Rengetegen kérdeztétek, milyen volt Moszkva. Pár szóban mindig nehezebb válaszolni az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, annál inkább jó pár szóban. Így meg sem kísérlem egy tucatra limitálni a beharangozó összefoglalót. Nézzünk tíznél kicsivel több okot arra, hogy miért pont Moszkva? Erősen szubjektív beszámoló következik.
Az arcom leszakad, hogy másfél hónapig elsodort az élet és csak most osztom meg a moszkvai kezdő löketet, de talán jobb így és most annál, mintha megvárnám az elkövetkező hideg szezont. A kontraszt enyhítése érdekében az éjszaka leple alatt teszem mindezt, miközben kint legkevésbé a tavaszra emlékeztetnek a Celsius-fokok. Íme egy kis visszatekintés arról, miért is esett Moszkvára a választásunk, és mire ébredtünk rá az út szervezése, valamint az utazás alatt.
#1 Fapados járattal elérhető
Ami jelentheti azt, hogy első ránézésre kellemes árszabású repjegyekkel csábít. Ha az ember lányai az unalmasnak nem mondható téli szezont megfejelnék még azzal, hogy öt napot az orosz fővárosban töltenek, nem kell mélyen a tárcájukba nyúlniuk. Ez addig igaz is, amíg a repjegy megváltását követően rá nem jön közületek legalább egy valaki, hogy vízumra is szükség lesz, amihez alaphangon természetesen utasbiztosítás, igazolványkép, szállásfoglalás, meghívólevél és a távoli jövőben lejáró útlevél megújítása is szükségeltetik. Ez a csokor, lévén, hogy egyik sincsen ingyen, megfejelve a vízum díjával minimum megháromszorozza a kijutás eredetileg tervezett költségét.
(kép: BSZ)
#2 Nincs is emberbarátibb, mint kemény mínuszokban várost nézni és ennek okán beújítani pár új cuccot
Ami persze az Európát is megkínáló elmúlt téli szezon tükrében relatívvá válik, hiszen idén Budapestet is elérte a mínusz tizenkettő, mégis vígan parádéztunk órákon át a zajló Duna mentén a vadiúj hótaposónkban, kucsmánkban és a kezünket szürkére színező irhakesztyűnkben. Annak érdekében, hogy legyen ok az utazgatásra Moszkva előtt is ezekért a cuccokért természetesen a netet és az országot is felforgattuk és kalandvágytól fűtve elzarándokoltunk Budapest közigazgatási határain túlra.
#3 Egy moszkvai út számtalan okot szolgáltat a közös előkészületekre
Így nyilván elmentek kávézgatni a szomszédon is túlra, miután a London Coffee Society Instagram profilján kiszúrtátok a Stolimule-t. Ha pedig már belenyaltatok a pohárba, elkezditek edzeni a testeteket vodkával, nem csupán az útikönyveket bújjátok előzetesen. Moszkva margójára a kultúrsokk elkerülése végett gasztrofronton nem maradhat el a Matrjoska Bisztro menüjének beható tanulmányozása sem.
Persze a család is ráfekszik a témára és egy könnyednek ígérkező vasárnapi piacpartit követően előkerül egy 1960-ból származó orosz nyelvű fekete-fehér album és magyar-orosz térkép, ez utóbbin természetesen olyan nevek szerepelnek, amelyeknek alig pár százalékban van köze a mai utcanevekhez. A téma megizzaszt, mit szépítsünk, kikészít, álmotokban sem gondoltátok volna, hogy három órán keresztül bújjátok a könyvet és a térképet.
Nyilván előveszed John Steinbeck Orosz Napló című könyvét, hogy az író szavain és Robert Capa fekete-fehér fotóin keresztül elképzeld milyen is lehet(ett) anno az élet többek között Moszkvában. Olvasás - hangolódás - közben természetesen néha hangosan nyerítesz egyet, különösen mikor Steinbeck Capa fürdési szokásairól vagy éppen Sztálin figyelő szemeiről értekezik.
Ha már vízumköteles az utazás, legyen benne móka is. Nyilván lesz gondotok a vízumhoz szükséges igazolványkép közös elkészítésére is, hiszen poén, ha mindhármotok útlevelében ad hoc rittyentett egyenruhában és azonos mázban pompáztok. Csak azt nem veszitek számításba, hogy a képet nem az útleveletekbe készítitek, hanem a hatóság irattárába. Csupán remélni merjük, hogy értékelik a humorunkat.
Az előkészületek jegyében a rettegés sem maradhat el, ennek margójára kissé sokkoló moszkvai szállásokkal rémisztgetitek magatokat, például ezzel.
#4 Magad sem tudtad eddig, de imádod a rubel beszerzésének rituáléját
Totál biztos vagy benne, hogy csak kint fogsz váltani, mert a National Geography 2009-es rendkívül friss útikönyve szerint tilos kihozni rubelt Oroszországból. És, miután hiszen a NG-nek, sokkol a hír, hogy a Jézuska valakit meglepett rubellel. Gondolatban azért részben igazat adsz a NG-nek, hiszen magad is tapasztalod, hogy Budapesten csaknem lehetetlen rubelt beszerezni, a kézenfekvő helyeken nincs, a kicsi, kétes helyeken pedig igen kedvezően tartják. Az anyagi biztonság érdekében a küldetés teljesítése során minden követ megmozgatsz, és sikerrel is jársz az ötödik pénzváltóban, aki viszont csak ötezres címletekkel foglalkozik, így még két helyen jársz, míg financiálisan kipárnázva távozhatsz az országból.
#5 Szeretsz nosztalgiázni és a felmenőidre gondolni
Igaz, hogy saját emlékeid nincsenek a városról, de amikor nagymamád 1961-ben Moszkvában készült össz-vissz három fotóját nyomtattatod újra annak érdekében, hogy ugyanúgy pózoljatok ugyanazokon a helyeken velük, mint ahogy pár évvel ezelőtt másikotok nagymamájának 1934-es római képeivel tettétek azt Rómában, na az az érzés megfizethetetlen. Különösen, ha pont ez az a három helyszín, amit aztán képfelirat és egyéb ismertető híján nem találtok meg, nem úgy az 1960-as könyvben fellelhető képeken szereplő látványosságokat. Hiába, a nagymama szinte semmiben sem volt mainstream. A fenti-lenti fekete-fehér képeket a nagymama készítette.
#6 Megérkezvén rájössz, hogy Moszkva felülírja az el nem képzelt elképzeléseidet
Minden olyan hellyel egyetemben, ahol még nem jártál. Nemhogy nem ilyennek képzelted az orosz fővárost, de tudatosul, hogy el sem képzelted, ami valószínűleg a legjobb kombináció, mert a megérkezés előtti estéig gondolataid a lehetséges fagyhalál és a védőitalként beharangozott vodka szokatan mértékű fogyasztása körül jártak. Így bár látszólag készültél az utazásra, megkímélted magad az első benyomást feleslegesen torzító előítéletektől, és az azokat követő csúnya csalódásoktól. Tizenkétmilliós nagyvárost ezelőtt még soha nem kerestél fel, méreteivel, épületeivel lenyűgöz, már az első pillanatban sok kérdés tolong a fejedben: például az, hogy műemléki védettség ide vagy oda, miért szórják tele ugyanúgy a száz- mind a hatvanéves épületek homlokzatait ócska légkondikkal.
#7 Moszkva tiszta, bár a hómunkások néhol csak élődíszként funkcionálnak
Értsd, példának okáért brutál tiszta a reptérről a városközpont felé transzferként szolgáló, a kasztni szempontjából kiszuperált, egykori pirosmetrónak tűnő valóban vörös Aeroexpressz (ha már ennyit kávézunk, magunk közt aeropressnek is nevezhetjük).
Bár a járdák sok helyütt alattomosan átlátszó jégfoltokkal borítottak, de kutyagumi- és koszmentesek. Utcafirkáknak (-művészetnek) alig látod nyomát, amit látni vélsz ott is ráébredsz, hogy a ház falával azonos színű festékkel rég lekenték. Ugyanakkor az utcaművészet egy sajátos megnyílvánulásának tartod, hogy az olyan épületeket, amelyek felújítandó állapotban vagy éppen felújítás alatt vannak, az épület egyszerűsített rajzával díszített molinóval burkolnak körbe, így, ha az épület homlokzata szecessziós, bizony ez jelenik meg a molinón, de, ha maga az épület sátortetős, akkor bizony a háló alakban is követi a formát. Ennek a megoldásnak köszönhetően nincs randa reklám, a romos épület csodásan belesimul az utcaképbe.
#8 A moszkvai metró furcsán lenyűgöz, néha pedig úgy érzed magad, mintha Budapesten lennél
Függetlenül attól, hogy a felszínen néha észre sem veszed a bejáratot vagy laza száznyolcvan fokot fordulva kizártnak tartod, hogy a hátad mögötti szűk, ajtónak csúfolt nyíladékon préselted ki tested a föld alól.
Mindenképpen meglepő - legyél bár muzikális vagy sem -, hogy a föld alatt sok helyen orosz muzsika harsog a füledbe, mikor a végeláthatatlan hosszúságú mozgólépcsőkön zombitársaiddal éppen alászállsz valamelyik föld alatti bálteremnek tűnő állomásra.
Bár többféle metrókocsi rohan a síneken, ha éppen olyan metróvonalon közlekedsz, ahol a budapesti piros metró (M2) vonalán korábban üzemelt Metrovagonmas Ev, EvA típusú oroszmetrókocsikkal azonos kasztnijú metrók szállítják a népet, garantáltan magabiztosabban léped át a szerelvény ajtaját. Leszámítva persze azt, hogy a bunkerszerű orosz metróban iszonyat sokan vannak, kicsit sötét van, amerre szem ellát cirill betűk (kivéve a padlóra ragasztott way out kifejezést), tele van rendőrökkel és azt, hogy többször követ Lenin mozaikba dermedt tekintete vagy éppen egy kalasnyikovos szobor, mint ahogyan azt a magyar fővárosban megszoktad.
#9 Biztonságban érzed magadat
Híreket már rég nem olvasol, fogalmad sincsen, mikor és hol robbantottak. A tájékozatlanság édes mámorában biztonságban érzed magad, nem csupán azért, mert tucatnyi biztonsági kapun haladsz át, mire eléred a metrót, a bevásárló központot vagy a múzeumot vagy, mert mindenhol rendőrt látsz, hanem azért is, mert itt mindenki figyel.
#10 A moszvaiak segítőkészek
Akkor is ez a benyomás, ha nem akarnak vagy éppen nem tudnak angolul beszélni, kilencvenkilenc százalékuk korosztálytól függetlenül így is kézzel-lábbal magyaráz, útbaigazít, kiadja a tizes jegyet és így tovább. Teszi mindezt lényegretörően, midenfajta elcsöppenő negédes kedvesség nélkül. Az előzékenység és segítőkészség alól a metró sem kivétel, itt ugyanis a legtöbb vonalon az orosz mellett angolul is megmondják a tutit.
#11 A moszkvai nők csinosak
Általában viselnek sminket, nem vetik meg a hagyományos fejkendőt, és állatvédők ide vagy oda, meglepetten tapasztalod, hogy az emberek legalább fele irhát vagy szőrmét hord a téli hidegben. A legcsinosabb lényből is két lábon járó paplanszörnyet formáló pufikabátot itt elenyésző számban látsz.
#12 Senkit sem érdekel, honnan jöttél, viselkedj bárhogyan is
Ez persze nem igaz, kezdve onnan, hogy mi mindent tudnak már rólad akkor, mikor beadod a vízum iránti kérelmedet. A reptérről a városba vezető Aeroexpressen a metróval egyetemben pedig angolul és oroszul figyelmeztetnek, hogy, ha gyanús csomagot vagy személyt látsz, akkor jelezd az illetékeseknek. És valóban, nem kell ahhoz a GUM előtt táncolva téblábolnod, hogy tudatosuljon, elég, ha a metrón gubbasztva körbenézel, rájössz, hogy bizony mindenki figyel.
#13 A mínusz vajon mi
Rádöbbensz, hogy a fagyhaláltól való félelem egy olyan para, amit a nyilván (nem) totál irigy környezeted tagjai nevelgettek benned, mikor megtudták, hogy februárban Moszkvába készülsz. Persze a Moszkva folyó keskenyebb ágán első nap még zajlott a jég, másnapra viszont már el is olvadt. A nulla fok alatti váratlan felmelegedés miatt kicsit csalódott is vagy, mert hiába treníroztad Budapesen a tested vodkával. Persze így sincs más választásod, minthogy egy, a dulva mínuszokban tesztelt szexi hótaposóban, jó kis subában és irhakesztyűben parádézz, könnyebb cuccot úgysem hoztál magaddal.
#14 Eddig is tudtad, hogy a cirill betűk azok nem latin betűk
Persze, amikor a McDonald's, a Starbucks, a Raiffeisen bank és más, multinacionális cégek neveit is cirill betűkkel látod felvillanni, kezdesz megbarátkozni a karakterekkel. Álmodban sem gondoltad volna, hogy délutánra már fújni fogod a cirill betűk felét, legalábbis a tehetségesebbik fele a csapatnak.
A csapat kevésbé nyelvzseni tagja pedig kénytelen a kezére karcolni, hogy szpaszíba, hiszen szellemi kvalitásainak köszönhetően harmadik nap végre ráébred, hogy roppantul idegesíti a többieket azzal, hogy ötvenedzserre kérdezi meg a köszönöm, viszlát kifejezések orosz megfelelőjét. Teszi mindezt természetesen fonetikusan, töltőtollal, amit aztán még Magyarországon sem tud levakarni magáról. 'L'.
#15 Ideje ráébredni, kevésbé vagy király a tájékozódásban
Moszkvában rádöbbensz, hogy ott a házszámozást magyar aggyal nehezen felfogható logikával kreálták meg. Egy, akármilyen amorf alakot öltő tömbnek egy és ugyanazon utcával jelölt a címe, függetlenül attól, hogy melyik felén van a bejárat, így még akkor is a Tverskaya 12/7-et keresed a tömbön, mikor már több száz méterre elhagytad a Tverskayat. Nincs benne értelem, így képtelen vagyok értelmesen átadni, ezt a létbizonytalanságot - pláne, mikor a szállásodról van szó - át kell élni.
#16 Wifi nélkül kevésbé vagy király
Legyen szó tájékozódásról vagy undok pótcselekvésről. Wifi az nincs, így Moszkvában kénytelen vagy visszatérni az alapokhoz vagy váltani egy jó kis világjáró jegyet az otthoni mobilszolgáltatódtól, ami a moszkvai árakhoz méltón nyilván drága lesz. Ha egyáltalán van ilyen opció. Moszvában a helyek - úgy mint tömegközlekedés, szállás, kávézó, akármi - egynegyedében van legfeljebb publikus, bárki által elérhető wifi, míg a 'maradék' háromnegyedben a kis sugárzó jelzés vagy nem is kelleti magát vagy csak orosz telefonszámmal tudsz fellépni az "ingyenes" hálózatra.
#17 Moszkva az New York
Legalábbis, ami a monumentalitását illeti. Nyilván maradhatnánk a New York Moszkva kombónál is, attól függően, ki hol járt először. Napi 12 órás séta, a felhőkarcolónak tetsző épületek és a SOHO-ra, mini Central Park-ra emlékeztető környék után kézenfekvőnek tűnik, hogy a több tucatnyi sugárút és széltében-hosszában végtelenbe vesző épület látványa meg sem kottyanna egy New York City-ben járó moszkvainak.
#18 Garantáltan megtanulsz közlekdeni
A gyalogátkelőnél várakozva, de a zöld jelzés alatt is megvannak számlálva a másodperceid. Tudod, mihez tartsd magad. Ha mégsem mindig van, ki figyelmeztet. Ha más nem, hát majd a rend őre síppal a szájában, ha például éppen a Kreml falai közt vagy oly' bohó és a zebrától két centinél messzebb próbálnál meg átkelni a túlsó járdára. Tudd, hol a helyed, nyilván nem az úttest közepén.
#19 Ismerni véled Bulgakov lelkét
Belépve a Bulgakov lakásmúzeumba, ráébredsz, hogy a Mester és Margarita nem véletlenül olyan sötét, a hely szelleme elsőrangú irodalmárt farag belőled. A párhuzamra természetesen az előző pontban említett 12 órás gyaloglás után jössz rá.
#20 Moszkva olyan mint egy drága vidámpark
Méghozzá egy baromi drága vidámpark, amiben sok mindent felépítettek a világ külöböző pontjairól (persze az amerikai kontinens sem marad el ettől, kezdetnek górcső alá vehetnénk a városok neveit). Utolsó nap hajnalban a reptérre igyekezvén az i-re a pontot a párizsi Metropolitan szecessziós felirata és korlátja tette fel.
#21 Az árak színvonala
A tömegközlekedés és a kulturált, tiszta szállás és olcsóbb mint Budapesten, bár nem filléres. Persze nem vitatom, hogy a neten látható csodák alapján nyilván könnyű rémes helyekbe is belebotlani, de a személyes tapasztalat nem ez utóbbit erősíti. Ugyanakkor a belépőjegyek, az étkezés (ide nem értve a helyi gyorsétkezdéket), kávézgatás igencsak drága. Szuvenírt mindenképpen a városban vegyünk, a reptéren a rubelben és EUR-ban kiírt árak eszementek, a duty free hajdan barátságos intézményét látszólag hírből sem ismerik.
#22 Dívik az újhullám
Legalábbis kávéfronton mindenképpen. Ha belevetnénk magunkat ebbe a világba Moszkvában is, jó kiindulópontnak lehet a Moscow Coffee Book közösségi oldala és persze maga az orosz és angol nyelveken írodott könyv is. Ez utóbbi inkább a moszkvai kávézókban, illetve mögött álló szakmabelieket mutatja meg egyidejűleg megemlítve és csodaszép képeken bemutatva a kapcsolódó kávézókat is. Jó kis világ, mindenképpen megér egy előzetes gyors felmérést annak érdekében, hogy betájoljuk, melyik kávézót tudjuk a napi tekergés során útba ejteni (mert ugye wifi az nincs, így a napközbeni vagánykodást felejtsük el).
#23 Ha már gasztro: bejön a moszkvai streetfood
Különösen, mert a nemzeti konyhájuk ihlette és mert a kifinomultabb és meglehetősen drága moszkvai gasztroélmények után az utolsó napon jól esik, ha ilyen filléres huncutságokkal kényezteted a pénztárcádat.
#24 Tetézzük: a gasztro és mínuszok
Imádod, hogy előre kimért egy gombócos tölcséres fagyit nyalhatsz a GUM-ban. Nem máshol, mint a földszinten, az alagsorban található, márvánnyal borított histórikus toaletthez vezető lépcsővel egyvonalban a tavaszt incselkedő papírgalambokkal hirdető rózsaszínű műfák alatti padon ücsörögve miközben kint tombolnak a mínuszok.
#25 Leesik az állad Danilovszky piactól
Ebben a csészealjszerű, egyébként meglehetősen csinos kis épületben van minden, mi szem-szájnak ingere. Kezdve attól, hogy a környezet tiszta, szobaleánynak öltözött személyzet szedi össze az üres edényeket a vendégek után, a dekor évszakhoz illő, a mosdó kultúrált és baromi nagy a választék: többféle pékség, újhullámos és olasz kávézók, orosz-, fehérorosz-, táj-, olasz- stb. konyhát üzemeltető egységek, hegyekbe púpozott fűszerek, gyümölcsök, zöldségek, tengeri herkenytűk és szárazföldi állatok. Szuper hely.
#26 Skybar: Moszkva esszenciája
Nyilván nem, de muszáj innod egy rettentő drága valamit a Skybar-ban csak azért, hogy lásd, milyen Moszkva felülről. Kezdheted teával, de egy, az olcsóbb koktélok közé tartozó - négyezervalahány forintnak megfelelő rubelben mért - Mester és Margaritát is kikérhetsz, ami persze egy és ugyanaz kétfelé tálalva: ipszilon pohárban érkezik Margarita, a kicsi köpcös mellette pedig nem más, mint Mester. 
#27 Lenin teste
Ha éppen pont abban a periódusban tartózkodsz Moszkvában, mikor Lenin testét ápolják - ez a hírek szerint két évente február-április hónapokban történik meg -, nem nyerhetsz bebocsátást a mauzóleumba. Az a meglepő ebben, hogy a hírre megkönnyebbülés lesz úrrá rajtad. Sztálintól eltérően Lenin képmásával, kisebb vagy nagyobb egész alakos szobrával, portréjával persze lépten nyomon találkozol: a metróban, lesben állva egy ház falán, a valamilyen okból kiselejtezett, száműzött, rendszeridegen szobrok parkjában. Ez utóbbi kapcsán soha nem fogsz rájönni mi alapján minősítették rendszerellenesnek egy őzike, egy kifényesedett mellű hajós nyuszi vagy éppen Bach szobrát. Áll ez egyes Lenint ábrázoló vagy éppen több emelet magas sarló-kalapács szobrokra is, mikor még maga a metró is tele van Lenin fejekkel és sarló-kalapács motívumokkal. Leninnel népszerűségben már csak Puskin és kedves neje vetekszik, olykor meglepő helyeken előbukkanó szobraikkal.
#28 Imádod a karácsonyt
És orosz ortodox egyház ide vagy oda, Moszkvában bizony február végén is tartanak a karácsonyi (téli?) vásárok, megannyi színes girlanddal, fakunyhóval, hatalmas jégpályákkal, emeletes körhintával, édes és sós csemegékkel. 
#29 Kreml
Kihívás addikt vagy, délután fél kettőkor hiába zárják be orrod előtt aznapra a pénztárat, hirdetvén, hogy elfogytak a napi jegyek a Kreml kincstárába, másnap is visszatérsz és ott hagysz egy kisebb vagyont, hogy megtekintsd néma csendben - és fotózás nélkül, milyen kegyetlenség - a világ három legjelentősebb kincstára közül az egyiket, bebocsátást nyerj a többek között XVII. századi darabokat is tartalmazó lenyűgöző hintógyűjteményt, csodálatos asztali díszeket, étkészleteket, bútorokat, elképesztő koronázási ruhákat is magába foglaló fegyvertárba és, hogy csalódottan vess egy pillantást a pirinyó Faberge tojáskollekcióra (ez utóbbiból állítólag Szentpéterváron jelentősebb gyűjtemény van). Fényképezni természetesen tilos. 
#30 Felkészülés az óraátállításra
Közeledvén az otthoni óraátállítás, trenírozandó a tested adsz az állóképességnek és egészen Moszkváig utazol, ahol magyar időhöz képest két órával később van. Így nem elég, hogy egész álló nap járkálsz, de mindezt emberi időhöz képest két órával korábban teszed. Az öt napos ott tartózkodás végére persze kikészülsz, különösen, mert az utolsó reggel ottani idő szerint fél kilenckor indul vissza a gépetek, így már hajnalok-hajnalán a sötét utcákat járod, hogy elcsípd az első Aeroexpresst. Hazaérkezvén persze órákra elveszted a fonalat, a kimerültségtől szinte azonnal ágynak esel és estig ki sem vakarod magad a dunyhából, elvégre a szabadságodat is ki kell pihenned.
Ha saját jövőbeni utazásodhoz tippeket szeretnél, ne habozz kérdezni a CONTACT-ban található e-mail címen, ha tudunk, segítünk!
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
