A közelmúltban többször felmerült bennünk, hogy végre jó lenne bejárni a Fiumei úti Nemzeti Sírkertet. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából végre szervezett túra keretében bebocsátást nyerhettünk a Nemzeti Pantheonba.

A Sírkert (1086 Budapest, Fiumei út 16.) egyébként ingyenesen látogatható, de, akit annak Nemzeti Pantheon jellege érdekel, jobban teszi, ha szervezett temetői sétán vesz részt. Amikor idén nyáron először felmerült bennünk a temető meglátogatásának gondolata, rögtön segítő kezek nyúltak felénk az ezen a linken elérhető érdekfeszítő rádió interjú formájában. Meghallgatván tovább nőtt bennünk az érdeklődés a Sírkert iránt. Szégyen vagy sem, de eddig csak előtte mentem el, sohasem volt fél vagy egész napom, amit rászántam volna, pedig több mint érdemes elzarándokolni a Fiumei útra. A vezetett túra tehát a Kulturális Örökség Napjai programjai között jött velünk szembe, így nem volt kérdés, vasárnap reggel a Nemzeti Sírkertben kezdünk. Jó tudni, hogy a temető portáján A/4 méretű térkép áll rendelkezésünkre. Ennek a képesebbik felén megtaláljuk néhány nemzeti nagyságunk, politikusunk, művészünk, tudósunk végső nyughelyét. Akinek nincs bejelölve a sírja a térképen, annak a síremlékéhez is találunk a lap másik oldalán segítséget, persze aztán győzze a kérdéses lokációt az ember kibogarászni a nem túl részletes térképen. Persze a térkép léte már önmagában is jó dolog, kézzel foghatóan több mint a semmi. A Sírkert egyébként hatalmas területen, mintegy 56 hektáron terül el, illetve a többi köztemetőhöz képest meglehetősen tágasnak tűnik (ez utóbbi köszönhető persze a Munkásmozgalmi Mauzóleum építését megelőzően felszámolt sírhelyek, lerombolt síremlékek után maradt térnek is), különösen, ha az emberben olyan vadregényes és romantikus (el)kép(zelés)ek élnek, amilyen egy ferde sírkövekkel teli dimbes-dombos (tudom, Pesten járunk) túlzsúfolt temető képe. 

De térjünk csak visszatérve a mi sétánkhoz. Talán annak köszönhetően, hogy a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Kulturális Örökség Napjain a vezetett séta immár szokásos programmá vált (szerencsére) nem tolongtak az emberek a regisztrációt nem igénylő programhoz. Mintegy nyolcan jelentkeztünk a helyszínen a sétára, ami a Temető Iroda elől indult el. Vezetőnk mindenkinek átadott egyet a már említett térképből, aminek segítségével be tudtuk azonosítani azt, hogy nagyjából hol vagyunk és a temető mekkora részét jártuk be. A térkép olykor fél szemmel való ellenőrzését leszámítva egyébként teljes mértékben a minket vezető úrra hagyatkoztunk, öröm volt hallgatni. Szépen végigkalauzolt bennünket a temető történetének főbb eseményein, egészen onnantól kezdve, amikor az 1847-ben - mikor Pest-Buda-Óbuda még három különböző település volt és az esetleges egybeolvadás érdekében - elhatározták a meglévő, túlzsúfolt kis temetők helyett egy, a majdani városhatáron kívül eső köztemető létrehozását, a temető 1849-es megnyitásán keresztül az 1861-től ténylegesen bevezetett nyilvántartás létrehozataláig. A séta során elmesélt történetek során bepillantást nyerhettünk a temetőhöz kötődő jelentősebb eseményekbe. Így például részletes beszámolót hallhattunk Vörösmarty Mihálynak a szabadságharc leveréséhez igencsak közeli időpontra eső 1855-es temetésének körülményeiről, az akkori rendszer ehhez való hozzáállásáról, ami a sírkertben történt első, nemzet szinten jelentősebb temetés és az akkori rendszer elleni néma tiltakozás volt. Megtudtuk, hogy Arany János, felesége és lányai sírját egykoron három kocsányos tölgy ölelte körbe, eleget téve a költő óhajának, amelyet az Őszikék első versében, 'A tölgyek alatt' című versben fogalmazott meg. Ezeket a fákat a Margitszigetről hozzatták ide, s amelyekből - valószínűleg a száraz, homokos talaj miatt - ma már csak kettő van életben. Arany sírját követően utunkat az 1959-re elkészült Munkásmozgalmi Mauzóleum mellett szakítottuk meg, ahol vezetőnk kitért többek között a Mauzóleum építésének áldozatul esett megannyi sírra, továbbá arra is, hogy József Attila a temetőben három helyre volt eltemetve, és a második nyughelyét ezen Mauzóleummal szemben jelölték ki nem vitatottan ideológiai okokból (persze ma megint másik helyen nyugszik, reméljük többet nem háborgatják). A vadgesztenye fák alatt itt bújik meg átellenesen Kádár János sírhelye is. Továbbhaladva egyelőre csak szóban érintettük Károlyi Mihálynak emelt Mauzóleumot, majd mozzanatokat hallhattunk Kossuth Lajos életéről és holttestének Olaszországból fiai kíséretében vonaton történő hazaszállításának körülményeiről is. A Kossuth Mauzóleum felújítás alatt áll, így az állványokon kívül sajnos nem sokat láttunk belőle. Majd az 1956-os parcella következett, ezt követően pedig lehetőségünk nyílt belépni és pár percet elidőzni a gyönyörű Deák Mauzóleumban. Sétánk során érintettük még többek között Erkel Ferenc, Jászai Mari, Zichy Mihály, Xantus János, Fadrusz János (saját maga készítette szoborral díszített) sírját is. Immár sétán kívül, ezen sorok írását követően hívták fel a figyelmemet, arra, hogy a Sírkert bizony az országban működő tizennégy Nemzeti Emlékhely közül az egyik. Mikor ezt olvastam, persze rögtön bekúszott lelki szemeim elé a Sírkert főbejáratánál a Nemzeti Emlékhely titulust jelölő oszlop képe, amiről valljuk be az ott lévő tárgyak, épületek sajnos igencsak elvonják a figyelmet.

Arany János sírja és a tölgyek.

A Munkásmozgalmi Pantheon, amellyel kapcsolatban felhívnám a figyelmet az ajtó előtt rogyadozó beesett párnájú székre.

A másfél órás vezetett sétánkat követően úgy éreztük nem láttunk még eleget. Ez való igaz volt, hiszen ennyi idő alatt lehetetlen feltérképezni ezt a hatalmas területet. Így kezünkbe vettük a térképet és tovább folytattuk az utat. Visszatértünk Károlyi Mihály Mauzóleumához, ahol a Skoda Lajos által tervezett gömbhéj kupola alatt, annak átellenes lábaihoz állva mi is leteszteltük - amit vezetőnk az iskolai csoportoknak szokott megmutatni -, hogy milyen kristálytisztán lehet hallani azokat a szavakat, amit a másik suttog az átellenben lévő oszlopnál. Elhaladtunk Antall József és Mádl Ferenc sírhelyei mellett, majd meglátogattuk az 1928-ban létesített művészparcellát, ahol többek között Csontváry, Heltai Jenő, Babits Mihály és Török Sophie, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond pihennek, de itt lelt végső nyughelyre Semmelweis Ignác is. Kicsit távolabb a Róth Miksa mozaikjaival díszített Árkádsorhoz közel található Blaha Lujza, Ady Endre, valamint a Magyar Nemzeti Bank, az egykori Tőzsdepalota, a budapesti Vajdahunyad vár és az Anker-ház tervezője, Alpár Ignác sírja, illetve a Jókai Mauzóleum is. Az Árkádsor alatt van eltemetve Görgey Artúr is, akivel kapcsolatban számunkra új információként hatott, hogy megérte az első világháború első éveit is. Számos  kiváló államférfi, tudós és művész lelt tehát itt végső nyugalmat. Felsorolni egy bejegyzés keretében nem embernek való (tudom, már ez is sok), de a cél tulajdonképpen nem is lehet egy értekezés megírása, hanem inkább az, hogy, ha nem jártatok még itt, kerekedjetek fel és látogassátok meg Nemzeti Pantheonunkat. Megannyi különös, megragadó és kifejező szoborral, félbevágott élettel, élettörténettel, félmondatokkal, a sírkövekbe vésett, azon átsugárzó fájdalommal, ma is helytálló alapigazságokkal találkozik itt az ember. Melankónikussá tesz a szobrok testtartásán, arckifejezésén túl azok sokszor romos állapota (már, ha éppen kilátszik a borostyán takaró alól). Elgondolkodtató hely, ami önvizsgálatra és a múlt, a jelen értékelésére késztet. Mi biztosan visszatérünk még, hiszen érdemes rászánni több napot is.

Az Árkádsor részlete.

A felállványozott Kossuth-mauzóleum.

Ady Endre síremléke háttérben az Árkádsorral.

A Deák Mauzóleum.

Az Árkádsor egy részlete Róth Miksa mozaikjával.

Az Árkádsor szomorú állapota.

Csontváry-Kosztka Tivadar síremléke, háttérben Munkácsy Mihály síremlékével.

Antall József síremléke.

Mádl Ferenc síremléke.

A Károlyi Mauzóleum.

Az Árkádsor díszes mozaikja.

Jókai Mór síremléke.

Az Aréna Plaza rémes épülete.

Blaha Lujza síremléke.

József Attila síremléke a 35-ös parcellában.

Ha felkeresnéd a Sírkertet, javaslom, hogy előtte hallgasd meg a fent már belinkelt rádióműsort, illetve a Sírkert honlapját ezen a linken.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről! 

Szép napot!

If you like the post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!

Have a nice day!

DRKUKTA

A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!