A prágai Szent Vitus Székesegyház (Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha) a Prágai Várban magasodik a város fölé.
Végigolvasva a székesegyház történetét (megjegyzem a templom saját honlapja itt sem csepegtet semmiféle történeti adalékot magáról a templomról az adatokra éhes turistának) elképesztő belegondolni, hogy majdnem hat évszázadon keresztül épült ez a fönséges épület. 
A szabad enciklopédia vonatkozó cikke értelmében a székesegyház "Csehország legfontosabb temploma (…) helyén az első katolikus egyházi építmény a Szent Vencel által 925-ben építtetett korai román stílusú körtemplom volt, melyet szintén Szent Vitus tiszteletére szenteltek, mivel Vencel megkapta a Szent Vitus karereklyéjét I. Henrik császártól. Más vélekedés szerint azért Vitus nevére esett a választás, mert az nagyban hasonlít a szláv Szvantevit napistenség nevére, így könnyítve meg a csehek számára a kereszténységre áttérést. 1060-ban II. Spytihněv cseh fejedelem a megalapított prágai püspökség számára egy nagyobb, három hajós román stílusú templomot építtetett. A jelenlegi gótikus székesegyház építésének megkezdése János cseh király utasítására történt 1344. november 21-én a prágai püspökség érsekséggé alakításával egyidejűleg. Az építési munkálatok vezetésével Arrasi Mátyás francia építészmestert bízták meg, akinek 1352-ben bekövetkezett halálát követően Peter Parler, az akkor még csak 23 éves német származású építészmester lett az építkezés vezetője. Peter Parler építészetet és fafaragást is tanult, munkáját egyfajta szobrászatnak tekintette. Ez a szemléletmód fejeződik ki az általa tervezett legyezőszerű bordákban és kecses boltívekben. IV. Károly király az új székesegyházat koronázótemplomnak, családi kriptának és Szent Vencel tiszteletére rendelt zarándokhelynek is szánta. Mivel Peter Parlert az országban más építkezések vezetésével is megbízta, a templom építése csak lassan haladt. Peter Parler halála után fiai folytatták az építést. A 15. század elejére elkészült a szentély, a kereszthajó és a nagy torony a déli oldalon. A huszita háborúk azonban leállították az építkezést és az addig elkészült részeken is jelentős pusztítást eredményeztek. 1541-ben tűzvész pusztította a templomot. A következő évszázadokban csak egy ideiglenes lezáró falat építettek a szentély elé és a nagy torony barokk süveget kapott. Csak a 19. század közepén sikerült a félkész székesegyház folytatásához szükséges anyagi feltételeket biztosítani. A munkálatok Josef Kranner építész irányításával kezdődtek meg, aki először az utólagos barokk átalakításokat távolította el a belső térből.1873-ban, Kranner halálát követően Josef Mocker vette át az építkezés irányítását, ő tervezte a nyugati homlokzatot a két gótikus toronnyal. Az építészeti kialakítást Kamil Hilbert fejezte be Mocker halála után. Az ablakokat a legnevesebb 20. század eleji cseh művészek készítették. A nyugati rózsaablakot František Kysela tervezte 1925 és 1927 között. 1929-ben szentelték fel a befejezett székesegyházat."
A székesegyház mindenhol csodás, bájos vagy éppen bizarr részletekkel kápráztatja el a szemlélődőt.
A templom főként gótikus stílusban épült és huszonnégy oldalkápolnával rendelkezik, ezek közül a Szent Vencel kápolna őrzi a cseh koronázásiékszereket. A székesegyházban temették el többek között Nepomuki Szent Jánost, I. Ferdinánd magyar királyt, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelmet (Szent Zsigmond-kápolnában) és IV. Károlyt is, több más cseh uralkodóval egyetemben.
A festett üvegablakok Alfonz Mucha, illetve Max Švabinský kezei nyomán születtek.
A nyugati homlokzaton található főbejárat bronz kapui a Katedrálishoz kapcsolódó jeleneteket, valamint Szent Vencel, illetve Szent Adalbert legendáinak egyes részleteit jeleníti meg.
Az egy millió darab üvegből és kőből rakott Utolsó Ítélet mozaik a katedrális déli homlokzatán az 1370-es évekből. A mozaikon középen Jézus Krisztus látható, alatta IV. Károly és felesége angyalok társaságában. (Forrás itt.)
Praktikus információ, hogy a székesegyház bizonyos - kisebb - része turistaként jelenelg is díjmentesen látogatható, míg nagyobb része belépőjegy váltása mellett (ez utóbbi általában kombinált belépő és egy jeggyel több látványosság is megtekinthető, nem mélyednék el a belépőjegy típusok taglalásában, de, ha érdekelne több információt angol nyelven itt találsz).
Az arany ablak, amely felett II. Rudolf monogramja ül.
A déli homlokzat harangtoronya szintén belépőjegy váltásával látogatható, amit a fent látható ajtó mögött válthatunk meg. A jegy mellé kapsz egy minden bizonnyal rendkívül hasznos érmét is, aminek funkciójára eddig sajnos nem derült fény. Megengedem magamnak azt a luxust, hogy sok értelmét ne lássam ennek a tárgynak, különösen mióta leszoktam a porfogó szuvenírok gyűjtéséről. Jó tanács, hogy a toronyba kizárólag az merészkedjen fel, aki bírja a lépcsőmászást csigalépcsővel nehezített terepen, ugyanis a ruganyos léptűekből is kihozza a lihegést a monoton felfelé kutyagolás. Ugyanakkor vigasztaljuk magunkat azzal, hogy jót tesz képtelenebbik felünknek ez a rögtönzött intenzívebb testmozgás.
Felfelé menet kifejezetten jól esik az olyan alibi helyeken és okokból megállni, mint például az arany ablak fonákja, hogy kilessünk mögötte a szabadba vagy például a harang, hogy meglessük a fali óra által mutatott időt. 
Kilátás a toronyból Prágára és a Moldva folyó kanyargós csíkjára.
Kilátás a toronyból a Hradzsin udvarára.
Kíváncsi lennék arra, hogy ezek a vésések mikor kerültek ide és mennyi időbe tellett ezeknek a "műalkotásoknak" a létrehozatala.
Fent kedvenc, már-már rajzfilmbe illő "kakasom" látható, lent a Nagy Lajos király korában élt Kolozsvári testvérpár (Márton és György) eredeti sárkányölő Szent György szobra, amely Európa első egész alakos bronz lovasszobra volt. A szobor a török idők alatt került Prágába, ugyanakkor a környező országokban számos másolata ismert (Kolozsvárott a Farkas utcai református templomnál, Szegeden a Béke téren és Budapesten többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Halászbástyánál, illetve az Epreskertben). 
A székesegyház nyitvatartása jelenleg a következők szerint alakul: hétfőtől péntekig 9:00 – 16:40 között, míg vasárnap 12:00 – 16:40 között tart nyitva, utolsó belépés húsz perccel a zárást megelőzően. Címe: Pražský hrad, III. nádvoří 48/2, 119 01 Prága 1 - Hradčany.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!
Have a nice day!
DRKUKTA
A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!
