Óbudára gondolva a Fő és Szentlélek terek barokk romantikája kúszik szemem elé. Az az emberléptékű tér, ami csupán egy részlete az egésznek. Méghozzá akkora csupán, hogy területben is csak kisebb részt harsint ki a kerületből. Dominanciája meglepő a környéken fellelhető római kori romok számösságára és az átutazó emlékeit meghatározó, kerületi karaktert adó panelrengeteg tömegére tekintettel is.

Mindig is elborzadtam a csúcsra telepített ipari létesítményektől, légvédelmi állások maradványaitól, ennek ellenére tucatnyi szállal kötődünk a Hármashatár-hegyhez.