Szevasz tavasz, agyő tél! A hótakaró alatt megbújó angolkert közepén álló nyári lak a parkban elszórt romantikus építményekkel együtt akaratlanul is visszarepített bennünket az időben.
Tataiak előnyben, úgyszintén, akik életre szóló eseménynek voltak itt szem és fültanúi. A tatai Angolkert az Öreg-tóhoz képest diszkrétebben a Cseke-tó partján terül el az 1-es út átellenes oldalán a köré épült lakóövezet védelmező takarásában. Természetvédelmi terület, a magas kőfalakon túlra pedig kovácsoltvas kapukon keresztül juthatunk be. A Hattyúliget utca egyből az egykori Pálmaházhoz vezet. A park területét ottjártunkkor puha hó borítja, éles kontrasztban a metsző jeges széllel. Fehérsége üdítő kontraszt a fővárosban pikk-pakk láthatatlanná vált hóval szemben. Lenyűgöz. Rajtunk kívül akadnak páran a hatalmas fák alatt, de képzeletem egyből az Esterházyak ismeretlen világába repít. Annak ellenére teszem mindezt, hogy minden bizonnyal a fejemben statikusan kimerevített képeknek semmi köze sincs a hajdani valósághoz. A napsütés ellenére kint tomboló alig pár Celsius-fok oldalba bök, nem hagy túl sok időt a merengésre.
A kert romantikus, valamint korabeli építményei, ős és fiatalabb fák előtt információs táblák helyeznek irányba, így ha már részben bepötyögtem és a netről összeszedegettem egy-két sztorit, képbe helyezek másokat is.
„Tata barokk várossá formálódását és a 18. század közepétől kezdődő felvirágzását az Esterházy család tatai grófi ágának generációi segítették elő. (…) Az abszolutizmus jelképévé vált barokk kertépítészeti stílus elleni lázadás következményeként 1720 táján Angliában született meg a felvilágosodás filozófiáján alapuló új kertstílus eszméje. Az új irányzat szabad formai jegyeiben fogant angolkertek magyarországi megjelenése az 1780-as évekre tehető. (…) A maga idejében igen korszerű, táji léptékű kertművészeti alkotás már keletkezésének éveiben us híressé vált a kontinensen.
A tatai Angolkert kialakulását meghatározó előzmények Mikoviny Sámuel tájalakító vízmérnöki munkáival kezdődtek. Az Által-ér városi szakaszán megépült a tatai Nagy-tó, mai néven Öreg-tó. A tavon épített fejgát mintáját alkalmazva 1761-1765. között épült meg a Baji vízforrás vizét befogadó és a helyi források vizéből táplálkozó Cseke-tó. Körülötte több évtized munkájával épült meg a híres tóvárosi Angolkert. Az 1780-as években az Angolkert helyének kijelölése és korai korszakának megvalósulása gróf Esterházy Ferenc tatai tevékenységéhez fűződött. Az építkezés Bőhm Ferenc uradalmi mérnök nevét fémjelző bonyolult vízrendszer megtervezésével és megépítésével kezdődött. A szentimentális kertstílus jellegzetes angolkerti építményei a legkorábbi építésű Nyári-lak, a Műrom, a „Pokol” barlang, a „Római szentélynek” nevezett grotta, a Török mecset, és a Pálmaház legfiatalabb épülete. (…) A Cseke-tó partjával párhuzamosan vezetett vízfolyás mentén látható Műrom hazánk műrom-építészetének legjelentősebb alkotása. A kert Sport utca felőli kapuja mögött az Esterházy család címerállatait mintázó szárnyas kőgriffek őrzik a nyári rezidenciát. (…) A tatai tájkert nagy területekre kiterjedő kompozíciója a 19. század első évtizedeire teljesedett ki. Az Angolkert délkelet felé az Esterházy pezsgőgyárral, északnyugati oldalán pedig a Kristályfürdővel egészült ki. Az ifjú Esterházy Miklós gróf nagy hangsúlyt fektetett a kert és ezen belül az Angolkert további fejlesztésére. A gróf család Tatára hívta Charles de Moreau francia származású, Bécsben élő építészt, aki döntő befolyást gyakorolt az egész városra kiterjedő romantikus tájképi kert fejelsztésére.”
„A török mecsetek az európai tájképi kertekben a sejtelmes kelet egzotikumát jelenítették meg, magyarországi alkalmazásukban a török elleni harcainkat felidéző történelmünk cseng vissza. A nyolcszögletű alaprajzú, gótikus ablakfülkékkel és magas mellvéddel díszített építmény elsődlegesen a századvégi kert romantikus hangulatának fokozását szolgálta. Építőköve a földtörténeti negyedkorból származó, tatai előfordulású forrásvízi mészkő.”
A mecset előtt az út másik oldalán a Cseke-tó partján áll a Kazinczy emlékpad, amire nyilván nem volt kedvünk leülni a jeges szélre tekintettel, de azért emlékezzünk meg róla is. Persze fotó sincs, legyen valami inger a fantáziának is, különösen, ha az ilyen felépítmények hoznak lázba bennünket. „Kazinczy Ferenc (1759-1831) (…) rajongó érdeklődéssel fordult a kertművészet és az akkoriban kialakuló új kertstílus felé. Tatán két alkalommal járt a tóvárosi Angolkert építésének különböző periódusaiban. Különösen a szentimentális kertek vízi részleteiért és a közelükben elmaradhatatlan szomorúfűz fákért lelkesedett. A költő emlékét őrző Kazinczy-padot ezért is itt, a Cseke-tó partján, fűzfák közelében állította fel az utókor.”
„Az üvegházak építésének kezdete 1788-ra tehető. Az Angolkert első üvegháza a „Glasshaus”, a Hattyúliget utcai gazdasági bejárat felől közvetlenül megközelíthető építmény volt. Ennek helyén a 19. század utolsó időszakában jelent meg a Pálmaház, mely elsősorban társasági eseményeknek, többek között a híres Anna báloknak és jótékonysági eseményeknek otthont adó rendezvénytér volt.
A Műbarlang (Grotta) 1785 és 1789 között jött létre, építőanyaga az angolkerti források környezetéből kinyert kövek voltak. A legnagyobb az elsőként megépített Pokol elnevezésű barlang, amely nyers, megdolgozatlan szikladarabjaival a vadember térszín alá rejtett házának vadregényes képét idézi elénk." A Kazinczy emlékpad vizuális hiánya után nem lepődünk meg, hogy a lenti képen sem a műbarlang látható. Nem nehéz elképzelni mennyire kevéssel volt attraktívabb a grotta hóval fedett kőhalma egy hóval fedett nagy puklinál, hát még, ha azt is elárulom, hogy a barlang mélyén az olvadás meglepő következményeként nedves tócsa figyelt, ami igencsak visszatartott a havas pukliba való betéréstől és az onnan való kifényképezéstől. Ellenben a lenti képeken az a műrom látható, amiről az idézet pár bekezdéssel fentebb szuperlatívuszokban szól.
„A Nyári-lak és környezete a családi és előkelő társasági ünnepek, a gondtalan szórakozás helyszíne volt, amit a konyhaként működő kunyhó szolgált ki. Az 1803-ban épület kerti kunyhó egyszerű formáját az egyik oldalán látható vakolatlan mészkőfal teszi érdekessé. A lyukacsos építőanyag felszínén a földtörténeti negyedkor tengervizeiben egykor élő növényzet gyöktörzseinek, szármaradványainak nyomait is láthatjuk.”
A 2017-ben felújított nyári konyhában - ami Cellarius tatai kincsesház néven fut - jelenleg helyi alkotók ehető, viselhető és más módon hasznosítható termékeit vásárolhatja meg a nagyérdemű, illetve jó eséllyel itt találjuk a park azon munkatársát is, kinek kulcsa a Nyári-lak kapuját nyitja. Ugyanis a 2015-ben renovált Nyári-lak jelképes összegű belépőjeggyel és vezetés mentén látogatható is. Az apró ékszerdobozt lelkes vezetőnk mutatta be nekünk, élmény volt. 
Igen, a fenti kép meglehetősen beszédes idei látogatásunk időpontját illetően. Hát még az Instagram. Kellemetlenül is érzem magam, hogy csak most számolok be, de legalább nem csúszik át a sztori a tavaszba és, hát ugye nagyon megalapozott az a fránya kimentési ok, annyira mégsem ég az orcám.
„A tatai Angolkert központi épülete a Nyári-lak (Lusthaus), az Esterházy grófok pihenő és mulatókertjének legkorábbi időszakában épült fel. Grossmann József tatai építőmester művét 1783-ban kezdték építeni, 1786-ra pedig az épület díszítőművészeti kiegészítőivel együtt elkészült. Figurális díszei Schweiger Antal tatai szobrászmester alkotásai. Az épületbelső központi magját képező, kör alaprajzú terem Jankovszky József 1786-ban készített felfestményeiről híres. (…) Ez a falképegyüttes, az igényes, vonalas díszítőfestéssel ellentétben, amely a többi, kisebb helyiségben látható, egy tájképet ábrázol; egy egyedülálló látványt, egy nagyszabású illúziót mutat. Körbetekintve azt látjuk (láthatnánk), mintha egy kertben járnánk, a háborítatlan természet ölén pihennénk. (…) A kert a visszavonulás színhelye. Távol a gondoktól, a viszályoktól, a természet ölén a lélek nyugalmat talál. A díszterem falait köröskörül beborító falfestmény ezt az életérzést fogalmazza meg. (…) Az 1945 utáni átalakítások és a többszöri átfestés következtében az egyedülálló falfestmény ma már igen kopott, sérült, roncsolt felületű.(…)A varázslatos kertet ábrázoló, a nézőt a valóság illúziójával megtévesztő, gyönyörű falfestmény Joseph Jankovsky bécsi festő alkotása. Az ábrázolás előképe a bécsi Schönbrunn kastély földszinti teremsora, illetve a Burg Mária Terézia-lakosztálya lehetett, amelynek festett falain a tatai nyárilakhoz hasonlóan, egy pompás, paradicsomi kert látványa fogadta a belépőt.”
„Az elmúlt évszázadokban a bővizű patakok mentén 19 malom működött Tatán. Hozzátartoztak a város életéhez és hozzájárultak a városkép egyedi varázsához. (…)Az angolkerti malmok sorában az elsők között épült meg a Jenő-malom. Ezt a Malom-patak menti Sándor-malom követi, ami a mai tataiak számára Arnold hotelként ismert. A patakalsóbb szakaszain további malmok beszélnek a múltról.”
A tatai Angolpark ingyenesen látogatható minden nap, kivéve a Nyári-lakot, ami emlékeim szerint hétfőn nincsen nyitva és ugye visszafogott árazásban tetten érhetően, de mégiscsak fizetős. Ha a fentiekből bármely infó kevéssé lenne helyénvaló, azért már most elnézést kérek. Druszámmal együtt ugyanis világos előttünk, hogy bár ritka dolog, de én is tévedhetek. Most pedig már jöhetsz tavasz.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot kívánok!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
Az a kép, amelyen teli szájjal vigyorgok, ugyanaz a kép, amelyen ez kevéssé látszik, mert a hátamat kaptuk telibe, szóval a szerencsés tizenharmadik kép na az CsT alkotása, akinek hála az ötletért, a társaságért és a világot megint csak megváltó gondolatokért.
