A földszinten az egyik ablakban látszólag sztoikus nyugalomban pihenő aprócska eb vigyázza a ház nyugalmát, míg az épületben szétszóródó látogatók egyre feljebb merészkednek az ólomüveg ablakokkal kísért, szőlőkacsokra emlékeztető kovácsoltvas korlátok közt magasba vezető lépcsőházban.

Spontaneitásunkra jellemző, hogy bár a következő bicikli'túra' tervezett időpontja szeptember első hétvégéjére esett, kedd magasságában kiderült, hogy ez valójában július harmadik szombatját jelenti. Kétségbe nem estünk a hirtelen jött időpont okán, hiszen a múlt hétvégi tekerés annyira lázba hozott bennünket, hogy már akkor tervezgettük, merre is tekerünk majd együtt a jövőben. Így hát könnyedén előrántottunk egy elképzelt útvonalat tarsolyunkból. Egy olyat, amelynek vége nincs, de van pár kijelölt pont, ameddig saját magunk miatt is szerettünk volna eljutni. 

A Római-partra indultunk szokásos éves, világmegváltó beszélgetéssel teli kerékpározásunkra, ám valami megmagyarázhatatlan misztikum folytán véletlenül magunk alá pakoltunk és mögött hagytunk 73 kilométert.

Legutóbbi New York városbeli utamat a koffein áztatta. Az élmény nem lehetett volna teljes, ha megelőzően nem szivecskézem tele a térképet megannyi lelőhellyel, melyek bolyongásomat - a sokadik pohárka után vitathatatlanul inkább pörögésemet - irányították. Éppen az Everyman Espressot kerestem, mikor belebotlottam az Union Square Greenmarket szemet gyönyörködtető forgatagába.

Izgága bubik, harsogó zöldek, hatalmas vitorlák, harmóniába simuló vibráló kontrasztok. A balatonboglári Bujdosó Pincészet vendégei voltunk első tradicionális pezsgőjük debütálása alkalmából.