A tavalyi mámoros emlékeknek és az idei precíz időbeosztásnak köszönhetően múlt hétvégén ismét kilátogattunk a Rosaliára.
Bár tavaly volt némi esélyem a három napos rendezvény utolsó napjára - az akkori élményeimen alapuló - programajánlót írni, idén annyira elsodort a hétvégi programkínálat, hogy 2015-ben a majdnem egyidejű bemutatás lehetetlenné vált. Ettől függetlenül remélem, hogy az én 'késlekedésem' nem gátolt meg senkit, hogy idén is fergetegesen mulasson Rosalián. Az időjárás tökéletesen kedvezett az idei első fesztivál élményünknek, amit tökéletesen kerekké tett a bor-, habzó bor- és pezsgőkínálat is. Pénteken napsütésben érkeztünk, rögtön le is csaptunk egy jó kis masszív asztalra a gesztenyefák árnyékában. Ezt az asztalt kitartóan tartottuk, úgy este fél tizenegyig, és a körülöttünk gyűlő, az asztalt mohó pillantásokkal méregető tömegre pillantva egyre inkább értékeltük a korai érkezés előnyeit.
Ahogyan az idő telt, a fenti csodaszép és tiszta pohárból kezdett egyre kevésbé áttetsző darab válni, de talán foghatjuk ezt arra, hogy ez a fesztivál poharak sorsa. A belőle elfogyasztott repertoárban elsősorban rosé- és habzóborok szerepeltek, de ahogyan ezt később látni fogjátok, szombaton befigyelt jó pár pezsgő is.
Annak érdekében, hogy tiszta gondolatokkal élvezhessük az italokat, gondoskodni kellett a megfelelő bélésről is, így magunkhoz vettünk egy kis szittya pitát, valamint a fesztivál folyamán később megérkezett a virsli és a sajtos pogácsa is.
Macaron rajongóként nehezen tudtam kihagyni Bolka macaronjait, de kivételesen mértékletesen vásároltam belőlük.
Péntek este az idei Eurovíziós Dalfesztivál magyar döntőjének győztese, Csemer Boglárka "Boogie" szórakoztatta a nagyérdeműt csapatával egyetemben. A koncert végére átverekedtem magamat én is a tömegen, és álldogáltam pár dal erejéig a nézőközönség soraiban. Figyelemmel arra, hogy péntek este még rendkívül bokros teendők vártak rám, a fellépés után kénytelen voltam berekeszteni fél napra Rosaliát, amely kényszerpihenő valljuk be, jót tett testemnek és lelkemnek is.
Szombaton Rosalia nemcsak a Bor és Pezsgő Kerttel, de a Mustrával is várt minket. Az emberáradat már a korai órákban is sokszorosára duzzadt annak, ami pénteken volt. A Metapay pavilonoknál rettenő hosszú sor állt. Bár én még pénteken körülbelül egy két fős sor kiállását követően jutottam poharamhoz és a készpénzt helyettesítő Metapay kártyához, a szombaton mindenhol kígyózó szomjas sorokat látva azért reménykedtem, hogy a sorok apadni fognak az első roham után. Nem így lett, minden Metapay-es bódénál irtó hosszú sorok kígyóztak tizenegyig biztosan (ekkor sikerült legalább fél órás sorban állást követően visszaváltani ugyanis a kártyát).
A szombati napot tehát a Mustrán kezdtük, ami a Gesztenyés kerttől pár lépésre elnyúló Kongresszusi Központ épületében kapott helyet. Természetesen tiszta pohárral érkeztünk (szexi volt, ahogy előkerült a gondosan konyharuhába csavart pohár a táskából), de, ha erről megfelejtkeztünk volna, akkor sem állt volna semmi a kóstolás útjába, maximum egy kis kaució, amit a helyszínen használható pohárért cserébe kellett leperkálni. Ez az összeg természetesen a Mustra utána pohár ellenében visszajárt.
Lelkes mustrázóként, nem mindent, de sok mindent végigkóstoltunk. Partnerem ért a borokhoz, én pedig csupán élvezem őket, így hagytam magam vezetni a soron, nem bántam meg, köszönöm! Az alábbiakban titeket pedig a Mustrán lőtt képek vezessenek végig az általunk meglátogatott pincészetek italain, és a Mustrán uralkodó hangulaton.
A Mustra este hétig tartott szombaton, ami délután kettes nyitással pont elegendő volt még úgy is, hogy mi csak negyed ötre érkeztünk. Ideje volt hosszabb időt a friss levegőn tölteni, bár a lendületből leginkább a szombat délelőtti programkavalkád vetett vissza engem, nem pedig a Mustrán elfogyasztott borok.
A Mustra izgalmait és a több órán keresztül való ácsorgást feldolgozandó, megérdemelt megfáradt testünk egy kis fűben ücsörgős falatozást. Le a kalappal Bolka lenti desszertjei előtt. A csokoládéba mártott epret majszolva, már-már Brugge-ben éreztem magamat.
Megfelelő munícióval felkészülve az estére, immár az első sorból vetettük bele magunkat a szombati fellépő, a Mary Popkids koncertjébe. A gátlástalanabbak nemcsak az első sorból, de a színpadról is élvezhették az előadást.
A mindenkit átmozgató koncertet követően a Jazzy Rádió lemezlovasának szettjeire még az is táncra perdült, aki addig csak a gesztenyefákat támasztotta. A tavalyi, főként retro dallamok után az idei szett sokkal frissebben, teli mai zenékkel indult, majd felcsendültek a jól ismert nosztalgikus dallamok is. Ebben a visszafogott táncban törtem cikk-cakkosra a kemény forintokért vásárolt poharamat, így esetemben tuti nem igaz, hogy jövőre is felhasználhatom. Mindenesetre a táncos test mozgás nem kicsit volt jó, még akkor is, ha voltak idegen egyedek, akik mindenképpen rá szerettek volna tapadni kicsiny társaságunkra. Kezeltük a helyzetet.
Ahogy lenni szokott, jöjjenek a szárazabb, talán jövőre is hasznosítható tudnivalók. A Bor és Pezsgő Kertbe belépő nem volt, viszont csak Metapay kártyával lehetett fizetni, illetve csak a Rosalia saját poharába kérhetted a nedüt. Tehát, az ember fogta magát, ahogyan megérkezett, bevetette magát a Metapay-es pavilon előtt kígyózó sorba, ötszáz forint ellenében kiváltotta a Metapayes kártyáját, illetve ezer forintért megvette a nem visszaváltható poharát. Ez utóbbit elkerülhette, ha volt olyan élelmes, gondolkodott előre, és a tavalyi poharával érkezett. Ha bankkártyával fizettél, az egész Metapay-es sztorit megfejelted plusz kétszáz forint kényelmi díjjal. A Metapay egyetlen hátránya a pénteki nap folyamán az volt, hogy három hely közül este nyolcig kettő biztosan nem rendelkezett terminállal, itt ott csak készpénzzel (nem, nem bankkártyával) tudtál fizetni. Nem szeretném túllovagolni a kérdést, így csak annyi, hogy ezért nagy irgum-burgum annak, aki felelős érte, ugyanis rendkívül rosszul jöttünk ki többen is belőle, hiszen a Metapay kártya megváltása ellenére emiatt többen nem tudtak a kiválasztott ételhez, italhoz jutni, ha az illetőnél nem volt készpénz. Ez a probléma szombatra elhárult, és a hétvégét immár mindenki terminálokkal felszerelten nyitotta. Ezen túllendülve egyébként pénteken is remekül éreztük magunkat, és nagyon reméljük, hogy a jövőben ekkora baki sehol nem fordul elő. A szombati Mustra eleve belépős, és igen jól szervezett volt. A beléptetés, illetve a regisztráció gördülékeny és jól szervezett volt. A kiállítók rendkívül segítőkészek és profik voltak, és természetesen, ha látták, hogy az érdeklődő igencsak ért az italhoz, szívesen elcsevegtek vele az adott nedüt bemutató pár soron túl is. Köszönöm a meghívást és a lehetőséget! Összegezve, a rendezvény a kezdeti fennakadástól eltekintve idén is nagyszerű volt, csak így tovább, irány jövőre az ötödik Rosalia fesztivál!
Ha a fentiek felkeltették a figyelmedet, és mazsoláznál még a múltbeli, illetve elkövetkező események képei között, figelmedbe ajánlom, hogy az esemény honlapját itt találod, a kapcsolódó közösségi oldalt, pedig itt.
Ne felejtkezzünk ugyanakkor meg a jóhíreket szállító DRKUKTART blogról sem. Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis praktikus infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről!
Szép napot!
DRKUKTA
A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
