SZENTENDREI HANGULATOK (Fragments from Szentendre, Hungary)

2015. október 27. 18:37 - drkuktart

drkuktart_szentendre01.jpg

Szentendre belvárosa hűen tükrözi a város XVIII-XIX. századi arculatát. Az alacsony, bensőséges hangulatot árasztó, emberléptékű házak, a dombokra felfutó, onnan alákanyargó girbe-görbe utcácskák, az eltűnő-feltűnő sikátorok megannyi felfedeznivalót rejtenek. Ennek köszönhetően is érdemes visszatérni Szentendrére és nyitott szemmel járva hagyni, hogy a város felfedje az eddig szégyellősen eltakart bájait. Mindig mást, mindig máshogyan, attól függően, hogy éppen mennyi időt szánunk rá.

drkuktart_szentendre02.jpg

Biztos vagyok benne, hogy megannyi fővárosi lakosnak kedvelt kirándulóhelye, hétvégi célpontja Szentendre. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy bár számtalan alkalommal kitekertünk ide, süttettük hasunkat a töltésen, majd a mobilgát mögötti padokon fagylaltozva, és ugyanennyiszer felmásztunk a várdombra és álmodoztunk a háztetők felett tovasikló tekintettel, de mégsem tudunk sokat a város történetéről. Pedig ismerni egy hely történetét hozzásegít minket ahhoz, hogy ne csak nézzünk, lássunk is. 

drkuktart_szentendre03.jpg

Nem célom teljes egészében megismételni az iranyszentendre.hu oldalon Szentendre történetéről írtakat, különös tekintettel arra, hogy elég széles témát és hosszú időtartamot ölel fel a római koron és középkoron is átívelő, a város szerb múltjára, a festők városa elnevezésre is kitérő összefoglaló. Elolvasni ezeket az összefoglalókat ugyanakkor mindenképpen érdemes, sőt magán a honlapon is hasznos kutakodni, kiváltképp szentendrei látogatásunkat megelőzően (persze ne szégyelljük magunkat és érezzük szerény személyünket átejtve, mikor az egyes, látogatásunk előkészítését hivatott alcímekre kattintva elegáns üres felület fogad). Ugyanakkor az ott leírt tudnivalók teljes idézése helyett inkább a képeimhez is kapcsolódóan, illetve a ma is látható emlékek köré csoportosítva emelnék ki számomra érdekes bizonyos momentumokat. A honlap szerint a „magyarság a IX. században vette birtokába Szentendrét és környékét. (…) A magyar államalapítás idején tehát körülírva, még nem nevén nevezve, hanem a Bükkös-patakra való hivatkozással történik első ízben okleveles említés Szentendréről. (...) A XII. században már oklevélkiállító székhely Szentendre. Neve, természetesen latinos alakban – Sanctus Andeas – Fulco hospes püspöki írnok 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében fordul elő. (...) Megerősített udvarháza és temploma volt, amely mellett vasárnap vásárokat tartottak. (...) A város neve az udvarház fölötti dombon épült templom védőszentjétől, Szent Andrástól származik. (…) A későbbi középkori település az egykori udvarház és a templom körül, a római kori utak mentén, nagyjából a mai belváros területén alakult ki. (…) Buda elfoglalása (1541) után Szentendre is török kézre került. A százötven éves török uralom alatt a város majdnem teljesen elpusztult, 1684-ben szabadult fel, de néhány évig még a Budát ostromló keresztény seregek felvonulási területe volt.”

drkuktart_szentendre04.jpg

drkuktart_szentendre05.jpg

drkuktart_szentendre06.jpg

„Ahogyan a török előrenyomult a Balkánon, úgy kezdett egyre több balkáni főúr és főpap népével együtt észak felé húzódni. Azt remélték, hogy Magyarországot már nem tudják elfoglalni a törökök. Egyes források szerint bolgárok, majd dalmátok már a XV. században megjelentek Szentendrén is. Az utolsó, a legnagyobb menekültcsoport – mintegy hatezren – már a török uralom után, 1690-ben érkezett a romos, szinte lakatlan városba. Vezetőjük III. Arsenije Carnojevics pátriárka volt. A Balkán különböző vidékeiről és településeiről érkező menekültek itt is megőrizték együvétartozásukat. Papjaik vezetésével külön-külön építettek maguknak templomot – eleinte fából -, s körülötte telepedtek le. Néhány évtized múlva a fatemplomok helyén újakat építettek, kőből és téglából."drkuktart_szentendre07.jpg

"Az ismereteink szerinti nyolc templomból hét ma is áll. Négynek a neve is jelzi a vidéket, ahonnan a menekültek érkeztek. A szerbiai pozserováciak a mai Kossuth Lajos utca és Vuk Karadzsics tér sarkán álló Pozsarevacskát, a szerémségi csiprováciak a Csiprovacskát (ma r.k. Péter Pál templom), az opováciak az Opovacskát (ma református templom), a belgrádiak pedig a Beográdot vagy Szábornát, a mai püspöki templomot építették. Az izbégi r.k. templom eredetileg szintén szerb templomnak épült. Tobakosok, azaz tímárok emeltették a Bogdányi utcai Preobrazsenszkát. Görög kereskedők építették Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a Blagovestenszkát. A szentendrei szerb templomok egytől-egyik a XVIII. században épültek, s a magyarországi barokk építészet jelentős alkotásai. (…) A szerb kereskedő családok elsősorban a Fő téren és közvetlen környékén, a mai Dumtsa Jenő utcában, a Bogdányi utcában, a Görög utcában és a Duna-parton építették fel emeletes házaikat. Hatalmas – néha több szintes – pincéikben tárolták a bort; a földszinten rendezték be az üzletet; az emeleten lakott a kereskedő és családja; a magas padlástér pedig áruraktárként szolgált. Az építkezéshez felhasználták a római- és középkori romépületek anyagát. Házaikat gyakran a korábbi épületek alapjaira építették. Így alakult ki a belváros mai arculata: XVIII. századi egyszerű barokk és rokokó épületek középkori utcaszerkezet keretében. (…) Itt született vagy élt számos szerb értelmiségi, (…) A század jellegzetes figurája Ráby Mátyás, akit – önéletírása szerint – 1784-ben II. József császár Szentendrére küldött a magisztrátus visszaéléseinek kivizsgálására. Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó Rab Ráby című regényében Rábyt a szegények harcának vezéralakjává emelte. A regényből készített film hatására a városban egyenesen szabadsághősként tisztelik, teret, sőt vendéglőt is elneveztek róla.”drkuktart_szentendre08.jpg

drkuktart_szentendre09.jpg

drkuktart_szentendre10.jpg

drkuktart_szentendre11.jpg

„A XIX. század első felében is – az előző évtizedekhez hasonlóan – hatalmas árvízek és tűzvészek dúltak a városban, elpusztítva sok polgár minden vagyonát. A legnagyobb árvíz – ami egyébként országos méretű csapás volt – 1838. március 13-án öntötte el a város alacsonyabban fekvő részeit. Százhetvenhét ház dőlt össze. A Péter Pál és a Kör utca egy-egy házának falán még ma is jelzi a korabeli tábla a víz legmagasabb szintjét. “Die Wasser hohe den 14 marz, 1838” felirattal.(…) Míg az árvizek “csak” a sík területen élőknek okoztak károkat, az 1882-ben bekövetkezett filoxéra járvány pusztítása a város egész lakosságát érintette. (…) Az 1882-es filoxéra járvány kezdetéig Szentendre és környéke külföldön és belföldön is híres volt kiváló minőségű borairól: a rác ürmös és a kadarka hosszú ideig volt a város büszkesége. A múltat a máig fennmaradt utcanevek – Borpince utca, Dézsma utca, Kapás-köz, Szőlőhegy utca, Kadarka utca – is őrzik. (…) A virágzó szőlőkultúra kipusztulása azért okozott katasztrófát, mert a korábbi évtizedekben mindenki szőlőbirtokok vásárlásába fektette vagyonát, annyira jövedelmező volt a szőlő- és bortermelés."drkuktart_szentendre12.jpg

drkuktart_szentendre13.jpg

drkuktart_szentendre14.jpg

"A század végére, ha lassan is, de megállt a város hanyatlása. Dumtsa Jenő, a város bírája, majd a rendezett tanácsú város első polgármestere, a határ mocsaras részét lecsapoltatta. Ezzel nagykiterjedésű szántóföldhöz jutott a lakosság. A kipusztult szőlők helyére néhány év alatt több tízezer gyümölcsfát telepítettek. Fellendült az állattenyésztés. Jelentős változást hozott a lakosság életében az 1888-ban meginduló gőzvontatású helyiérdekű vasúti közlekedés. Egyre többen találtak munkalehetőséget a gyorsan iparosodó fővárosban. Megindult a Dunán a gőzhajójárat is. Átalakul a város lakosságának összetétele. A szerbek hűsége őseik befogadásáért és a kapott kiváltságokért a Habsburg uralkodóház iránt töretlen volt. A polgári forradalom után a feudális kiváltságok általános megszűnése ugyanakkor idegen volt számukra. Az óhaza XIX. századi függetlenedése, majd visszanyert teljes önállósága pedig vonzotta őket. Mindezek miatt jelentős számban telepedtek vissza Szerbiába. Helyükre a környező települések német és szlovák nemzetiségű lakosai jöttek. A század végére, létszámukat tekintve csak a német, szlovák és magyar ajkúak után következtek a szerbek. (…) A század második felének kétségtelenül legnépszerűbb egyénisége Dumtsa Jenő polgármester volt. Még életében utcát nevezetek el róla. Az 1888-ban megalakult Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának választmányi tagja. Jellemző a polgármester aktivitására, hogy a kétszázharminchét taggal induló egyesületnek huszonkét szentendrei alapító tagja volt. A természetbarát polgármester széleskörű ismertségének köszönhetően, valamint annak, hogy a város megőrizte XVIII. századi hangulatát, Szentendrét és a Pilist kezdik felfedezni a fővárosi turisták. A kor nevezetes személyiségei közül Hauszmann Alajos, a kiváló műépítész a város határában, az Anna-völgyben öt- holdas birtokot vásárol és családjának 1885-ben nyaralót építtet. Természetszeretetére utal, hogy az ő kérésére állította le a mértéktelen erdőirtást a Dömör-kapui vízesésnél Dumtsa Jenő polgármester.”drkuktart_szentendre16.jpg

drkuktart_szentendre17.jpg

drkuktart_szentendre18i.jpg

drkuktart_szentendre19.jpg

"A Fő téri emlékkereszt talapzata, miként a tér is, háromszögű. Egyik oldalán az ószláv nyelvű felirat: Ezt a szent keresztet a Szerb Privilégális Szentendrei Kereskedő Társaság emeltette 1763. évben. A másikon: Ugyanaz a társaság szeretetteljes törődéssel felújította 1863. évben. A harmadikon már csak annyi olvasható: 1901-ben megújítva. Három felirat, három évszázad."

drkuktart_szentendre20.jpg
drkuktart_szentendre21.jpg

drkuktart_szentendre22.jpg

drkuktart_szentendre23.jpg

drkuktart_szentendre24.jpg

drkuktart_szentendre25.jpg

A város az én laikus látogató szememmel tapasztaltak alapján évek óta nem sokat változik (megcáfolni ér). Mikor Szentendrére gondolok mindig is omladozó vakolatú alacsony, mediterrán hangulatú házak kúsznak lelki szemeim elé, és ezt az emléket a legutóbbi látogatásunk során látottak is megerősítették. A meglehetősen magas számú, elhagyatottnak tűnő, omladozó állapotú épület láttán már nem romantikus érzések kerülgettek, de inkább szomorúságot éreztem. Legyünk persze őszinték, ezt az érzést sikerrel erősítette még az ottlétünk három napja alatt az eget szépen lassan eltakaró szürke felhőréteg látványa is. Valószínűleg egy napsütéses tartózkodás alatt a város épületeinek állapotát is rózsásabban láttam volna. Igaz, hogy a körülmények együttállásának, így különösen a hétköznapnak köszönhetően nem sok turista lézengett a város fő turisztikai ütőerének számító Dumtsa Jenő utcában és a Bogdányi úton, ez utóbbin mégis elképesztő mennyiségű, a város épített emlékeit eltakaró, inkább olcsónak, mint ízlésesnek tűnő zsibvásár hangulatát megidéző terméket pakoltak ki egyes árusok (tisztelet a kivételnek). Persze, nyilván könnyen csicsergek itt a klaviatúrát verve mindezekről a dolgokról, elszakadva a lét financiális árnyoldalától, de egy ilyesfajta árudömping nekem minden, de nem vonzó és nem vásárlásra csábító, viszont nagyszerűen alkalmas arra, hogy az amúgy is romos utcakép és a nyakamba sózandó csiricsáré áruk alapján inkább negatívabb, mintsem pozitív kép alakuljon ki Szentendréről, és akkor még a gasztronómiáról nem is szóltam (üdítő kivételek persze itt is vannak, de róluk majd egy másik posztban például itt). Az épített és a természeti örökség nagy kincs, és itt örököltünk, nem is keveset, vigyázzunk rá! Ettől függetlenül a város még mindig a szívem csücske, de mint olyan sok más hellyel kapcsolatban, itt is lennének a földtől kevésbé elrugaszkodott elképzeléseim arról, miként lehetne egy sikeres és autentikus ráncfelvarrást végrehajtani Szentendrén. Mert ugye álmodozni, sőt, nagyot álmodni nagyon is szabad.drkuktart_szentendre26.jpg

drkuktart_szentendre27.jpg

drkuktart_szentendre28.jpg

drkuktart_szentendre29.jpg

drkuktart_szentendre30.jpg

drkuktart_szentendre31.jpg

drkuktart_szentendre32.jpg

drkuktart_szentendre33.jpg

drkuktart_szentendre34.jpg

drkuktart_szentendre35.jpg

drkuktart_szentendre36.jpg

drkuktart_szentendre37.jpg

drkuktart_szentendre38.jpg

drkuktart_szentendre39.jpg

drkuktart_szentendre40.jpg

drkuktart_szentendre41.jpg

drkuktart_szentendre42.jpg

drkuktart_szentendre43.jpg

drkuktart_szentendre44.jpg

drkuktart_szentendre45.jpg

drkuktart_szentendre46.jpg

drkuktart_szentendre47.jpg

drkuktart_szentendre48.jpg

drkuktart_szentendre49.jpgHa úgy érzed, hogy elkóvájognál Szentendre utcácskáin, irány Szentendre (tudom, rendkívül kreatív vagyok...)!drkuktart_szentendre50.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről! 

Szép napot!

If you like the post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!

Have a nice day!

DRKUKTA

A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger! 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
JOGI NYILATKOZAT KAPCSOLAT Copyright © 2005-2020 Drkukta - Drkuktart. Minden jog fenntartva. Bármilyen célra történő felhasználása csak a szerző előzetes írásbeli hozzájárulása esetén engedélyezett.⎪All rights reserved. Do not use or reproduce without permission.
süti beállítások módosítása