Az utóbbi szűk hat napban három olyan szuper "program" is megtalált, ami miatt kénytelen vagyok közhírré tétetni, hátha rajtam kívül másoknak is kellemes perceket szereznek. Hívhatjuk hétvégi inspirációnak, de szerencsére nincsenek a hét végéhez kötve. 

Rigai utunk előtt az első teendők egyike a Lett Nemzeti Opera és Balett honlapjának feltérképezése volt (természetesen a kihagyhatatlan újhullámos kávézók mellett). Semmi kétségünk nem volt affelől, hogy egy olyan operaház, ami olykor szarkazmusba hajló házirenddel próbálja megregulázni a világból érkező látogatókat, kihagyhatatlan látványossága Rigának.

Évek óta készültem arra, hogy szervezett túra keretében bevegyem a Magyar Állami Operház épületét. Az elhatározást végre valahára egész konkrét januári terv, majd tettek követték, az Operaház végre kitárta előttem kapuit. 

Vasárnap este végre mi is megnéztük az alig egy hónapja, 2015. november 28-án bemutatott, felfrissített A diótörő című mesebalettet a Magyar Állami Operaházban. Bár az utóbbi években mindig terveztem, hogy elmegyek, évekkel ezelőtt csupán a gondolatig jutottam, tavaly már utána is néztem, ám akkor is csúnyán lecsúsztam róla. Az igazat megvallva szerintem idén is csak a színházjegyet terjesztő néninek köszönhettem, hogy lett jegyünk, mégpedig meglehetősen kellemes helyre.