Persze ugyanennyi erővel nevezhetnénk fűszerkertinek is, de maradjunk a praktikum és a közérthetőség szintjén.

Meglehetősen elhivatott vagyok Magyarország körbeturnézása kapcsán és ez olyan tettekre sarkall mint például útiterv előzetes készítése. Így esett, mikor az ezer éve nem látott Sopronba kívánkoztam, és mikor jófej barátaim szintén ekként éreztek, bizony körbenéztem, mi az, ami eddig kimaradt Sopron és az én kapcsolatomból.

A magyar főváros idejekorán fényárba borult már az adventi időszakot megelőzően és valószínűleg szépen is tartja majd magát egészen az új esztendő kezdetéig.

Idén a fókusz - a saját készítésen túl - azon volt, hogy a naptárból előkerülő apróságok ne a gyerekszobában fellelhető egyébként nyilván rettentően hasznos további többszáz apróság kupacát növelje, a térfogatnövelésnél legyen inkább kicsit több haszna. Így jött az ötlet, hogy matricák kerülnek a napok alá, amihez egy kézzel rajzolt színező is dukál.

Rettentően törtem a fejemet, miként adhatnék ennek a bejegyzésnek olyan címet, ami kicsit eltávolít az óvodától és kellően magasztos szintre emeli vasárnap délutáni ténykedésemet a konyhában. Végül maradtam a pőre igazságnál és bízom abban, hogy a képek segítségével megvalósul a címben említett átalakulás.