Látszólag össze nem illő fogalmak elsőre merésznek tűnő, végezetül harmóniába simuló társítása a budapesti Kék Ló mottója.
Látszólag össze nem illő fogalmak elsőre merésznek tűnő, végezetül harmóniába simuló társítása a budapesti Kék Ló mottója.
Egy kezem elég ahhoz, hogy megszámoljam rajta a főváros ma is működő és felkapott retró presszóit. Az egyik ilyen kultuszhely a Ferenciek terénél reneszánszát élő Ibolya espresso, amit azért kerestem fel, hogy meglessem, milyen hangulatra számíthatunk a közelgő Kávéházak Éjszakáján.
Század eleji irodalmi kávéházaink egyike a nyolc éve hamvaiból feltámasztott Hadik Kávéház, többek között Karinthy Frigyes egykori törzshelye.
A Bartók Béla úton vagyunk, a Gárdonyi térrel átellenben a telefonfülke mögött keskeny, ám hosszú terasszal hívogató Kelet Kávézó és Galéria előtt. A nap általában reggel süt ide, a dolgos munkanap után a ház homlokzata elé kitett asztalok és padok szépen telnek, a különböző asztaltársaságok olykor véletlenül egymásba folynak, a beszélgetés zsivaját néha elnyomja az elrobogó villamos.
Amennyiben a Három holló elnevezés nem csupán ornitológia szempontjából hoz lázba, abban az esetben bizonyára Ady Endre és az Andrássy út egyik kávéháza jut eszünkbe. Ha ez mégsem így lenne, biztos vagyok benne, hogy Wilhelm Droste és társai segítségével megismerkedhetünk Ady világával. Wilhelmmel a Kávéházak Éjszakája kapcsán az új Három Hollóban beszélgettünk, Adyról, a kávéház múltjáról, jelenéről és jövőjéről.