
Ha eddig elódáztuk, itt a kitűnő alkalom, hogy immár lélekben is ráhangolódjunk a szeszélyes áprilisra, és köszöntsük azt az alábbi kedves versrészlettel:
"Április, ó, Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokáju, vad suhanc,
Újra itt suhansz!
Vásott cigánykereked
Porozza a tereket,
Repül a szemét,
Levegőbe parazsat
Hintegetsz és darazsat,
Illatot s zenét!
Némely ingó és rügyes
Ág végére már
Küldöd: kússzék az ügyes -
Katicabogár,
Mint árbócra egy piros,
Pettyes zubbonyú,
Fürge lábú és csinos
Kis matrózfiú!
Kémleli a láthatárt:
Mennyi fény! Mi az?
S zümmög zengő, napba tárt
Szárnyakkal: tavasz!
Szunnyad még a tél-mező,
Fáradt, vén paraszt,
Fűszakálla csendbe nő,
Megcibálod azt,
Majd meg méznél illatosb
Szellőfésüvel
Fésülöd, s szólsz: hé, de most,
Lomha szolga, fel!
Szundikálás volt elég,
Vár az új robot,
Mit álmodtál, vén cseléd,
Krumplit vagy zabot?
S reszket s kacag a liget,
Cserje meg bozót,
Gyenge bőrü testüket
Úgy csiklándozod;
Minden erdő egy bolond
Hejehuja-hely,
Nincsen még seholse lomb,
Csak virágkehely:
Izzad még a levelek
Vajudó rügye,
S a szirom már lepereg:
Csókos szél vigye…"
(Tóth Árpád: Április, 1918)
Megjegyzés: mielőtt bárki is reklamálni szeretne csak halkan szeretnék szólni, hogy a fenti magyar nyelvű és a lenti angol nyelvű versek szándékosan nem azonosak.
If you still don't feel the spring, let's read the following poem and start to observe the awakening nature around you:
"When April scatters charms of primrose goldAmong the copper leaves in thickets old, And singing skylarks from the meadows rise, To twinkle like black stars in sunny skies;When I can hear the small woodpecker ringTime on a tree for all the birds that sing; And hear the pleasant cuckoo, loud and long -- The simple bird that thinks two notes a song;
When I can hear the woodland brook, that couldNot drown a babe, with all his threatening mood; Upon these banks the violets make their home, And let a few small strawberry blossoms come:
When I go forth on such a pleasant day,One breath outdoors takes all my cares away; It goes like heavy smoke, when flames take hold Of wood that's green and fill a grate with gold."
(April's Charms by William Henry Davies)
I just warn you, please note: the Hungarian poem above is not the same as the one, written in English - intentionally.
Ne maradj le az újdonságokról, kövesd a DRKUKTART oldalát a Facebook, az Instagram vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
Don't forget following DRKUKTART on Facebook or Instagram to get new feeds more times a week. Follow my blog with Bloglovin!
Have a great day!
DRKUKTA