Kíváncsian vártam a Budapest VI. kerületében a Teréz körút 43. szám alatt álló Béke Hotelbe tervezett látogatásunkat, hiszen mindig is izgatta a fantáziámat mi rejtőzhet a mozaikkal kirakott homlokzat mögött.

A Béke Hotelbe végül a Budapest100 keretein belül nyertem többedmagammal bebocsátást, vezetett túra keretein belül. A vezetés minden részletre kiterjedő volt, és igencsak kedves hangnemben történt, a Hotel történetét és az egyes helyiségek történetét pedig részletes információkkal, képi dokumentációval ellátott táblák tették teljessé. A Hotel jelenlegi állapota számomra igencsak nagy csalódás. Nem szívlelem az egykori Orfeum helyén kialakított lélektelen konferenciatermeket és hasonló jellegű más termeket, a stílusában a megmaradt tárgyi emlékekhez, berendezési tárgyakhoz, ablakokhoz abszolút nem passzoló belső tereket, világító testeket, az össze nem illő hideg és meleg burkolatokat, a cseresznyefa színben pompázó elemeket. El tudom képzelni, hogy mások nem így éreznek, de engem alapjáraton kiráz a hideg a napjainkban elterjedt konferenciaterem "dizájnoktól", az ész nélküli mennyiségben és helyeken alkalmazott a cseresznyefa bútoroktól és terrakotta színektől (mint mindig, itt is tisztelet a kivételeknek). Érthetetlen számomra, hogy a közösségi terek, közös használatú helyiségek újratervezésekor miért jutott bárki arra a következtetésre, hogy a megmentett berendezés részletekkel harmonizálhat a jelenlegi kialakítás. Mostani szemmel több mint avitt az összhatás, ami a konferencia és különterneket, lépcsőházat illeti (máshol nem jártam, így arról nyilatkozni nem tudok és nem is szeretnék), pedig ez szerintem nem a berendezés korának kérdése. A jelenlegi állapotot ellensúlyozták - legalábbis számomra -, hogy az olvasottak, hallottak és látottak alapján rögtön megjelent a szemem előtt a szálloda fénykora, és elképzeltem milyen élet folyhatott itt akkor, mikor valóban egységesebb stílusú terek között lakott és szórakozott az ember. Így egészében mindenképpen figyelemreméltó épület, és nagyon remélem, hogy hamarosan alapos ráncfelvarrásnak vetik alá. 

A Hotelben szerencsére a képzeletünket beindítandó (és a tárgyi tudásunkat elmélyítendő) szerencsére szokatlanul részletes táblák kerültek kihelyezésre. Ezeken részleteiben az alábbi történetet olvashatjuk: „Ráth György földbirtokos négyemeletes sarokháza az 1890-es években épült föl a Nagykörúton. Eredetileg lakóház volt, földszintjén elegáns üzletekkel. Fábri Henrik vendéglátó szakember (1865-1933) 1911-ben döntött úgy, hogy a Nyugati pályaudvar közelében első osztályú hotelt létesít. Nem építkezett, hanem megvette és átalakíttatta Ráth bérházát. A forgalmas csomópont környékén ekkor egyetlen szálloda működött, az ódon London, ahol 1864 óta a szobákban található bádoglavór és csizmahúzó jelentette a fényűzést. Hogy Fábri tisztelegni akart-e a vén fogadó előtt, amikor új szállodájának a Britannia nevet adta, vagy éppen szamárfület mutatott neki, nem tudjuk.

1915 körül Fábri Henrik tönkrement, a Britannia az építkezést hitelező Magyar-Olasz Bank tulajdonába került. Az ekkori igazgató(k) nevét nem tudjuk. Az első világháborút követően a szálloda hírneve minden erőfeszítés dacára nagyon leromlott: a kommunista Tanácsköztársaság leverése után a fehérterror egyik központja lett, lakóitól rettegett a város. 1925-ben a Magyar-Olasz Bank eladta a Britanniát Max Moinhardt Coventry-i szállodásnak (akinek a budapesti Angolparkban is voltak már érdekeltségei) és társának, a londoni Herbert McCan hites könyvvizsgálónak. A két angol Budapest Szálloda Rt. néven alapított társaságot. Az igazgató Haller Frigyes lett, aki nem tudott magyarul. Nem csoda, hogy ő se jutott egyről a kettőre…"

"1926 októberében a vezetést Német Aladárra (1890-1974) bízták, aki addig a debreceni Aranybika szállodát vezette. Az igen művelt, őt nyelven beszélő fiatalember is olyan nagyszerűen helytállt, hogy a Budapesti Szállodás és Vendéglős Ipartestület szállodai szakosztályának elnökévé választották. Felesége, Moiret Márta is „szakmabeli”, az Első Magyar Részvényserfőzde igazgatójának leánya volt. Németh azonnal nekilátott a szálloda átalakításának. Megduplázódott a fürdőszobák száma, minden szobába telefont szereltek, a házban csőposta működött, a luxusétterem helyén polgári igényekhez igazított söröző nyílt, a szakácsok keze alatt Siemens konyhagép zümmögött. A vendégkör főként a fővárosba ügyeket intézni járó vidéki földbirtokos és polgári réteg tagjaiból állt, de a jó szimatú budapestiek is hamarosan fölfedezték és birtokba vették a megújult Britanniát."

Az Orfeum terem előterében a hotel történetéből fennmaradt dokumentumok díszítik a falakat, így például a Shakespeare restaurant és a Szondi restaurant menüi, a Kupola Bar-ból és a nyolcvanas években Pest egyik legszínvonalasabb mulatójának számító Orfeumból fennmaradt lapok.

"A Britanniát nemcsak a tudós szegedi múzeumigazgató és prózaíró Móra Ferenc tekintette második otthonának. Odaszoktak a legkitűnőbb irodalmi folyóiratunk, a Nyugat munkatársai is. Móric Zsigmond ötlete volt: tartsanak a sárga teremben összejöveteleket a Nyugat-barátok Köre számára. í931. január 3-tól minden napra kitalált valami meglepetést. Hétfőn a modern pszichológia nagyjai tartottak előadásokat. Kedden a költők: Kassák, Babits, Kosztolányi, Karinthy és a többiek találkoztak rajongóikkal. A szerda a próza, a színház, az esszé napja volt. Csütörtökön Nagy Endre jött: a legnagyobb magyar konferanszié egymaga is "elvitte a hátán" az egész estét. A pénteken a képzőművészek utalták? Glatz Oszkár, Pátzay Pál, Kernstok Károly, Márffy Ödön… A szombat "a nők napja" volt: írónők, költőnők és színésznők jelentek meg a pódiumon, köztük a nagy sanzonénekesnő, Medgyaszay Vilma."

 "1932-ben a Britannia újabb, gyönyörűen díszített terekkel gyarapodott: ekkor alakították ki a Nótás termet, a Móra-szobát, a Szondy terem bővítésével a Vadász termet, a székely ivót és a Sárga termet. Mindegyiket Haranghy Jenő iparművész freskói, falképei és üvegablakai díszítették, a pesti rossz nyelvek hamar rá is ragasztották a szállodára a "Haranghy-múzeum" becenevet. A korábbi szerződések lejártával végre felszabadultak a körúti üzlethelyiségek: elköltözött a sarokról a bank, megszűntek a boltok, a szomszédba települt át a fodrász. A boltok helyén a hallhoz csatlakozó, nagy kávéház létesült, falát Haranghy Jenőnek a kávé és a tea világát idéző falképeivel. A bankfiók helyén eszpresszó nyílt, falán szintén Haranghy rajzaival.

1937-ben Némethék megvették a szomszédos Szondy utca 12-t, és kialakították pincéjében Budapest első szállodai teremgarázsát, 30 autóra, szerelőaknával és autómosóval. A kis ház emeletére költözött a mosoda, és ott kaptak szolgálati lakást a hotel dolgozói is. A földszintből lett a Lakodalmas terem és az 500 személyes Kupolaterem. A kupola nyitható volt. A falakat Haranghy Shakespeare-illusztrációi díszítették. A padló eredetileg üvegből készült, és alulról megvilágítva nagyon szép látvány volt, de a hatóság nem engedélyezte a fennmaradását. Az átépítéseket és bővítéseket Rácz Márton építészmérnök tervezte és vezette. Közben a szálloda zavartalanul üzemelt… 1939-ben került a szálloda sarkára Bory Jenő Szondyt és két apródját ábrázoló szobra. Az 1944-45-ös ostromban sajnos elpusztult, helyére mozaikképet tettek.

1944 decemberében és 1945 januárjában a szállodából hadikórház lett. A műtő a Szondy borozóban működött. Több szoba kapott belövést, sőt az 5. emelet bombatalálatot is, de az épület egésze nem szenvedett súlyos károkat. Némethék a szobák dupla ablakaiból egyet-egyet az ostrom kezdetén beraktároztak a pincébe, így a harcok elmúltával minden helyiségnek volt legalább egy réteg ablaka. A szálloda dolgozói helyreállítottál a villanyvilágítást, kihordták a romokat, eltemették a halottakat, 1945. február elsején újraindult a központi fűtés. A Britannia volt az első szálloda, amelyik az ostrom után kinyitott Budapesten, 1945 tavaszától 33 hónapig itt székelt a szovjet katonai parancsnokság, majd a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet tagozata. Budapesti tartózkodása idején itt lakott Vorosilov marsall."

„A Kupola terem 1937-ben nyitotta meg kapuit először. A terem közepét (ahogyan a név is mutatja) kupolával fedték be (…). A tetejét egy üvegrács szerkezettel fedték le, amely gombnyomásra két irányban eltolódott, 0gy nyáron a szabad ég alatt szórakozhattak a vendégek. Az üveg táncparkettet alulról világították meg, egyúttal megoldva az alatta levő garázs világítását is. A terem belső berendezése is megejtő volt. Főúri palotákból árverésen vásárolt márványkandallók mellett a falakat Haranghy Jenő Shakespeare falemezekre festett illusztrációi díszítették. A Kupola terem második virágkorát a 60-as években élte, amikor szinte minden híres magyar énekes, táncos lépett fel itt. A műsor fél 10 után kezdődött, a művészek lényegében itt fejezték be az estét, így gyakran a fellépések után is maradtak szórakozni. A fellépők listája a teljesség igénye nélkül: Aradszky László, Feleki Kamill, Hofi Géza, Honthy Hanna, Klapka György, Koós János, Kovács Kati, Máté Péter… Az a rész, amelyet ma Kupolának hívunk a fent említett terem szétnyitható teteje volt. Haranghy Jenő stilizált tulipánmotívumokkal díszítette, középen köralakban az őselemek jelképei láthatóak (Terra, Aqua, Ignis, Aer). Több visszaemlékezés szerint azért nem lehetett megmenteni a Kupolát eredeti formájában átépítéskor, mert statikailag már nem volt teljesen stabil. Az eredeti márványoszlopokat a második virágkor alatt vékonyabb oszlopokra cserélték, hogy több asztal férjen be a helyiségbe. Habár a Kupola többi része elpusztult, az átmentett elem így is rendkívüli akusztikával rendelkezik. (...) A szállodát 1949-ben államosították. Némethék minden befektetett pénze és energiája odalett. Az alkalmazottak közül viszont sokan a helyükön maradtak, így a hotel folyamatosan működött tovább. (...) A Béke-kupola az 1950-es évektől a magyar szórakoztató zene egyik fellegvárának számított."

"A mai Shakespeare terem táblaképei eredetileg a Kupola terem falait díszítették. Az illusztrációkat Haranghy Jenő, az Iparművészeti Főiskola egykori tanára készítette 1937-ben,, A képek Shakespeare egy-egy drámájának nevezetes jeleneteit ábrázolja, megtalálható a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, de az Amit akartok mű illusztrálása is. Haranghy Jenő rendkívüli módon odafigyelt arra, hogy először tanulmányozza az adott kor történelmét, ruházkodási szokásait, így bármelyik alkotását nézzük, biztosak lehetünk benne, hogy korhűen ábrázolja a jelenetet. Rómeó és Júlia - A jelenet a két főszereplő találkozását ábrázolja. Érdemes megfigyelni, hogy milyen kontrasztosak a színek. A Capulet család és az épület megfestéséhez egészen világos színeket használta az alkotó, a "betolakodókat”, viszont sötét tónussal emelte ki, ezzel is érzékeltetve, hogy nem tartoznak az épp bálozó társaságba."

Füstös Péter 1985-ben készült, "Hölgy balkonon" nevet viselő szobra. 

A szabad enciklopédiában található információk szerint "1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújította és modernizálta az épületet, így megkezdődhetett a BÉKE SZÁLLÓ harmadik fénykora. A szálloda újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei. 1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lett. 1995 óta a Danubius Hotels Groups tagja. 2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet." A Radisson Blu Béke Hotel honlapját itt találod.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről! 

Szép napot!

If you like the post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!

Have a nice day!

DRKUKTA

A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!