Csupa csoki birodalom. Valószínűleg ez a hely azon helyek egyike, ahol Gombóc Artúrunk boldog megelégedettséggel időzne, s jó pár kalória plusszal távozna, ha egyáltalán távozna.

Szerény véleményem szerint egy város igazán élővé a kapualjakban, a házak utcaszintjén kialakított üzlethelyiségekben megbúvó műhelyek, boltok (itt nem beszélve a magyar ipar-, és képzőművészek remek bemutatótermeiről) teszik. Pont ez, az ami engem más nagyvárosokban is vonz mint méhet a méz: akármerre jár az ember, nem egy steril, viszonylag egységes arculatú plázában keresgél, ahol folyamatosan ömlik - nyilván szezontól függően bármi, most éppen és immár október közepétől minden, ami angol nyelvű és a karácsony témája köré összpontosuló - zene, nincsen friss levegő és természetes fény, és kitűnő terepe a zombivá válásnak. Hanem pont az ellenkezője különféle arculatú, ámde igényes, szívvel-lélekkel üzemeltetett családi vagy kicsit nagyobb boltok, ami nemcsak a minőséget, hanem a termékváltozatosságot és egyediséget is garantálja. Imádom, ha a város él. Ha az utcák nem üresek és nemcsak a plázák körül, illetve a plázákban csoportosul a nép. Nyilván a bevásárlóközpontoknak is megvan az előnye (ami leginkább az embertelenül hosszú nyitva tartási időben és a majdnem mindent egy helyen párosában részemről ki is merül), de semmilyen bevásárlóközpont nem tudja felülmúlni azt az örömöt, amit akkor érzek, amikor az utcákon bóklászva újabb és újabb kedves, bensőséges hangulatú tematikus boltokba, butikokba vagy bárokba, kávézókba, cukrászdákba botlok, amit hozzáértő és lelkes emberek - sajátként vagy éppen úgy, mintha a sajátjuk lenne - üzemeltetnek.

A rettentő hosszú bevezető után - mea culpa - ismét egy ilyen kedves helyet szeretnék bemutatni. Az ötletet az adta, hogy a minap karácsonyi vásáron voltunk barátaimmal, ahol az ünnep és a helyárak jegyében azért valljuk be, hajlamosak az árak elrugaszkodni a valóságtól. Félreértés ne essék, szeretem az ilyen tematikus és igényes termékeket (nem pedig a Távol-keletről érkező, "ha Budapest, akkor delfin"-es szobrokat) kínáló vásárokat, ott bámészkodni, vásárolgatni, de természetesen ésszerű keretek között. Így esett, hogy felajánlottam barátnőmnek, hogy belesek abba a csokoládéboltba, ami másnap úgy is az utamba esik majd, és tudósítok neki, hátha földközelibb ott az árszínvonal. Fel is kerestem a boltot, az adott termék ára valóban már-már a nagykereskedelmi árakhoz húzott. De a lényeg most nem ez, hanem, az, hogy a Budapest IX. kerület, Kinizsi utcában félig az utcaszint alatt megbújó Lyan Csokiműhely valóban kuriózum a maga nemében. A boltban szakavatott kezek eredeti belga csokoládéból készítik a különféle csokoládé desszerteket, most éppen a közelgő karácsonyt helyezve a középpontba. Itt tehát a csokoládét, mint alapanyagot nem ők állítják elő, viszont törekednek a legfinomabb belga alapanyag beszerzésére és abból minőségi végtermék előállítására. Ez utóbbiból pasztilla formájában egyébként különböző kakaótartalmú mind fehér, mind pedig tej és étcsokoládé a földi halandóknak is elérhető itt.

A parányi műhely a bolt sarkában bújik meg, ottjártamkor rendkívül bájos alkotó káosz jellemezte. De nemcsak csokoládéból kreálnak újszerű és egyedi finomságokat, hanem készülnek itt marcipán tekercsek, sőt, ehető alkohol is.

Ez utóbbi jelenleg borból, pálinkából és sörből készül. Egyelőre egyiket sem kóstoltam, de fogom. Nagyon izgalmasnak tartom az ötletet és mutatósnak a kivitelezést. Karácsonykor tuti, hogy meglepem vele külföldi barátaimat is, feltéve, ha kézipoggyászban szállítható a termék (ennek még utána kell néznem), mottó a pálinkát mindenki szereti (az a tapasztalatom, hogy nem…. nem tudják milyen jóból zárják ki magukat).

Nem célom felsorolni, hogy mi minden kapható itt, hiszen úgyis hibát vétenék, és a felsorolás úgy sem lenne kimerítő, így inkább csak példálóznék: kiváló a hely, ha az ebédet desszert gyanánt forró csokoládéval szeretnénk lefojtani. Tapasztalatból tudom, hogy fenséges a szaloncukor választékuk, isteni a csokoládéba forgatott kávészem. A bécsi mandula, valamint a csokoládé drazsénak álcázott pomelo majszolásával le sem lehet állni, ennek a tevékenységnek kizárólag az szab határt, ha már mind elfogyott. A pasztillákon túl különösen, de nem kizárólag - mert ezt a szófordulatot szeretjük - szert tehetünk csokibevonóra, süthető csokira, kakaóra, krémekre, aszalt gyümölcsökre, bonbonokra, pürkült kakaóbabra, kézzel készített mennyei konyakos meggyre, különféle ízű pálcikás belga forrócsokira, sőt egyéb - az édesség fogalomköréből két lábbal kilódó - delikát termékekre is . Az tuti, hogy az elmúlt héten én kétszer voltam náluk (amit akkor vásároltam kevesebb, mint egy hét leforgása alatt el is fogyott), és áttekinthetetlenül sok mindent árulnak. A következő látogatásom előtt tuti, hogy megnézem először a honlapjukat, hogy felmérjem a termékválasztékot, bár ahogyan nézem a teljes termékválaszték ott sincsen fent, valószínűleg ennek felsorolása a lehetetlen kategóriába tartozik. Jó hír, hogy ma (ezüst vasárnap) és aranyvasárnap is nyitva tartanak, így a látogatást nem kell bepréselni az ünnepek előtti rohanós, kaotikus hétköznapokba.

Remélem meghoztam a kedveteket a városban bóklászáshoz és a számotokra ismeretlen új helyekre való be-, illetve szíveteknek kedves ismerős helyekre való visszatérésre. A saját kedvemet egyértelműen meghoztam (ennyi haszna legalább van ennek a bejegyzésnek): az iromány bepötyögése közben tetemes mennyiségű csokit termeltem be, az ehető alkoholért pedig visszamegyek még az ünnepek előtt. Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével!

Szép napot jó falatozást kívánok! 

DRKUKTA