BUDAPEST ÉKE, A FÜVÉSZKERT (ELTE Botanical Garden in Budapest, Hungary)

2017. május 05. 08:29 - drkuktart

drkuktart_fuveszkert201704_01.jpg

Megcsonkított voltában is varázslatos hely a Füvészkert. A kert, amiről minden budapesti, sőt Molnár Ferencnek köszönhetően minden magyar tud, ennek ellenére sokak számára még így is ismeretlen.

Őszintén szólva annyival készültem, hogy a tavaszi látogatásunk képeiből közzéteszek egy csokrot, mindenkit arra bíztatva, hogy keressétek fel a Füvészkertet. Reményeim szerint ennyi pont elegendő lett volna kedvcsinálónak ahhoz, hogy azok is tiszteletüket tegyék, akik érdeklődnek ugyan, de eddig még valamilyen okból kifolyólag nem jártak ott. 

Amint azonban elolvastam a Füvészkert honlapján a kert viszontagságos történetéről közzétett összefoglalót, éreztem, nem mehetek el mellette. Arról ugyanis már eddig is tudomással bírtam, hogy anno a Klinikák építése miatt elveszítette területének jelentős részét, így már közel sem akkora, mint azt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye alapján elgondoljuk, de az igencsak meglepett, hogy mennyit küzdöttek ezért a paradicsomi kertért, hányszor kellett a város egyik részéről a másikra költöztetni a kertet. Ez az elhivatott és kitartó küzdelem pedig meglódítja az ember fantáziáját, a történtek részleges ismeretében pedig látogatásakor még inkább úgy érezhetjük, beavatottá váltunk.drkuktart_fuveszkert201704_02.jpg

A Füvészkert az Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez tartozik, így a soron következő idézetben az egyetem kifejezés alatt ezt az intézményt kell érteni.

"Az 1635-ben Nagyszombatban (ma: Trnava – Szlovákia) alapított Egyetemünk Orvosi Kara 1769-ben kezdi meg működését. Abban az időben Európ-szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretében folyt. Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözik. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Hamarosan azonban újabb költözködésre kerül sor. II. József feloszlatja a szerzetesrendeket, s a Ferencesek kolostorkertjét (a mai Kossuth L. u. és Reáltanoda u. közötti terület) az egyetemnek adja botanikus kert létesítésére. (...)"
drkuktart_fuveszkert201704_03.jpg

"Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a XVIII-XIX.sz. nagy magyar polihisztora veszi át a Kert vezetését, aki a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Közel 150 növényfaj első tudományos leírója. A Kárpát-medencét bejáró, 20 000 km-t is meghaladó gyűjtőútjainak legfontosabb botanikai eredményeit bemutató műből három kötet jelent meg, melyekben 280 színezett rézmetszetű tábla ismerteti a Magyar Flóra új és ritka fajait. Az 1799-1812 között megjelentetett képes flóra – Magyarország ritka növényeinek leírása és képei (Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae) – a magyar tudomány örök kárára a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet (Napóleoni háborúk) miatt befejezetlen maradt. (...)"drkuktart_fuveszkert201704_04.jpg

"Kitaibel élete utolsó éveiben jelentős energiát fektet az újabb költözködés lebonyolításába. Az új Kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölik ki, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területen."

drkuktart_fuveszkert201704_05.jpg

"1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át a Kert irányítását. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként (!) szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának éljen. (...)"drkuktart_fuveszkert201704_06.jpg

"Haberle 1832-ben bekövetkezett tragikus halála (rablógyilkoság áldozata lett) véget vet a Kert aranykorának. Súlyosbítja a helyzetet az 1838-as nagy pesti árvíz is. Sadler József a Nemzeti Múzeum múzeulógusa lesz egy időre a Kert igazgatója. Ő az, aki német száramzása ellenére a reformkor szellemében, elsőként akarja egyetemi előadásait magyar nyelven taratni.

A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847). Ez a park, amelyben a Polláck Mihály által tervezett – egy, a már a 18. században barokk stílusban épült földszintes épület kibővítésével – 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.

A szabadságharc bukása utáni évek nem kedveztek az új helyre költözött Botanikus Kert életrekelésének. Gerenday József, a Kert igazgatója, aki a Pesti Állatkert létrehozásának gondolatával is foglalkozott nem járt sikerrel.(...)"drkuktart_fuveszkert201704_07.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_08.jpg

"(...) Gerenday után 1862-ben Kováts Gyuláta Magyarhoni Földtani Társaság egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét, aki az egyetemen állattant és növénytant is oktat, kérik fel a Botanikus Kert vezetésére. Súlyos betegsége azonban váratlanul vet véget botanikuskerti tevékenységének. Néhány hónapra kap lehetőséget a Kert vezetésére Gönczy Pál, a 19. század országos hírű pedagógusa, (...) Ezernél több facsemete elültetésével járul hozzá a Kert újraszületéséhez."drkuktart_fuveszkert201704_13.jpg"A Kert Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagy arányú fejlődésnek: 1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői – Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor."drkuktart_fuveszkert201704_09.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_10.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_11.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_12.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_14.jpg

 

 

drkuktart_fuveszkert201704_15.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_16.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_17.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_18.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_23.jpg

"A 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész munkája nyomán éli a kert újabb virágkorát. A 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírnevű. 1893-ban felépül az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.""

drkuktart_fuveszkert201704_19.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_20.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_21.jpg

drkuktart_fuveszkert201704_22.jpg

"Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos."drkuktart_fuveszkert201704_24.jpg

"A kiegyezés után a város (az egyesített Budapest) a századfordulóra már körülnövi az egykor a város határaitól oly messzinek tűnő Botanikus Kertet. Az egyetemnek a gyarapodó lakosság és az orvostudomány fejlődése következtében több klinikaépületre van szüksége, mert a Mária- és Baross utcai épületek már szűknek bizonyulnak. Jurányi Lajos utóda Mágócsy-Dietz Sándor professzor hiába hadakozik, fordul a legkülönbözőbb fórumokhoz segítségért, a Kert még az I. világháború előtt (1911-ig) elveszíti eredeti területének kétharmad részét. A regényes hangulatú és szakmai szempontból európahírű Füvészkert területén sorra magaslanak fel a klinikák épületei."

drkuktart_fuveszkert201704_25.jpg

"A két világháború közötti fellendülés időszakában Tuzson János professzor vezetése idején új üvegházak épülnek a rovaremésztő növények, a páfrányok és a kaktuszok számára. Ekkor készül a Magyar Közép-hegység növényeit bemutató nagy sziklakert. Az üvegházi növények teljes pusztulását hozó II. világháború után a Kert csak az 50-es években tér magához. Soó Rezső akadémikus, professzor saját evolúciós rendszere szerint alakíttatja át a rendszertani gyűjteményt. 1960-ban sikerül elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. A háború idején rombadőlt műemlék jellegű pálmaház rekonstrukcióján (1965-66) kívül egy új kutatólaboratórium létrehozása is ekkor valósul meg."

A kert történetét megörökítő könyv lapjain az ezt követő időszak egészen napjainkig relatíve nyugodt, a kertet érintő változások kizárólag az üvegházakat és a Füvészkert nemzeti, nemzetközi szervezetekhez tagként való csatlakozását, illetve az egyetem szervezetébe tartozás mikéntjét érintik.

drkuktart_fuveszkert201704_26.jpg

A kert történetének ismeretében még inkább felértékelődik a Füvészkert léte. A múlt tudatában látogatásunkkor ismerősként pillantunk a fel-felbukkanó szobrokra, az impozáns pálmaházra, a bamubuszligettel határolt tavacskára és a hatalmas tündérrózsára.

És persze tuti biztos, hogy képtelenek vagyunk ellenállni a Füvészkertben eladásra szaporított parányi kaktuszoknak, így szépen bevásárolunk belőlük, annak az ideológiánknak a fogságában, hogy rájuk pillantva intenzívebben tudjuk felidézni a botanikus kertben szerzett emlékeinket is. Nálunk ez speciál működik, és szerencsére a jövevények is jól érzik magukat a Füvészkerttól távoli új otthonaikban.drkuktart_fuveszkert201704_27.jpg

Ezen a hétvégén (2017. május 6-7.) különleges zöldségek napjait és palántavásárt tartanak a Füvészkertben, így a fentieken túl érdemes akkor is felkeresni a kertet, ha szakértő kezek által nevelt zöldségpalántákkal népesítenénk be konyhakertünket. A fenti idézetek a Füvészkert honlapjáról származnak innen. Az egyébként roppant kedvező jegyárakról, nyitvatartási időről szóló és egyéb praktikus információkért pedig kattints ide.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on itt és Instagram-on itt vagy a Bloglovin segítségével!

Szép napot!

If you like the post, follow me on Facebook here or Instagram here to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin!

Have a nice day!

DRKUKTA

Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos! 

Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger! 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
LEGAL STATEMENT CONTACT Copyright © 2005-2017 Drkukta - Drkuktart. Minden jog fenntartva. Bármilyen célra történő felhasználása csak a szerző előzetes írásbeli hozzájárulása esetén engedélyezett.⎪All rights reserved. Do not use or reproduce without permission.