BUDAPEST REJTETT ARCAI: SZENT ISTVÁN KÖRÚT 18. (Hidden faces of Budapest: Szent István boulevard 18)

2017. január 27. 23:04 - drkuktart

drkuktart_budapestszentistvankorut18_01.jpg

A Szent István körút 18. alatti sarokház soha sem vonta magára figyelmemet. Az ajtó túlon-túl jó állapotban van és ez a sterilitás sohasem lódította meg a fantáziámat. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a körúti szmogba megbarnult homokzaton egy multivitamin bolt és egy szolárium kettősének szörnyen rikító zöld portái rémiszgetik az utca gyanútlan emberét, aki inkább menekülőre fogja a dolgot ahelyett, hogy hosszan legeltetné szemét a fölé magasodó épületen. Igazán kár, hiszen ha bejutunk, a lépcsőháztól bizonyosan leesik az állunk.

A Nagykörút érintett szakaszának (korábban Lipót körútnak) rendezéséről egy az épület megépíttetését 5-7 évvel megelőző jelentésből ismerhetjük meg:

"A  nagykörút  ügye  aminő  lassan  indult  eleinte, a  70-es  években (értsd: 1870-es évek - a blogger) annál gyorsabb  lépésekkel fejlődött később, különösen az 1884. évi  XVIII. t.-cz. megalkotása után. Az útvonala már  1888.  végén  csaknem  egészen meg volt nyitva; s bár véglegesen a fő gyűjtőcsatorna miatt azt nem rendezhettük, az épitési kedv  meglepő  élénkséget nyert a megnyitott  szakaszok mindegyikében. Ebben és a forgalom érdekeiben igazolva láttuk azon törekvésünket, hogy a Lipót-körút az Árpádmalom kisajátításával mindenütt teljes szélességében legyen megnyitva és véglegesen rendezve, annál inkább, mert a Podmaniczky-utczai kiágazáson kivül ez az egyetlen  szakasz, mely nem képezi medrét a majdani főgyűjtő csatornának, ahol tehát a végleges rendezés ettől függetlenül eszközölhető. Az Árpádmalom kisajátítása nem  bizonyult  ugyan könnyű feladatnak, mert a magas  kártalanitási igényekkel  szemben a tárgyalások, többszöri megszakítás mellett, csak igen nehezen haladhattak; de végre is megegyezésre vezettek. (...) A Lipót-körút  tehát ma már teljesen és véglegesen rendezve van, az Árpádmalom  pedig  1891. októberig  egészben  lebontatván,  a  fennmaradt  telek  házhelyekül osztatott fel. (…) A szóban forgó három év alatt a nagy-körúton  s  illetőleg  Podmaniczky-utczai kiágazásán összesen 72 uj ház épült; ebből esik a Lipót-körútra 6, Podmaniczky-utczára 11, Teréz-körútra 9, Erzsébet-körútra 20, József-körutra 17 és a Ferencz-körutra 9. E házakat illetőleg, melyekkel a nagy körúti uj házak száma  157-re  szaporodott fel,  utalunk  a  „kiválóbb  építkezések“ kimutatására s még  csupán  azt említjük  meg,  hogy  beépítetlen még 7 telekcsoport a Lipót-körúton és 142 házhely a körút egyéb részein." (Forrás itt, Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest))

drkuktart_budapestszentistvankorut18_02.jpg

Maga az épület jelenleg műemléki védettség alatt áll és saroképület lévén második címmel is rendelkezik, amely a Hegedűs Gyula utca 2. számot viseli. A lakóház 1895-1896. között Haraszti Jellinek Henrik (1853-1927) megrendelésére épült.

"A zárt sorban álló sarokház ötszintes, egy belső udvarral rendelkezik. Az északnyugati, Hegedűs Gyula utcai homlokzata tizenöt tengelyes, lemetszett sarka egytengelyes, körúti homlokzata pedig héttengelyes. A két homlokzat sarok felé eső, valamint a körúti szélső tengelyében rizalit ugrik ki. Az egyszintes lábazat felett sávozott a homlokzat. A nyílások félkörívesek, az oldalhomlokzaton néhol osztottak, így fenn ikerablak-szerűek. A főbejárat a körúti homlokzat középső tengelyében nyílik, két oszlopszékes oszlop keretezi. Az előtér pilaszterekkkel tagolt, színes festése márványokat imitál, lezárása keresztboltozatos. A lift rácsa ornamentális, kovácsoltvasból készült. Az udvaron mozaikszerű a padló, a földszint sávozott, minden szinten függőfolyosó fut. A második emelet ablakai alatt is bábos mellvéd van, ez a főbejárat tengelyében a zárterkélyt lezáró erkélyre is igaz. A harmadik szint vízszintes záródású nyílásait félköríves aedicula keretezi. A rizalitok és a zárterkély armírozott.A negyedik szint füles keretű, egyenes záródású ablakainak könyöklője a rizalitokon és a főhomlokzaton össze van kötve, a zárterkélyen harangforma az aedicula. A szintet kiugró párkány zárja, a legfelső emelet füles, egyenes záródású nyílásait sávozott lizénák tagolják. A főpárkány fríze girlandos és konzolos alátámasztású. Az előtér pilaszterekkkel tagolt, színes festése márványokat imitál, lezárása keresztboltozatos. A lift rácsa ornamentális, kovácsoltvasból készült. Az udvaron mozaikszerű a padló, a földszint sávozott, minden szinten függőfolyosó fut. Az ötödik szint egyenes záródását kivéve minden nyílás félköríves záródású. A homlokzat rövidebb oldalain pilaszterek tagolják az ablakokat.Az épület jó állapotban van, bár a külső homlokzaton néhány helyen leestek a díszek és a vakolat." (Forrás itt, kutatás: Bede-Fazekas Janka)drkuktart_budapestszentistvankorut18_03.jpg

A lépcsőház csodaszép, márvány hatású burkolatot kapott, a festés jelenleg is újszerű, a világítótestek épek, a felvonót is magába foglaló kovácsoltvas korlát és egyéb rácsok egységesek és szemet gyönyörködtetően cifrák, egyedül a padlót borító földszinti mozaikburkolaton - különösen az emeleti mozaikokkal összehasonlítva - látszik, hogy az idő vasfoga bizony kóstolgat ott, ahol tud. Az udvar túl sok bájjal, lélekkel nem kecsegtet. Ha kellően felületes lennék, azt mondanám, hogy ebből is látszik, hogy sok a cég, iroda és vállalkozás (fogorvosok, ügyvédek, meditációs központ, ruhaszerviz, militáris bolt és a bevezetőben már említett két riogató neonzöld csoda) az épületben.  drkuktart_budapestszentistvankorut18_04.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_05.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_06.jpg

Az épületben egykor élt és dolgozó személyekről a Budapest100-on található alábbi kutatáson túl a levéltári adatok is szokatlanul beszédesen szólnak:

Haraszti Jellinek Henrik "tanulmányai befejezése után az apja, Jellinek Mór által alapított Budapesti Közúti Vasúti Társaságban dolgozott, majd a cég vezérigazgatója lett (1883–1911). Az I. világháború végén megindult Új Nemzedék című lap kiadója és támogatója volt. Jelentős szerepet játszott a fővárosi vasúti hálózat kiépítésében, valamint a főváros és környéke helyiérdekű vasutakkal (HÉV) történő ellátásában. Ezért „haraszti” előnévvel magyar nemességet és udvari tanácsosi címet is kapott." (Forrás itt, kutatás: Bede-Fazekas Janka)

Jellinek Henrik az 1878-as vasúti évkönyv szerint huszas évei alatt már titkári szerepet töltött be apja vezérigazgatósága és igazgatósági tagsága alatt a "Pesti közúti vaspálya-társaság" "czégben". (Forrás itt Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878))

Nem telt bele pár évtized és haraszti Jellinek Henrik Budapest legnagyobb adófizetői közé lépett. Legalább is erről tanúskodik Vörös Károly tanulmánya, amely az 1903., illetve az 1910-1917. éveket vizsgálta azzal a céllal, hogy "ennek eredményeképpen konkréten megismerjük egyrészt azokat a gazdasági tényezőket, melyek a kialakuló monopolkapitalizmus első évtizedében a budapesti tőkésvagyon legjelentősebb összetevőinek bizonyultak - másrészt a polgári társadalomnak azt a rétegét, mely az így kialakult vagyon birtokában Budapestnek (és ezáltal nagy részben az egész Magyarországnak is) gazdasági életében ez években a vezető szerepet játszotta; - s végül azt, hogy e réteg a kor budapesti várospolitikájára hogyan és milyen befolyást gyakorolt. (...) a főváros másik legnagyobb bankjának, a Kereskedelmi Banknak 20 tagú vezetőségéből 11-en tagjai a virilisták élcsoportjának. (...) Az igazgatóságban az élcsoport tagja (...) haraszti Jellinek Henrik, a Budapesti Közúti Vasúttársaság igazgatója, (...). Az ipari eredetű vagy vonatkozású vagyonalapokat nézve négy név már önmagában is bizonyíthatja, hogy az I. csoport valóban a főváros, illetve a fővárosban központtal bíró nagyipar legjelentősebb vállalkozásait és személyeit fogja össze:  (…) Azt már részletesen nem is említve, hogy e csoportba tartoznak a Budapest közúti közlekedését lebonyolító két nagyvállalatnak igazgatói: haraszti Jellinek Henrik és botfai Hűvös József - valamint a legnagyobb ingatlantulajdonosként 4. táblánkon felsorolt személyek mintegy kétharmad része és Budapest legnagyobb építészei." (Forrás ittVörös Károly, Budapest legnagyobb adófizetői 1903—1917* (Adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában I.))

Ugyanakkor ahogy az lenni szokott haraszti Jellinek Henrik sem feltétlenül örvendhetett a dolgozók közt a legnagyobb népszerűségnek:

"A sztrájktanyán váltak a villamosvasutasok rabszolgákból emberekké. Megértették, hogy joguk van harcolni emberibb életért. E felszabadult hangulat táncra bírta még az idősebbeket is. A kerti színpadon tréfamesterek adták elő rögtönzött komédiáikat, amelyek a gyűlölt igazgatóságokat tették nevetségessé. Nagy sikert aratott az a jelenet, amelyben a két legnagyobb villamosvasúti társaság vezérigazgatóját, Hűvös Józsefet és Jellinek Henriket állították pellengérre. Mondanivalója: a villamos-alkalmazottak verítékén összeharácsolt milliók nem teszik boldoggá a színpadon arannyal telt zsákokkal megjelenő vezérigazgatókat. Hűvös megtébolyodik a kincsektől. Jellinek búskomorrá válik és öngyilkos lesz. Azok a villamosvasutasok, akik hetekkel, hónapokkal korábban félénk léptekkel, visszafojtott lélegzettel merészeltek a főmérnök úr kegyes színe elé járulni, és ott esdekeltek alázatos kérvényük elfogadásáért, most a sztrájk idején hangos gúny tárgyává tették a méltóságos vezérigazgató urakat is." (Forrás ittAdalékok a budapesti villamosvasutasok 1906. évi sztrájkjának történetéhez)


drkuktart_budapestszentistvankorut18_07.jpg

Haraszti Jellinek Henrik ma a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik. "A temető 1922-es rendezési terve szerint árkádos sírboltokat  terveztek építeni a Kossuth-mauzóleum körüli utakra is, megteremtendő a következő évtizedek dísztemetéseinek méltó környezetét. Újabb árkádsírok végül nem épültek, de a meglévőkbe számos neves személyiség temetkezett. Az árkádok alatt kapott sírhelyet (…)1927-ben Jellinek Henrik, a fővárosi közlekedésügy jelentős fejlesztője, (...)"  (Forrás itt: A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár) A Kerepesi úti temető másfél évszázada)

Véletlenül sem rohannék túlságosan előre az időben, de a bulvár már akkoriban is virágzott, így az épület építtetőjét mint nagyobbacska vagyon örökhagyóját sem kímélte. Erről tanúskodik egy az élők sorából való távozását követő három évvel későbbi született cikk is:

"Egy gráci származású leány 1910-ben Jellinek Henrik a BKVT vezérigazgatója szolgálatába szegődött azzal az feladattal, hogy a 72 éves öreg urat, aki akkor már betegeskedett, ápolja és gondozza. Az idős ur nagyon még volt elégedve az ápolónő, névszerint Blaim Luiza szolgálataival és ezt igazolja az a végrendeleti rendelkezés is, amely Jellinek Henrik elhalálozásakor 30 millió koronát biztosított a hűséges ápolónő részére. A haláleset után természetesen elbocsátották Blaim Lulzát alkalmaztatásából, a leány azonban megbetegedett és minthogy nem tudott jól magyarul, a kapott összeg elköltése után anyagi zavarok közé került. Ugylátszik ezek a körülmények indították az egykori ápolónőt arra, hogy nagyobb követeléssel lépjen fel az örökösökkel szemben és amikor a szóbeli kérelmek nem vezettek eredményre, a leány pert indított Jellinek Henrik vagyonának örökösei ellen, akik: Jellinek Artúr, Jellinek Lajos, Marcell, és Alfonz ilyenmódon peres viszonyba kerültek Jellinek Henrik ápolónőjével. Az a kereset, amelyben  Blaim Luiza megtámadta az örökösöket, 50 ezer pengőt követel, ezenfelül 1927 májusától kezdve havi 300 pengő járadék megítélését ís kéri a bíróságtól. Blaim Luiza különös indokolással kér a vagyon terhére marasztaló ítéletet. Előadása szerint gyengéd szálak fűzték a dúsgazdag öreg úrhoz, aki többizben megígérte, hogy busásan gondoskodik róla halála esetén. (...)" (Forrás itt, Magyar Országos Tudósító, 2. törvényszéki kiadás, Budapest, 1930. november 26.)

drkuktart_budapestszentistvankorut18_08.jpg

A házban természetesen nem csupán maga az építtető élt, kinek az 1898-1922-es cím és lakásjegyzékek szerint a pontos foglalkozása közúti vaspálya társaság vezérigazgató (mondjuk a "közuti vasptrs. vezérig." rövidítés megfejtése bevallom, okozott egy kicsi fejtörést...) volt, de különböző társadalmi rétegekből származó más lakók is. A vezérigazgatóval jól megfért egy épületben itt a kereskedő, a hírlapíró, a hivatalnok (akit máskor pontosabban irodatisztnek neveztek vagy bankhivatalnoknak), a gróf és a nemes egyszerűséggel háztutajdonosként 'dolgozó'  lakó is (kellemes foglalkozás, nem tagadom). De bizony élt itt raktárnok, vasúti felügyelő, ügyvéd, máv. felügyelő, magánhivatalnok, gépkereskedő, földbirtokos, mérnök, törvényszéki bíró, műszaki napidíjas, csemegekereskedő, rendőrorvos, asztalos és persze házmester is. (Forrás itt.)

drkuktart_budapestszentistvankorut18_09.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_10.jpg

Ugyanakkor a mai állapotokkal analóg módon bizony számos vállalkozás is működtetett itt irodát vagy üzemeltetett boltot.

"A tervanyagban megtalálható a Barta Károly által 1923-ban Barta Erzsébet virágüzletének portáljához készített terve, Ébner Rezsőné portálját 1972-ben pedig Füredi Béla és társai tervezték. 1929-ben egy garázst alakítottak át, 1931-ben pedig a Philips Rt. reklámtábla terveit készíttette. 1933-ban Jellinek Alfonz Barta Károly tervei szerint átalakította a második emeletet, amelyen egyedül lakott. Az ostrom alatt Jellinek úr a pincében elbújva halt éhen. A ház nagy részében 1944 körül a nyilasok tanyáztak, majd a háború után a szociáldemokrata párt költözött ide. Még a háború ideje alatt itt élt Mácsai István festő, akinek apósa a 2. sz. alatt fűzőszalont üzemeltetett. Mácsai mesélte, hogy Lőwy bácsi, az újságos ült a ház előtt és mikor megérkezett a Mai Nap c. lap, akkor a hídfőnél levő rikkancsnak mindig ültéből kiáltott, hogy: „Maiii Naaaap”. A Fiume nevű kávékereskedés egyik fióküzlete itt üzemelt, valamint volt itt a házban vámhivatal is, amit a rendszerváltás után a Novotrade szerzett meg magának. A Hegedűs Gyula utca sarkán volt a Víg Matróz nevű hely, ahonnan Jókai bableves illata szállt az elbeszélések szerint." (Forrás itt, kutatás: Bede-Fazekas Janka)drkuktart_budapestszentistvankorut18_11.jpg

Kedvenceim közé tartoznak a korabeli hirdetések, amelyekből nem egy név, foglalkozás visszaköszön a fentiek közül. Nem tudom, volt-e akkoriban a Gazdasági Versenyhivatalnak vagy a fogyasztóvédelmi hatóságnak megfeleltethető hatóság, de ha igen, biztosan örömmel csemegéztek a hirdetések ígéreteiből.

"Ifj. Kotzó Pál, Budapest, V-ik kerület, Lipót-körut 18. szám. A t. c. vevőközönségnek szíves tudomására hozza, hogy nagyobb kényelmükre irodáját V. ker., Lipót-körut 18. sz. Vígszínház mellett, a nyugati pályaudvar, Margithíd közelébe helyezte át. Fenntartotta azonban a VIII. ker, Szentkirályi utca 49. sz. műhelyt és az V. ker, Lipót körut 8-10. sz. alatti raktárhelyiségeit. A közönségnek további pártfogását kérve, ajánlja Garrett legújabb szerkezetű CO pound gőzmozgonyait, félstabil és stabil alakban, amelyek 40% tüzelőanyag megtakarítással dolgoznak. Gőzmozdonyokat és gözcséplőket négyszer fordithaió acél dobsinekkel, toldást nem igénylő szalmarázókkal a nagy szila felülettel, minden nagyságban. - Mindenfajta lovas cséplőkészleteket, arató- és vetőgépeket, szecskavágókat, répavágókat és minden más gazdasági gépeket. Vidéken lakó solid ügynökök kerestetnek." (Forrás itt, Békésmegyei közlöny, 1898-04-24/33. szám)

"Kalmár és Engel motor és gépgyára Vársi raktár: V, Lipót-Körut 18. BUDAPEST Gyár és iroda: VI,Üteg-utca 19. Ajánlja úgy cséplőgép, mint malomüzemre legegyszerűbb benzinmotorjait, benzinlocomobiljait, valamint szivógázmotorjait, melyek V. Lipót-körut 18. bármikor üzemben megtekinthetők. - Teljes jótállás - kitünő cseplésért! Egyedül létező újdonság! Ezen motorok egyenletes járásnak és bámulatos egyszerű szerkezetük folytán bármely legjáratlanabb ember által is azonnal könnyén kezelhetők: Árjegyzék ingyen - Olcsó árak részletfizetésre." (Forrás itt, Nagybánya és Vidéke, 1907-12-22 / 51. szám)

"Gazdák, iparosok Olcsó hajtóerő, Megbízható képviselők kerestetnek Cséplésre, ipartelepek, malmok, villámot berendezések, szivattyúk stb. üzemben tartására legjobban ajánlhatók a MAYER E. FIAI 50 év óta fennálló motor-gépgyár, malomépitészet czég Szombathely (Magyarország) saját gyártmánya, fölülmúlhatlan benzinlokomobiljaik és motoraik, villám-delejes gyújtóval. Teljes biztonság tűz és robbanás ellen. Bárhol, csűrben, színben fölállílható. Könnyű kezelés. Sem fűtő, sem gépész nem szükségeltetik. Elvállal malmok berendezését. Saját gyártmányú hengerszékek, koptatók, dara- és dercze-tisztítók. Köles- és gyöngykása-gépek. Olajprések, kézi- és viznyomásra. Gazdasági gépek. Szíves megkeresésre dijmentes fölvilágosítást ad. Számos elismerő okirat! Főraktár: Budapest, V., Lipót-körút 18.(Forrás itt, Pápai Lapok. 28. évfolyam,1901-06-16)

"I. Styriai Kötőgép-Gyár Graz. Magyarországi képviselete: Budapest, V., Lipót-körut 18. Ajánlja a hires Schlauchschloss kötőgépet gyári áron, részletfizetésre is. - Vevőknek a budapesti üzletben oktatás ingyen. - Minden varrógép- és kerékpár-alkatrészek olcsón. - Saját javítóműhely. Fogl J. műgépész.(Forrás itt, Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903-04-12)

A nép letegezése már akkor dívott, legalábbis a Philips reklámjaiban: "PHILIPSRÁDIÓ PHILIPSRÁDIÓ, Rádiósok! Okvetlenül kérjétek a 10000 pengős Philips pályázat feltételeit bármelyik rádiókereskedőtől vagy a PHILIPS Rádió és Villamossági Rt-tól, Budapest, C. Lipót-körut 18." (Forrás itt, Békésmegyei közlöny, 1928-11-18 / 262. szám)

drkuktart_budapestszentistvankorut18_12.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_13.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_14.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_15.jpg

Végezetül annak érdekében, hogy ne legyen kétségünk afelől, hogy bizony nincs új a nap alatt, álljon itt egy megmosolyogtató szösszenet az akkori atyafiak nevével fémjelzetten a több mint egy évszázaddal ezelőtti választások margójára, melyben a bejegyzés tárgyát képező épület is érintett volt:

"Szmrecsányi György:Hát mondom én azt, hogy nincs ugy? Ne tessék olyan tételeket czáfölni, a melyeket nem állítok, a melyekkel önök támadva nincsenek. (Ugy van! balfelöl.) Ismétlem, ezt mondja Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur. De azt kérdem én, hogy ha egy demokrata pártvezér, a ki évekig volt névleg is a szervezett többségi demokrata párt vezére a városházán; a ki közéleti pályáját azzal kezdte meg, hogy minduntalan arra hivatkozott, hogy ő a purifikátor szerepét játszsza; helyesen cselekszik-e akkor, ha, a mikor visszaélésekről, törvénytelenségekről, inkorrektségekről értesül, visszavonul a kerületébe, ezeket a kérdéseket kerületi házi kezelésbe akarja venni, struccpolitikát csinál, ezekről tudomást nem vesz és Pilátusként mossa a kezeit? Engedelmet kérek, ha valaki ilyen pretenziókkal lép elő, mint Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur teszi, hogy benne lássák a purifikálási szellem megtestesülését Budapesten, akkor nincsen joga igy beszélni, mert a visszaéléseket, akár a VI. akár más kerületben történnek, üldözni kell. (Ugy van a néppárton.) Hivatkozom az 1909. évi józsefvárosi törvényhatósági bizottsági tagválasztásra, a melyről akkor, mikor a választások már megtörténtek - és ez a lényeges dolog - köztudomásúvá vált, hogy ilyenfajta visszaéléseknek egész tömege történt. Kunfi Zsigmond és társai budapesti lakosok felháborodva ezeken a visszaéléseken, csalásokon és törvénytelenségeken, összeálltak, vették maguknak a fáradságot, hogy ezeknek utána nézzenek és miután a választások már megtörténtek, megállapították azt, hogy ott részben olyanok szavaztak, a kiknek szavazati joguk nem is volt, részben olyanok szavaztak, a kik nem a kerületben laktak, de őket a véletlen következtében a kerületben lakó egynevűekkel felcserélték; beigazolták továbbá, hogy ott részben halottak nevében is szavaztak. Miután konkrét adatokat kívántak tőlem, én ezeket a konkrét adatokat előadom. A Józsefvárosra vonatkozóan Kunfi Zsigmond ur és társai megállapították azt, hogy az V. kerületben székelő Siemens és Schuckert-műveknek, valamint a városi villamosvasutnak alkalmazottai quasi hivatalból lettek berendelve oda, hogy a hamis szavazatokat szolgáltassák. Ezt Kunfi Zsigmond és társai mondják. Sorba veszik a főtisztviselőket és megállapítják, hogy leszavazott (olvassa): Kuba Adolf főkönyvelő, III. ker., Raktár utcza 5. szám alatt lakik, fa ki egy hasonló nevű, de a VIII. ker., Konti-ntcza 8. szám alatt lakó egyén helyett szavazott; (Derültség balról.) a feljelentett egyén sohasem lakott a Konti-utcza 8. szám. alatt. Hűvös Iván igazgató, VI. ker., Szondi-utcza 75., felhasználva azt a körülményt, hogy ilyen nevű, de a VIII. ker., Rákóczi-tér 16. szám alatt lakó egyén van a választók jegyzékébe felvéve, ennek neve alatt szavazott. Hubert Ágoston pénztáros, lakik VII. ker., Garai-tér 4. szám alatt, vele azonos nevű, de a VIII. ker., Baross-utcza 9. szám alatt lakó egyén helyett szavazott. Harok Antal iroda főnök, lakik Lipót-körut 18. szám alatt, tudva felhasználta azt a körülményt, hogy ilyen nevű egyén lakik a Baross-utcza 70. szám alatt, s ennek nevében szavazott. Frischauf Vilmos hivatalnok, lakik II. ker., Retek-utcza 1. szám alatt, egy hasonló nevű, Pál-utcza 4. alatt lakó polgár helyett szavazott le. Földes Imre hivatalnok, lakik VI. ker., Gyár-utcza 36., a Bérkocsis utcza 10. sz. alatt lakó hasonnevű egyén helyett szavazott. Mór Károly hivatalnok, lakik II. ker., Donáti-utca 5., leszavazott . . . (Felkiáltások balról: Elég lesz! Zaj. Az elnök csenget.)... egy, József-utcza 24. szám alatt lakó azonos nevű egyén helyett. De a legérdekesebb a következő; még csak ezt az egyet. Leszavazott egy Weissenbacher Kornéliusz nevű ur, - igy volt beírva - a ki a Sziv-utcza 33. szám alatt lakik, és kisült, hogy a Nap-utcza 9. szám alatt lakó Weissenbacher Kornélia helyett szavazott le. (Nagy derültség.)

(Forrás itt302. ORSZÁGOS ÜLÉS 1911 november 30-án, csütörtökön, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. - Elnöki előterjesztések. - Az igazságügyi bizottság jelentésének bemutatása. - Az 1912. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. (Belügyi tárcza.))

Úgy szép az élet, ha zajlik, nem vitás.

drkuktart_budapestszentistvankorut18_16.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_17.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_18.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_19.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_20.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_21.jpg

drkuktart_budapestszentistvankorut18_22.jpg

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!

Szép napot!

If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!

Have a nice day!

DRKUKTA

Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger! 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
JOGI NYILATKOZAT KAPCSOLAT Copyright © 2005-2020 Drkukta - Drkuktart. Minden jog fenntartva. Bármilyen célra történő felhasználása csak a szerző előzetes írásbeli hozzájárulása esetén engedélyezett.⎪All rights reserved. Do not use or reproduce without permission.