Idén alkut kötöttem a hagyománnyal, így az adventi kalendáriumra kivételesen frissen vásárolt csecse-becsék is kerültek csokoládé formájában azzal, hogy minden más naptárrészlet egyébként otthon megbújó darabokból készült.
Idén alkut kötöttem a hagyománnyal, így az adventi kalendáriumra kivételesen frissen vásárolt csecse-becsék is kerültek csokoládé formájában azzal, hogy minden más naptárrészlet egyébként otthon megbújó darabokból készült.
Az utóbbi két évben nem a dekor vagy kivitelezés, ami a legnagyobb fejtörést okozta, hanem az, hogy mi kerüljön az adventi naptárba.
Idén a fókusz - a saját készítésen túl - azon volt, hogy a naptárból előkerülő apróságok ne a gyerekszobában fellelhető egyébként nyilván rettentően hasznos további többszáz apróság kupacát növelje, a térfogatnövelésnél legyen inkább kicsit több haszna. Így jött az ötlet, hogy matricák kerülnek a napok alá, amihez egy kézzel rajzolt színező is dukál.
Szerénytelenül állíthatom, hogy sajnos elég jó vagyok a dolgok utolsó pillanatra hagyásában. Annak érdekében, hogy véletlenül se jöjjek ki a gyakorlatból, a betervezett, de felelőtlenül elegánsan csak vasárnap éjjelre ütemezett adventi kalendárium készítést is szinte (azaz kivételesen csak majdnem!) az utolsó pillanatra hagytam.
Közeleg a december elseje, így miután biztosan készítek kalendáriumot, gondoltam, miért ne kattintgassak párat? (For English scroll down.)