Tudatában vagyunk-e annak, hogy Budapest igencsak gazdag az itt található paloták számát illetően is? Méghozzá akár olyan palotákban is, amelyek önfenntartóak voltak és egyidejűleg bérházat is magukban foglaltak. Az Ybl Miklós nevével fémjelzett három udvart körbeölelő, két bejárattal bíró, palota és bérház funkciójú Károlyi-Almássy bérpalota mondhatni összkomfortos volt, a benne található bérlakások felszereltsége akár mai szemmel is irigylésre méltó.

A bérpalotában korábbi budapesti túrám során jártam. Mindig elámulok Budapest - hála az égnek ránk maradt - építészeti örökségén, annak sokszínűségén, a maga korábban is igazán magas színvonalán. Az épületről a következőkben olvasható leírást - ami további forrásmegjelölés nélkül csupán az épület egyik kapubejárójának belső falára felragasztott négy lapon található szövegből került részben idézésre - ajánlom mindenki figyelmébe. A Károlyi-Almássy bérpalotát Gróf Károlyi György építtette. Ugyanő "(…) építette a pesti Károlyi-palotát (…). Károlyi György Ybl Miklóst 1843 óta ismerte (…) Ybl az 1860-as években Károlyi Üllői út 17. sz. alatit házában élt és irodája is itt működött. (…) Károlyi Györgynek egy új palota megépítésére vonatkozó 1875-ben kinyilvánított szándékát valószínűleg megtiszteltetésnek vette és ennek megfelelően látott munkához. Az épület minden részét, traktusát, lakását, kisebb-nagyobb helyiségét a legapróbb részletekig személyesen tervezte meg. Ybl Miklós kései palotaépítkezései közé számítják a Károlyi György által megrendelt Ráday utca 18. szám alatti kétemeletes sarokházat.

A feladat nem volt egyszerű, mert a telek meglehetősen szabálytalan alapterületű volt. Beépítését Ybl úgy oldotta meg, hogy a bérház a forgalmasabb külvásori utcába, míg a palota a csendesebb Erkel utcába került úgy, hogy ezen a részen a második emeletre szintén bérlakásokat tervezett. Két külön bejárata van az épületnek, mégis teljes egységet képez. (…) 

Az épület díszudvara olaszos jellegű, részlet gazdagon kiképzett, fakocka burkolattal ellátott. (…) Az első emeleten, az oszlopok fölött címerpajzsot tartó oroszlánfők láthatók szalagokkal, a másodikon korongok. A címerpajzsban a Károlyi család legkorábbi címerábrázolásából származó, szívet karmában tartó karvaly látható. (…) Jól látható az alaprajzon is a bérháztömb alárendelt volta a palotatömbbel szemben. Ugyanis a palotaudvarra néző traktus helyiségei négyzet, illetve téglalap alaprajzúak, míg a bérház udvari traktus helyiségei trapéz, illetve négyszög alakúak. Az épületben ugyanakkor a bérlakások fekvésükkel és elrendezésükkel előnyösen helyezkednek el. Minden lakás zárt egészet képez a hozzájuk tartozó mellékhelyiségekkel együtt, saját vízöblítéses wc-vel, vízvezetékkel, 1899-től már telefonkészülékkel ellátottak. A palota személyzeti részében is kedvező helyen közös wc, piszoár és köpőcsésze található. A folyosók, előterek és lépcsőházak fűtése a grófi résszel együtt légfűtéses. A gróf lakószobáiban berlini kályhákkal a bérlakások szobáiban fehér strassburgi kályhákkal fűtöttek. A grófi szobákban tölgy parketta, a bérlakásokban amerikai tölgypadlók voltak megtalálhatók. A bérpalota nem Károlyi György kényelmét szolgálta, hanem negyedik fiának Tibornak és családjának lakóhelyeként készült. (…) A bérpalota Ella (a blogger megjegyzése a szöveges leírásban olvasottak alapján: Gabriella, Károlyi Tibor egyetlen lányának) hozománya lett, amikor feleségül ment 1888. április 28-án Gróf Almássy Déneshez (…). A bérpalotát Almássy Dénesné 1921-ben eladta, Mándy Sámuel földbirtokosnak, aki református egyházmegyei gondnok, 1931-től 1937-ig Baranya vármegye választott felsőházi tagja volt (zsidó származása ellenére ő és leszármazottai kormányzói mentességet kaptak a zsidőtörvények hatálya alól). 1948 végén a ház az államosítás sorsára jutott, a grófi rezidenciát bérlakásokká alakították át, válaszfalakat emeltek, falakat bontottak, sok helyen az eredeti falburkolatot elbontották, a főlépcsőház Lotz Károly által készített freskóját lemeszelték. A kocsiszint közös garázzsá alakították, a díszudvart parkolóként használták. Az épület általános minősége folyamatosan romlott, először 1965-ben renoválták, a régi bérpalota idejéből megmaradt épületdíszeket felújították. Az épület állaga a következő évtizedekben folyamatosan romlott, a lakók pedig a rendszerváltozást követően nem próbálkoztak meg a társasházzá alakulás elindításával (…) a ferencvárosi önkormányzat (…) 2002 és 2006 között teljesen felújította a műemléki védettséget élvező lakóházat. Az egykori díszudvarról nyíló részeket az önkormányzat saját tulajdonában tartotta és kulturális célra hasznosította. Itt nyílt meg a DocuArt dokumentumfilmes archívum és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény is itt nyert új otthont. A társasházzá alakítás végrül 2013-ben lezajlott. " 

A bejegyzésben látható képek a bérpalota Ráday utcai bejáratán keresztül a bérház udvarán áthaladva a palota személyzeti részéhez tartozó kisudvaron át lépcsőházakat átszelve vezetnek az épület díszudvaráig, majd ki az Erkel utcára. 

Személy szerint mindenkit buzdítok arra, hogy tessék megismerni környezetünk, országunk történetét és a múlt büszkeségre okot adó emlékei ismeretében építsük jelenünk. Használjunk ki minden alkalmat, amelyek során bepillantást nyerhetünk a zárt kapuk mögé. Ez utóbbiakban szerencsére nincsen hiány, csak járjunk nyitott szemmel, a kínálkozó lehetőségek feltérképezését követően tervezzük meg programjainkat és turistáskodjuk otthon is. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről! 

Szép napot!

If like this post, don't forget to follow the blog on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!

Have a nice day!

DRKUKTA

A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permit of the blogger!