Az épületet a Nagykörúton mostanában szokott módon sajnos nehéz kihámozni a cégérek, egyéb matricák kavalkádjának káoszából, pedig az eklektikus lakóház kapuján belépve, ha egyszer átverekedtük magunkat a lépcsőház zárt vaskapuján is, csodás részletekre bukkanhatunk.
Van itt minden: a házzal a Nagykörúton szembeállva választhatunk a bal és jobb kéz felőli tejivó és az Európa Kávéház visszafogott arculatai között, de ezt leszámítva elszabadul a szemet bántó gyötrelem. Rögtön a kapu felett az esztétikai fogászatot hirdető az ízléstől és a lakóház stílusától távol álló óriási fehér matrica fogad, de csemegézhetünk a katonai eszközöket hirdető táblákból álló páncélból, a szabadulószoba lepedőjéből és egyéb, szintén páncélszerűen a kapu mellett feszítő fájdalmas látványú táblákból. Az épületet nyilván nem hirdetőtábla funkcióval tervezték, és, habár lakni lehet benne, mégis kár lenne leragadni az eredeti szépséget jelenleg kellemetlenül eltakaró csúnya tapaszokkal borított homlokzatnál.
A lakóházat a XIX. század neves svájci gőzmalom-tulajdonosa és sörgyárosa, id. Haggenmacher Henrik fia, ifj. Haggenmacher Henrik (1855-1917) megrendelésére tervezte Hubert József (1846-1916) építész. A bérház nem az eredeti tervek szerint épült meg, ha azt nézzük, hogy több terv is benyújtásra került engedélyeztetésre. Az első terveket 1897-ben nyújtották be, majd kicsi módosítással 1898-ban a második körös dokumentumokat is beadták. Az épület utcára néző földszinti részét eredetileg is boltoknak, vendéglőnek szánták, és ebből a szempontból öröm, hogy jelenleg is itt üzemel a már említett tejivó (A Másik Tejivó) és az Európa Kávéház. Az előbbinek igencsak örülhetünk, ugyanis korábban egy kevésbé visszafogott színekkel riogató (értsd élén sárga és kék) használtruha bolt terpeszkedett a helyén. Az utcafronttól eltérő, az udvarról vagy máshonnan nyíló további helyiségeket, pincét pedig egyértelműen nem boltoknak szánták. Az, hogy ezek az egységek a kapun túlra is beszivároghattak, és az, hogy emiatt az épületet és lakóit eredetileg nem tervezett forgalom terheli, nyilvánvalóan szükségmegoldások (mint a lépcsőházba vezető forduló ráccsal és fémajtóval való eltorlaszolása) és az elmúlt évtizedek sajnálatos torzszülöttei.
Az épület portálját "félköríves záródású, két alul díszített oszloppal kialakított diadalív-motívum veszi körül, a kapu felett oroszlánfej díszeleg. A belépés után rögtön két gazdagon díszített keményfa-ajtó, fölöttük a második emeleti szélső ablakoknál látható díszítés kicsinyített mása tárul a szemünk elé."
"A belső udvar téglalap alakú, a homlokzat fala sávozott, szintenként pillérekkel alátámasztott kovácsoltvas korlátos körfolyosó veszi körbe. A külső homlokzaton található emléktáblák szerint a házban élt Somlay Artúr (1883-1951) Kossuth-díjas színművész és Sándor Kálmán (1903-1962) Kossuth-díjas író."
A lakóház "négyemeletes, magastetős, belső udvaros eklektikus bérház, zártsorú beépítésben. A homlokzat héttengelyes, a szélső tengelyben ikerablakok helyezkednek el. A középső tengelyben a II. és III. emelet zárterkélyként emelkedik a homlokzat szintje elé. A zárterkélyt alul három oroszlánfejes kőkonzol támasztja alá, felül a IV. emeleten kis kovácsoltvas korlátos erkélyben zárul." (Forrás itt, kutatás Banai Zsófia.)
A liftet is körbeölelő főlépcső mellett viszonylag kényelmes szélességű melléklépcső is található az épületben. 
A vakolat sajnos málladozik, a járólapok hasonló állapotban vannak, de így legalább egységes a kép. Külön felhívnám a figyelmet az eredeti burkolatokra, amelyekből a lenti három típus került elhelyezésre a lakóházban. A színes cementlapok a zárt lépcsőház fordulóit fedik, míg a fekete-törtfehér verzióból a sima változat a pillérekkel határolt tornácokat, a struktúrált felületű párja pedig a kovácsoltvas korláttal szegélyezett körfolyosókat fedi.
A lépcsőházak ablakait és az oszlopokkal tartott tornácokra vezető ajtókat csodaszép homokfúvott üveg díszíti.
Végigsétálva a Szent István körút ezen szakaszán, nehéz elképzelni, hogy a XIX. század közepén, pont 150 éve itt bizony még a gőzmalmok - így a Haggenmacher Károly 1862-ben alakult malma a mai Pannónia utca-Hegedűs Gyula utca közötti részen - uralták az akkor még lipótvárosi kültelkeknek minősülő terepet. 1866-ra pedig már valódi gőzmalom ipari park terpeszkedett ezen a területen, ahol kicsit több mint harminc év múlva felépült a ma Szent István körút 9. szám alatt magasodó lakóház is (Forrás itt, Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880).
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
