Medenceparti, Balaton melletti hűs föveny, a Duna illata, fényfűzérek, véletlen érintések, a nappali meleget szellő lazító városi nyárest. Várom a nyarat a füleimben csengő vidám hangzavarral, az üvegpoharak koccanásával, a hullámok andalító gurgulázásával, az idegen ugrás elől a bőrömre menekülő hirtelenhűs vízcseppeket, az arcomat finoman csipkedő sókristályok incselkedését, az enyhülést hozó este cirógatását. Látom magamat is, nyilván Pelsoban.