Mit tehet a kutyatekintetű városi ember, kinek a köd homálya okozta vadromantikában kiteljesedő lelke a kontinentális tél idején a hófehér tél érzetére vágyik? A hajnali dér vagy a napközbeni fagy adta zúzmara megjelenésével napirendjének második felét elegáns mozdulattal sutba vágva, a tél lehetséges megtapasztalásától megigézve halad Budapest hozzá éppen legközelebb eső magasabb pontja felé.

A Bartók Béla úton vagyunk, a Gárdonyi térrel átellenben a telefonfülke mögött keskeny, ám hosszú terasszal hívogató Kelet Kávézó és Galéria előtt. A nap általában reggel süt ide, a dolgos munkanap után a ház homlokzata elé kitett asztalok és padok szépen telnek, a különböző asztaltársaságok olykor véletlenül egymásba folynak, a beszélgetés zsivaját néha elnyomja az elrobogó villamos.

A La Nube túlzások nélkül a Ménesi út, sőt a Bartók Béla út legszínesebb helye.