A KÖZÉPKOR CSÓKJA: A VELEMÉRI SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOM (Holy Trinity church in Velemér, Őrség, Hungary)

2017. december 18. 20:18 - drkuktart

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor01.jpg

A község szélén, egy aprócska erdei tisztáson áll egy, a tisztásnál is apróbb, ámde páratlan freskó-örökséget rejtő Árpád-kori épület, a veleméri Szentháromság-templom.

Mint oly' sok mindenről a világban, erről a templomról sem tudtam egészen addig, amíg meg nem említettem otthon, hogy az Őrségbe készülődünk. Abban a szent pillanatban ugyanis, amikor elhagyta a számat az Őrség szó, máris érkezett az első történetbe öltött programjavaslat magáról a templomról. Arról a veleméri, Árpád-kori templomról, amiről egyszer, nem is olyan régen Pap Gábor művészettörténésszel volt hallható az egyik rádióállomáson egy nagyon érdekfeszítő beszélgetés, és ami a családom figyelmét is felhívta a múlt ezen emlékére.

Az idő meglepően véges volta miatt az utazás előtt mélyebben nem tudtam kutakodni, így hagyatkoztam inkább az igen lelkiismeretes szóbeli beszámolóra. Ezt követően pedig csak alig párszor és alig kicsit idegesítőbben kellett forszíroznom, hogy ki ne hagyjuk, aminek egyenes következménye a látogatásunk volt.

A helyszínen szembejött velem Kovács József, a templom tudós plébánosa és Pap Gábor nevével fémjelzett, "A bölcsesség házat épít magának" című kiadványa (Két Hollós Kiadó), alig egy hónappal később pedig a Műcsarnokban kacsintott rám egy saját, Aquila Jánosnak szentelt kiadványuk. A bejegyzés írásakor pedig letaglózott a templommal foglalkozó nyomtatott, illetve online (cikkek, videók) irodalom mennyisége. Bőven van miből csemegézni, de ez nem könnyíti meg a választást, így ehelyütt természetesen nem is vállalkozhatok másra, minthogy felhívjam a figyelmüket azoknak a kedves embertársaimnak, akik hozzám hasonlóan még nem (vagy nem sokat) hallottak erről az egyedülálló, vas megyei kincsről.

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor02.jpg

"Velemér neve (...) neve "fehér fényt" vagy "napsütést" jelent, és kapcsolatba hozható Valamár herceg nevével, aki az 5. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. (…) 1365-ben a felső-lendvai várat és az Omode család birtokát Széchy Miklós dalmát-horvát bán és Széchy Domonkos püspök adományul kapja a királytól. Az 1366-i birtoklás alkalmával sorolják fel a vár tartozékait részletesen. Ezek között szerepel a veleméri kerület, illeteve a veleméri völgy, amihez akkor 10 falu tartozott. Ma ebből 5 Szlovénia területén van.

Az eredeti helységnév "Szent Trinitas" vagyis Szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn. Ez a tény azt bizonyítja, hogy vidéken a környező helységek között rangos szerepe volt. A veleméri kerület a XVI. században felbomlott. A terület egy része, köztük ez a falu is a Németújvári Batthyány család tulajdonába került. Az ősi lakosok a templomtól nyugatra a Dania hegyen és az attól délre fekvő mocsaras, nádastól és tölgyestől védett Tapolca és Kurtusa dombon laktak. Az erdők kivágása és a török pusztítás után a lakosság lehúzódott a Lóka patak mellé. A Topolán talált török kardmarkolatok bizonyítják a törökök ittlétét. A néphagyomány szerint a basa patak hídja alatt egy Soós nevű embert lenyakaztatott, mivel nem akart adózni a töröknek. A nép a templomba menekült, de onnan egy magyarul tudó török kicsalogatta őket, és majdnem mindenki elpusztult a kardjaiktól. (…) 1686-tól áll rendelkezésre népszámlálási adat, mely szerint 66 lakossal a Velemér a környék legnépesebb települése volt. 1910-ig a lélekszám folyamatosan nő. Akkor 446 volt, 1910 után pedig csökken. 1960-ban 282, 1970-ben 226, 1990-ben 114, 2005-ben 85 fő a lakosság száma. A jelenlegi közigazgatási területi beosztás alapján e községet is az Őrség területi egységébe sorolják. Jóllehet régebben nem tartozott oda, ezért a nevét az őrségi falvak egyik régi megnevezésében sem olvashatjuk. 1696-ban a jegyzőkönyv azt rögzítette, hogy Velemér az őrségi körzettel határos. A Tótsághoz tartozik, anyanyelve ekkor is magyar volt." (Forrás itt, részlet Rákosy Imréné Velemérről íródott falukrónikájából, 2017. november 20.)

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor03.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor04.jpg

"Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót templom távol az országúttól, a ma Paprétnek nevezett területen, az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban. A reformáció helvét irányzatához csatlakozott tájban a XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül.Nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik: a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelik. III. Károly intézkedéseiben jelentkező XVIII. századi rekatolizálás 1732-ben ugyan visszaadja a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett." (Forrás itt, 2017. november 20.)
drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor05.jpg

"1808-tól elhagyatottan állt. Gózon Imre szentgyörgyvölgyi református tanító ismerte fel a pusztuló épület értékeit, értesítette Rómer Flórist a műemlékvédelem jelentős egyéniségét, aki 1863-ban felmérte a templomot és teljes leírást készített róla. 1865-ben Szenczy Ferenc szombathelyi püspökkel karöltve gyűjtést szerveztek a templom javára és új tető került az épületre, amit 1871-ben egy tűzvész elpusztított. A víz továbbra is befolyt, így pusztult el a képek jelentős része. 1941-ben Pável Ágoston új tetőt készíttetett a templomra és elvégeztette a legszükségesebb helyreállításokat. A falképek teljes restaurálására azonban csak 1968-ban került sor. A külső falképek festéséből sajnos semmi nem maradt fenn, csupán a Ny-i homlokzaton ábrázolt Szt. Kristóf fénykoronájának vésete látszik. Ez az ábrázolása utal a régi falu helyére, hiszen Szt. Kristófot mindig a falu felé nézve festették meg, hogy templomlátogatásra hívja az embereket. A régi Velemér valóban a templomtól Ny-ra helyezkedett el. Az 1960-as évek kutatásai során még megtalálták az épületek maradványait, ma azonban már erdő borítja a régi falu helyét."(Forrás itt, részlet Rákosy Imréné Velemérről íródott falukrónikájából, 2017. november 20.)drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor06.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor07.jpg

Johannes Aquila "szülei és hozátartozóinak neve, származása, társadalmi helyzete ismeretlen. Ma ismert legkorábbi munkájból, a veleméri (Vas megye) Szenháromság-templom egyik (...) falképének 1378-as évszámából következtetve valamikor a XIV. század közepén születhetett. Mártonhelyi (egykor Vas vármegye) portréján, a feliratszalagon határozottan radkersburginak nevezi magát. Ez éppen úgy lehet a születési helye, mint későbbi lakóhelye. A János keresztnév a Johannes alakja, valamint a művészcímer következetes alkalmazása német eredetű származását valószínűsíti (...) vezetéknevét minden bizonnyal utólag vehette föl, ami elsősorban védőszentjére, a sas (aquila) attribútummal ábrázolt Evangelista Szent Jánosra utalhat. (...) Írásbelisége arra utal, hogy az éppen ebben a korszakban formálódó világi értelmiségi réteg soraiba tartozhatott." (részlet: Aquila János ... keze által ... | ... by his hands ...., Műcsarnok | Kunsthalle Budapest 2015. augusztus 12. - szeptember 27., Kerny Terézia Johannes Aquila falképeiről, 3-4. oldal)drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor08.jpg

A Kovács József és Pap Gábor neve alatt megjelent, már említett kiadvány szerint "Az égiek mozgásának közérdekűen fontos pontjaira (...) tájolt templom belsejében (...) összefüggő égi eseménysorok skálájául, szemléletes visszaigazolójául leginkább az észai fal belső felülete kínálkozik. A vele szemben lévő déli nyílásrendszeren keresztül ugyanis elvben az év minden napján jut be fény a templombelsőbe, s az, ha megfelelően szűk (...) megfelelő (...) fényáteresztő közeggel kitöltött ablakon át vetül be - az éven belüli helyzettől függően kisebb vagy nagyobb távon gyalogol végig az északi fal összefüggő képsorán, rendre kiemelve a sötétből (életre keltve, megszólaltatva) a falkép (...) megfelelő elemeit, élő vagy élettelen szerepőit kit-kit a maga idejében."
drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor09.jpg

"A három csúcsíves keskeny ablak a falmezőt négy részre osztja, egy-egy szent jelzi a nappalnak istentiszteleti imaóráit, illetőleg a sarkalatos erények egyikét." (Kovács József-Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának, Két Hollós Kiadó, 20. oldal)

Az elv tesztelésére a helyszínen került sor, az elképzelt a működési elvet pedig egy véletlennek köszönhető mozdulat igazolta be. Lényeg a lényeg, hogy a helyszínen tartózkodó, művészettörténészekből, építészekből, képzőművészekból és műszaki értelmiségiekből álló csoport tagjai ráeszméltek, hogy a 'modern kor' olyan tárgyai, mint a csapadékot elvezető rézsű és a templom belsejében elhelyezett padok  nem voltak használatosak a középkorban, és mint ilyen felesleges, újkori adalékok csak akadályozzák a fény templombelsőben történő vonulását. 

"A dokumentáció egyértelműen jelzi, miként jelenik meg az év leghosszabb napján, röviddel napfelkelte után a környezetétől jól felismerhetően elváló fényfolt a szentélyablakkal szemközti nyugati fal déli sarkában, fényre hozván a Mária köpenye alatt oltalmat kereső bűnösöket. Hogyan vonul azután tovább lépésről lépésre északnak és egyidejűleg lefelé, amint a nap mind feljebb és feljebb hág a maga égi útján, dél felé (...) A fényfolt szállt lejjebb és lejjebb, miközben nőttön-nőtt, és egyszer csak elérte a függőleges nyugati falsík és a vízszintes padlősík találkozásának vonalát - és ott állta kőszöbön. A fény végigömlött a templomtéren. Kijelölte az épület tengelyét, és mindjárt e tengely hosszát is. Ennél tovább nem hatolhat a fény, lévén ez a leghosszabb nap az évben, nem lépheti át a küszöböt, nem szökhet ki a sötétkamrából. (...) visszaigazolódott, hogy a kultusztér ezúttal valóban egyetlen, osztatlan téridő-kontinuumban működik, annak mozdulásait transzformála emberi léptékre, teszi személyesen is átélhetővé a benne-általa tágabb körben (...) tájékozódni vágyó ember számára." 

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor10.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor11.jpg

"A templom egykori tudós plébánosának, Kovács Józsefnek a megfigyelése szerint (...) Karácsony hajnalán a szentély dél-keleti ablakán át besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyernek Jézust világítják meg." (Kovács József-Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának, Két Hollós Kiadó, 32-35. oldal)drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor12.jpg

Aquila János önarcképe (fent).drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor13.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor14.jpg

"a nyári napfordulón, amikor a hajnal első napsugarai a Könyörületesség Anyjához folyamodó bűnösökre estek, napszentületkor a nyugatról beáradó fény a küszöbről, illetve a padlóról visszaverődve az Utolsó ítálet kárhozatra utaltjai számára is elhozza a megbocsátás, az ingyen kegyelem üzenetét." (Kovács József-Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának, Két Hollós Kiadó, 50. oldal)drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor15.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor16.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor17.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor18.jpg

A szentélyben az ablak fölött "a kendőbe ivódott Krisztus-arcot láthatjuk. A hagyomány szerint egy Veronika nevű leány kendőt nyújtott a keresztjét hordozó Krisztusnak, hogy az arcát letörölje vele. Veronika neve ún. beszélő név, veron ikon ugyanis görögül azt jelenti, hogy "igaz kép". A középkor művészei Veronika kendőjének megfestésével akarták kifejezni, hogy a "hiteles", másként: "nem emberkéz festette" Krisztus-arcot úhajtják bemutatni." (Kovács József-Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának, Két Hollós Kiadó, 7. oldal)drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor19.jpg

drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor20.jpg

"Az istenség jelképe az ablak fényessége (...) Az emberség jelképe az ablak bélletében található virágdíszítés: kiindul egy "O"-betűből, az inda felfut, majd lefut a másik oldalon és közben egy stilizált "M"-et alkotm azután egy másik "O"-ban végződik: OMO (= homo) latinul embert jelent. - A középkör felfogása szerint a szem gödreivel és az orr vonalával mindenkire rá van írva ember mivolta: omo. - Az "M"-en kilenc virág van, az emberré levés kilenc hónapjánaj a jelzésére." (Kovács József-Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának, Két Hollós Kiadó, 8. oldal)drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor21.jpg

"Az észak hidege ellen a megbontatlan - ablaktalan - fal ad védelmet. (...) A kompzíciót nagy vonásokban így írhatjuk le: A lovon érkező Három Királyt a baldachin alatt Anyja ölén ülő Gyermek Jézus fogadja. A trón mellett álló királyban Szent Lászlót ismerjük fel, akinek fejére angyal tesz koronát, majd a jótékonykodó Szent Miklós püspök képe zárja az alsó képsort.  Felül kettesével az Apostolok sora húzódott végig. Sajnos ez a rész nagyon megsérült. A két képsor közötti fehér sávon pedig az Apostoli hitvallás tizenk,ét mondatának latin kezdőszavai voltak egykor olvashatók."(Kovács József-Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának, Két Hollós Kiadó, 23. oldal)

A freskó alakjai rejtett dimenzióiról, a különböző vélt és valós összefüggésekről a szakirodalomban a fentieken túl jóval több izgalmas részletet olvashatunk. Nehéz olvasmány, de, ha belefér az időnkbe a templomlátogatás előtt, mindenképpen tegyünk kísérletet egy kis olvasgatásra, értelmezésre, hogy a helyszínen ne csak nézzünk, de lássunk is. Mint írtam, a teljes anyag ismertetése nem tisztem és nem is szerepem, ehelyütt kizárólag arra vállalkoztam, hogy szóljak pár szót, idézzek pár klasszikust a templom története kapcsán annak reményében, hogy még többünkhöz eljut ennek a több emberöltővel ezelőtt emelt kincsnek a léte. drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor22.jpg

A Szentháromság-templom Veleméren, a Fő utca 54. szám alatt található (GPS: 46°43'58.2"N 16°22'22.5"E). Tény, hogy jártam a falai között, de a pontos nyitvatartási idő belinkelésével azért meggyűlt a bajom, ugyanis kicsit ellentmondanak egymásnak a témában fellelhető információk például itt és itt. Aki arra jár, mindenképpen keresse fel. Különleges időutazásban lehet részünk, különösen, ha az idegenvezetés után alkalmunk nyílik csendben is szemlélődni, elmélyülni a néhol csupán lepkeszárny vastagságúnak ható, épphogy csak felsejlő falfestmények evilági vagy éppen spirituális mondanivalóján.  
drkuktart_velemeriszentharomsagtemplomorsegapradkor23.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!

Szép napot!

If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!

Have a nice day!

DRKUKTA

Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger! 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
JOGI NYILATKOZAT KAPCSOLAT Copyright © 2005-2020 Drkukta - Drkuktart. Minden jog fenntartva. Bármilyen célra történő felhasználása csak a szerző előzetes írásbeli hozzájárulása esetén engedélyezett.⎪All rights reserved. Do not use or reproduce without permission.
süti beállítások módosítása