Idén alkut kötöttem a hagyománnyal, így az adventi kalendáriumra kivételesen frissen vásárolt csecse-becsék is kerültek csokoládé formájában azzal, hogy minden más naptárrészlet egyébként otthon megbújó darabokból készült.

Idén a fókusz - a saját készítésen túl - azon volt, hogy a naptárból előkerülő apróságok ne a gyerekszobában fellelhető egyébként nyilván rettentően hasznos további többszáz apróság kupacát növelje, a térfogatnövelésnél legyen inkább kicsit több haszna. Így jött az ötlet, hogy matricák kerülnek a napok alá, amihez egy kézzel rajzolt színező is dukál.

Ajándékcsomagolás pipa? 

Kit tudja, lehet, hogy másokhoz képest késve, de nekem pont időben kapott el engem is a táblafesték mizéria. De nem a tünci-bünci színes, hanem a koromfekete verzió az, amiért szívem dobog.

Szerénytelenül állíthatom, hogy sajnos elég jó vagyok a dolgok utolsó pillanatra hagyásában. Annak érdekében, hogy véletlenül se jöjjek ki a gyakorlatból, a betervezett, de felelőtlenül elegánsan csak vasárnap éjjelre ütemezett adventi kalendárium készítést is szinte (azaz kivételesen csak majdnem!) az utolsó pillanatra hagytam.